9200 Mosonmagyaróvár, Erkel Ferenc utca 16. 06 96 555 553 hgkmovar@hgkmovar.hu

Évfordulónaptár 2020.:


Az évfordulónaptár csak a kerek (25, 50, 75, 100. stb.) évfordulókat tartalmazza. Azoknak a híres személyeknek a rövid életrajza szerepel benne, akik Mosonmagyaróváron és környékén vagy a történelmi Moson vármegyében születtek vagy haltak meg, illetve tevékenységük, munkásságuk egészben vagy részben e területhez kötődik.
Az életrajzok Enzsöl Imre, Kimlei Péter, Thullner István és Tuba László szócikkeinek felhasználásával készültek.



ÉVFORDULÓK A HÓNAP PONTOS MEGJELÖLÉSE NÉLKÜL


1620.


400 éve született Szapáry Péter földbirtokos, hadvezér. 1650-ben már részt vett Csákvár visszafoglalásában. Szapáry Moson megyei birtoka és kúriája Dunacsúnyban volt. Az 1681-es soproni országgyűlésre a vármegye egyik követe lett. 1682-ben Moson megye alispánjává választották. Komoly erőfeszítéseket tett a megye védelmében az 1683. évi súlyos károkat okozó török hadjárat alatt. 1684-ben Szapáry ismét alispán lett. 1688-ban újra országgyűlési követ, miután I. Lipót arany lánccal tüntette ki Buda visszavételekor tanúsított hősiességéért (1687). Alországbíróvá is megválasztották az érdemes férfit. 1702-ben, halála után a dunacsúnyi sírboltban temették el. Magyaróváron a városkát elkerülő Pozsonyi út, a mai Ady Endre utca őrizte nevét a 20. század első felében. Alakja Caroline Pichler romantikus írónő Bécs ostroma című regényéből is ismert.

1770.


250 éve született Kajdacsy Ferenc alispán, országgyűlési képviselő, tisztviselő. Az 1820-as évek elején került Moson vármegyébe. 1830-1837 kötött Moson vármegye főjegyzője volt, így képviselte a megyét Pozsonyban a 1832-1836. évi országgyűlésen. 1837-ben Moson vármegye II. alispánjává választották. Magyaróváron halt meg 1840. november 3-án.

1895.


125 éve született Nezsideren Fehérváry László jogász, tisztviselő. Gimnáziumi tanulmányait Győrött, a jogot Budapesten és Pozsonyban végezte. A világháborúban kiérdemelte a nagyezüst vitézségi érmet, és tartalékos hadnagyként szerelt le Nyitrán. 1919-ben rövid ideig Moson megye közigazgatási gyakornoka volt, majd 1920-ban a magyaróvári vegyipar szolgálatába lépett, onnét az ipartelepekhez, 1923-ban pedig a műselyemgyárhoz lépett át. Ez utóbbinak kilenc évig volt a jogi titkára, 1923-ban a Generáli Biztosító Intézet mosoni fiókjának vezetését vette át. Közéleti szereplése szinte minden gazdasági és kulturális területre kiterjedt: tagja volt Moson képviselő-testületének, a Nemzeti Egység szervezetének választókerületi titkára, a Mosoni Levente Egyesületnek elnöke, a Mosoni Ének- és Zene - Egyletnek alelnöke, a Mosoni Ipartestületnek iparhatósági biztosa volt. Mosonban halt meg 1938. november 16-án. A mosoni temetőben temették el.

1895.


125 éve született Zurányban Laurenszky Gusztáv építész. Tanulmányait a pozsonyi főreáliskolában és a budapesti műegyetemen végezte, amelyeket több külföldi tanulmányúttal egészített ki. Első világháborús katonai szolgálatát a komáromi tüzéreknél kezdte, majd felderítő-repülőtiszt lett a galíciai és az olaszországi harctereken. Még zászlósként megkapta a nagyezüst és arany vitézségi érmet, a Signum Laudis fokozatait, a katonai érdemkeresztet a kardokkal és csillagokkal. A háború után Budapesten szervezte az egyetemi sportrepülést. 1938-ban ismét katonai szolgálatot vállalt a honvéd repülő haderő megszervezésében. Tervezőmérnöki irodát nyitott, amely sok pályadíjat nyert. Magyaróvárnak elkészítette a Karolina Kórház átalakításának terveit és a Diákszövetség felkérésére megtervezte a hegyeshalmi polgári iskola épületét. Vezetője volt a Mosonmegyei Diákszövetség fővárosi tagozatának. 1940-ben részt vett az új mosonmagyaróvári városháza építésének tervpályázatán, munkáját 500 pengős tiszteletdíjjal megvásárolták. 1941-ben a Magyar Mérnöki és Építési Egylet képviseletében jelen volt a doborgazszigeti Duna-híd építési helyszínelésén. A délvidéki hadműveleti területen betegedett meg. Budapesten halt meg 1942. november 9-én.

1970.


50 éve halt meg Rio de Janeiroban Smuk Antal költő, népmondagyűjtő. Puszta-Somorján született 1899. október 4-én. Négy elemi iskoláját a szülőfalujában járta ki, önműveléssel, önerejéből vált a Hanság-vidék magyar- és németnyelvű népmeséinek gyűjtőjévé, magyar irodalmi nyelvű átdolgozójává. Ezeket a népmeséket a Magyaróváron megjelenő „Mosonvármegye” című lap rendszeresen közölte. 1929-ben rokonai biztatására kivándorolt Brazíliába. A következő év augusztusában a „Mosonvármegye” című laphoz küldött levele szerint munkatársa lett a legnagyobb ottani magyar lapnak és délelőtt egy magyar iskolában tanított.

1920.


100 éve halt meg Szombathelyen Bardócz Béla villanyszerelő, politikus.Budapesten született 1882-ben. Villanyszerelő szakmát tanult, s 1902-től Berlinben a Siemens-műveknél dolgozott. Budapestre való visszatérése után bekapcsolódott a vasas szakszervezet munkájába. Az I. világháborúban többször megsebesült. 1917-ben Magyaróvárra vezényelték a Fegyver- és Lőporgyárba. Még ez évben a Vas- és Fémmunkások Szövetsége helyi csoportjának lett a titkára. 1918. október 31-étől az egész Moson megyére kiterjedő hatáskörű Magyaróvári Nemzeti Tanács (később Moson vármegyei Nemzeti Tanács) társelnöke, 1918. november 10-étől a Szociáldemokrata Párt helyi szervezetének titkára, 1919. március 6. és március 22. között a Moson vármegyei Nemzeti Tanács elnöke, 1919. március 22-étől a Moson Megyei Direktórium elnökeként a megye első számú vezetője. 1919. április 12-én a munkástanács megválasztotta a Tanácsok Országos Gyűlésébe képviselőnek, júniusban részt is vett a gyűlés munkájában. 1919. augusztus 2-ától Moson megye kormányzótanácsi biztosa lett. A Tanácsköztársaság bukása után Bécsbe emigrált, innen 1920-ban Magyarországra csalták, s Szombathelyen a huszárlaktanyában tartották fogva.

JANUÁR


1870. január 13.


150 éve született Miklóstelkén Krafft János orvos. A német nemzetiségű, evangélikus családból származott. Középiskolai tanulmányait a segesvári evangélikus gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron, Bécsben és Grazban végezte. 1906-ban védte meg doktori disszertációját Kolozsváron. Előbb Levélen, majd 38 éven keresztül Mosonban volt orvos, segélyező-pénztári főorvos. Tagja volt Moson képviselő-testületének és több helyi egyesület vezetőségének. Vezetőségi tagja volt a Mosonvármegyei Orvos Szövetségnek is. Magyaróváron halt meg 1936. október 14-én.

1920. január 15.


Strecker Otto
100 éve született Mosonszentjánoson Strecker Ottó orvos. A győri bencéseknél érettségizett 1939-ben, 1944 októberében avatták orvossá a Pázmány Péter Tudományegyetem orvoskarán. Orvosi pályáját körzeti, MÁV és határőrségi orvosként szülőfalujában, Mosonszentjánoson kezdte meg, ahol a háború után 50 kilométeres körzetben egyedül látta el a betegeket. A kiterjedt praxis révén nagy tapasztalatra tett szert a háborúban szerzett sérülések orvoslásában, ennek köszönhetően 1950-ben honvédorvos lett, 1956-tól a győri Honvédkórház parancsnoka volt, ilyen minőségében ellátta a mosonmagyaróvári sortűz oda szállított áldozatait is. 1957-ben alezredes rendfokozattal kórházparancsnoki beosztásból leszerelték. Ez után két évig osztályvezető főorvosa volt a Győri Megyei Kórház reumatológiai osztályának. 1959-ben Hévízre tette át működésének színterét, ahol az Állami Gyógyfürdőkórház igazgatója, majd főigazgatója lett. Úttörőként Magyarországon itt alakított ki szájfürdőt. A híres gyógyhely tulajdonképpen neki köszönheti megújulását. Beindította az elhanyagolt épületegyüttes rekonstrukcióját, felépítette, és 1968-ban felavatta a Téli (fedett) Fürdőt, megszervezte és fellendítette Hévíz gyógy-idegenforgalmát. Sokat tett a környezetrombolás megelőzéséért és a gyógyhelyi környezet megteremtéséért. Szakirodalmi publikációi a tengerentúli országokba is eljutottak, szerte Európában előadásokat tartott Hévízről, illetve a gyógyfürdőről. Munkáját megbecsülték és elismerték, 1964-ben Kiváló Orvos lett, 1968-ban megkapta a Munka Érdemrend ezüst fokozatát. A következő évektől különféle, főleg politikai támadások érték és a központi épület leégés után 1987-ben nyugdíjba küldték a hévízi kórházat saját sorsának tartó igazgató-főorvost. Különféle szakmai lapokban itthon és külföldön 62 tudományos publikációja jelent meg, több tudományos társaság tagja és elnöke volt. Zalaegerszegen halt meg 1989. augusztus. 25-én.

1845.január 16.


175 éve született Alhón Renner Gusztáv mezőgazdász, jószágigazgató. Gimnáziumi tanulmányait Felsőlövőn és Sopronban végezte. 1861-től a gyimótfalvi uradalomban tevékenykedett. Beiratkozott a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetbe, ahol 1869-ben kapott oklevelet. Azonnal kinevezték a gyakorlott szakembert intézőnek az intézet tangazdaságába. Gyakorlati tárgyakat taníthatott. Az 560 holdas tangazdaságot 1878-ig vezette, ezután a ménesintézetek gazdasági előadója lett Budapesten. 1880-ban a kisbéri ménesbirtok igazgatójává nevezték ki. Kisbér híres mintagazdaság lett a keze alatt. 1891-ben lemondott állásáról. 1894-ben a királytól a Ferenc József rend lovagkeresztjét kapta 22 éves állami szolgálatáért. Királyi tanácsosi címet kapott és számtalan királyi és miniszteri dicséretet. Nem fogadta el az állami nyugdíjat, hanem 1891-től a kapuvári Esterházy hercegi uradalmat vezette. Itt szesz- és cukorgyárat is létesített, a birtok átszervezésén túl. 1895-ben a fővárosba költözött és - főleg nagyobb birtokok számára - tanácsadóként tevékenykedett. A Magyar Leszámítoló- és Pénzváltó Bank felügyelő-bizottsági elnökének választották meg. Budapesten halt meg 1908. április 30-án, földi maradványait a hozzátartozók hazahozatták Magyaróvárra, a családi sírboltba.

1845. január 19.


175 éve halt meg Kismartonban Ambrus Callistus ferences szerzetestanár. Bezenyén született 1783-ban. Valószínűleg Magyaróváron járt a piarista gimnáziumba, 1804-ben belépett a Szent Ferenc rendbe, ahol 1806-ban szentelték pappá. 1811-től 22 két éven keresztül volt tábori lelkész. Hittant és történelmet tanított a mödlingi katonai nevelőintézetben. Pedagógus munkájáért megkapta a polgári arany érdemkereszt 2. fokozatát.

1970. január 19.


50 éve halt meg Debrecenben Gondola István agrármérnök, főiskolai tanár. Tiszakesziben született 1922. augusztus 17-én. 1942-ben érettségi után a Műszaki Egyetem Mezőgazdaságtudományi Karán kezdte meg tanulmányait. A világháború miatt, csak 1948-ban szerezte meg agrármérnöki diplomáját. Mosonmagyaróváron 1958-1962 között dolgozott a növény és állattani tanszék vezetőjeként. Itt volt tanulmányi igazgatóhelyettes 1961-1962 között. 1962-ben áthelyezését kérte a Debreceni Mezőgazdasági Akadémiára. Tudományos területen 1950-1954 között a gyapot hazai fejlődéstani és ökológiai problémáival foglalkozott. Ebben a témában szerezte meg egyetemi doktori címét 1961-ben. Ezt követően rét- legelő cönológiai kutatásokkal, a szarvaskerep fejlődéstani, ökológiai problémáival, majd a lucernafajok összeghasonlító fejlődéstanával foglalkozott.

1820. január 20.


Pataki Fábián
200 éve született Pándorfaluban Pataky Fábián (1861-ig Bach Fábián) jogász, tisztviselő. Középiskolai tanulmányait Magyaróváron és Győrben végezte. 1838-1841 között a győri papi szemináriumban tanult, de felszentelés előtt kilépett és jogi pályát választott. 1842-ben írnokként kezdte pályafutását Moson vármegye közigazgatásában. 1846-ban kinevezték a Bécs-Bruck vasútvonal magyar területei vasúti biztosának, 1848-ban Moson vármegye szolgabírója volt. 1856-1859 között Győr város polgármesterének tisztét töltötte be. 1865-ben tért vissza Magyaróvárra, ahol a magyaróvári járás szolgabírójának választották. 1871-1880 között Moson vármegye főjegyzőjeként tevékenykedett. 1880 júniusától haláláig ő volt Moson vármegye alispánja. Magyaróváron halt meg 1889. november 30-án.

1895. január 25.


125 éve született Kapuváron Berg Miksa földbirtokos, országgyűlési képviselő. Középiskolai tanulmányait Budapesten és Sopronban végezte. Az első világháborúban többször kitüntették, 1918-ban súlyosan megsebesült. Felsőfokú tanulmányait az első világháború alatt is folytatta, 1918-ban Pozsonyban államtudományi doktori oklevelet szerzett. Közigazgatási pályáját Sopron vármegyében kezdte. 1919 júniusában, a Tanácsköztársaság ideje alatt a Sopron-környéki ellenforradalmi mozgalmak egyik vezetője volt. 1920. május 29-én iktatták be, mint Moson vármegye főispánját, kormánybiztosát. Berg mindössze három hónapig volt a vármegye főispánja, 1920 szeptemberében felmentették. Főispánsága alatt, mikor bizonytalanná vált Nyugat-Magyarország és így Moson vármegye sorsa is, bekapcsolódott a térség jövőjét illető tárgyalásokba. Több megyei település így Moson, Bezenye Lébény és Pomogy is díszpolgárává választotta. Visszavonult abonyi birtokára, a közéletbe csak az 1920-as évek végétől kapcsolódott be újra. A Független Kisgazdapárt képviselőjeként 1935-től tagja volt az országgyűlésnek. Grazban halt meg 1960. május 17-én.

1945. január 30.


Haberlandt Gottlieb
75 éve halt meg Berlinben Gottlieb Haberlandt botanikus. Magyaróváron született 1854. november 28-án. Édesapja, Friedrich Haberlandt, a Magyaróvári Gazdasági Tanintézet pozsonyi születésű tanára volt. Elemi iskoláit és a piarista kisgimnáziumot Magyaróváron, további gimnáziumi tanulmányait Görzben majd Bécsben végezte. 1877-ben Tübingenben botanikát tanult. 1879-ben visszajött Bécsbe magántanárnak. 1880-tól Grazban tevékenykedett, 1884-ben rendkívüli, 1888-ban rendes tanár lett és a botanikus kertet igazgatta. Már első könyvével, amelyet a mohok anatómiájáról és pszichológiájáról írt, nagy feltűnést keltett. Növényélettani kutatásai itt teljesedtek ki. 1910-ben Berlinben lett egyetemi tanár. Tucatnyi könyvet írt, amelyek új szemléletet, eredményeket hoztak a növények belső világának megismerésében. Ő alapozta meg a növényi hormonkutatást. Mosonmagyaróváron, az egyetem melletti parkban - ahol gyermek és ifjúkorát töltötte - reliefet állítottak neki halálának 50 éves jubileumán.

FEBRUÁR


1670. február 13.


350 éve halt meg Nezsideren Vitnyédi István jogász, politikus. Sárváron született 1612. december 20-án. Egy ideig a Nádasdyak titkára volt Sárváron, 1636-tól Sopronban jó nevű ügyvéd lett. Itt városi főjegyzőként is tevékenykedett, és felkarolta a vallási ügyeket. 1665-ben megalapította az eperjesi kollégiumot az evangélikus főiskola mellé. Segélyezte a lelkészi pályára készülő ifjakat. Amikor I. Lipót letért az alkotmányosság útjáról, azonnal szembefordult vele. Levelezésben állt többek között Zrínyi Miklóssal és Esterházy Pállal is. Tárgyalt a francia és a török követtel is Magyarország sorsáról. Zrínyit, akivel jó barátságban volt, „a mi Hannibálunk”-nak hívta. A vasvári béke után szervezője lett a Wesselényi-féle összeesküvésnek. Lipót király elfogatását is tervezte. Még a Habsburgok nélküli állam szervezetét is papírra vetette. A főúri összeesküvők közül azonban sokan nem voltak ilyen lelkesek és a szervezkedés lehanyatlott. Vitnyédi ezután is szervezte az ellenállást a megyékben. Természetes halála után Sopronba szállították, és itt temették el a magyar történelem nagy alakját.

1945. február 16.



75 éve halt meg Sopronkőhidán Stelczer Lajos politikus, antifasiszta ellenálló. Levélen született 1914. március 9-én. Tanulmányait a győri Fiú Felső Kereskedelmi Iskolában végezte. A Richards gyárban betanított munkásként dolgozott. 1937-ben a győri városházán a Népmozgalmi Hivatalban alkalmazták, majd 1938-tól a Keffel Ede Műbőrgyárban lett német-magyar tolmács. Irodalmi érdeklődése vitte 1942-ben a Babits Körbe. Itt találkozott Németh László Jánossal, a fiatal költővel. Az 1941-ben létrejött kör szemben állt a hivatalos politikával. 1943 végén ifjú munkások és a Babits Kör baloldali tagjai megalakították a József Attila Kört, amely 1944. március 19-ig legálisan működött. A németek bevonulása után a kör tagjai illegalitásba vonultak, katonai felmentéseket, igazolványokat készítettek, s a nyilas hatalom ellen agitáltak. A Nemzeti Számonkérő Szék a csoport tagjait letartóztatta, s a vallatások után a sopronkőhidai fegyházba szállította. Stelczer Lajost 1945. február 8-án a Dominich-féle nyilas bíróság kötél általi halálra ítélte, s 16-án az ítéletet végre is hajtották.

1895. február 18.


125 éve halt meg Arcoban Habsburg Albert főherceg, földbirtokos és hadvezér. Bécsben született 1817. augusztus 3-án. Károly főherceg és Henriette nassau-weilburgi hercegnő legidősebb fia volt. Hazánkban inkább az Albrecht elnevezéssel illették. Katonai neveltetést kapott és haláláig katona és nézeteit tekintve konzervatív maradt. Már 13 évesen ezredes és a 44. gyalogezred tulajdonosa volt. Albert 1848-ban az olasz hadszíntéren harcolt. 1850-ben Csehország katonai parancsnokává nevezték ki. 1851-től 1860-ig Magyarország katonai és polgári parancsnoka volt. 1850-ben a legnagyobb múltú agrár-felsőoktatási intézményt, a magyaróvárit, a Habsburg tartományok első állami agrár-tanintézményévé tette. Az intézmény a magyaróvári uradalma területén feküdt, ebből ajánlotta fel az államnak. 1864-ben a hadügy átszervezésével foglalkozó bizottság elnöke lett. Katonai pályafutásának csúcsa az volt, hogy az olaszokon Custozzánál 1866-ban győzelmet aratott. A Mária Terézia rend nagykeresztjének tulajdonosa és hadsereg főparancsnok volt. Mivel gyermekeit korán elveszítette, adoptálta bátyja, Károly Ferdinánd három fiát köztük Frigyest, aki szintén magas rangú katonatiszt lett és jelentős szerepet játszott magyaróvári uradalom életében.

1945. február 21.



75 éve született Héderváron Kiszeli Lajos tanár, helytörténész. Általános iskolai tanulmányait szülőfalujában végezte, a középiskolát Mosonmagyaróváron, itt érettségizett 1964-ben a Kossuth Lajos Gimnáziumban. 1969-ben szerzett diplomát magyar irodalom-történelem szakon a szegedi József Attila Tudományegyetemen. 1976-ig a lébényi gimnáziumban tanított, ezt követően 1983-ig a Mosonmagyaróvári Járási Hivatal Művelődési Osztályán volt tanulmányi felelős, majd osztályvezető. 1983-tól 1990-ig a Győr-Sopron Megyei Tanács Művelődési Osztályának tanulmányi felelőse, később osztályvezető-helyettese. 1990-től nyugdíjba vonulásáig, 2007-ig a Lébényi Általános Iskola és Zeneiskola igazgatója. 1990-2014 között önkormányzati képviselő Lébényben, 1990-2002 és 2007-2014 között alpolgármester. 1991-ben kezdeményezésére alakult meg a „Gyermekeinkért” Alapítvány, amelynek kuratóriumi elnöki tisztét is betöltötte. Leköszönése után megkapta az alapítvány PRO SCOLA díját. Az 1990-es évektől helytörténeti kutatásokat végzett Lébény történetének témakörében, a nagy ívű vállalkozás a kezdetektől tárta föl időrendben a település történetét a kezdetektől 2013-ig, a várossá válásig. Kitüntetései: Győr-Moson-Sopron Megye Szolgálatáért Díj (közoktatási tagozat (2002); Lébény Nagyközség Önkormányzata a Közjó Szolgálatáért emlékplakett (2004). A mosonmagyaróvári kórházban hunyt el 2018. december 23-án. Hamvait 2019. január 7-én helyezték el a lébényi római katolikus temetőben.

1920. február. 24.



100 éve halt meg Budapesten Günther Antal jogász, országgyűlési képviselő, politikus, újságíró. Székesfehérváron született 1847. szeptember 23-án. Középiskolai tanulmányait a székesfehérvári piarista gimnáziumban végezte majd Budapesten tanult jogot. 1869-1893 között az országgyűlési gyorsíróiroda revizoraként dolgozott. 1871-1894 között a „Pesti Napló” főmunkatársa volt. 1901-ben a Szabadelvű Párt színeiben országgyűlési képviselővé választották a magyaróvári választókerületben. 1903-ban a Nemzeti Párthoz, 1905-ben a Függetlenségi és 48-as Párthoz csatlakozott. 1905 januárjában e párt programjával lett országgyűlési képviselő Szepes megye iglói kerületében. 1906-1909 között tagja volt a kormánynak, előbb államtitkárként, majd 1907-1909 között igazságügy-miniszterként. 1909-szeptemberétől haláláig megszakítással a Magyar Királyi Kúria elnöke volt.

MÁRCIUS


1945. március 6.


Haberlandt Gottlieb
75 éve halt meg Budapesten Károly Rezső (Karl Rezső) mezőgazdász. Prágában született 1868. március 4-én. Németes családi nevét a millenniumkor módosította Károlyra. Gimnáziumi tanulmányait Pápán végezte. A Magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet. Ezután ugyanitt ösztöndíjas gazdasági segéd lett. 1893-ban tanársegéd, 1895-tól segédtanár volt és kinevezték az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás helyettes vezetőjévé. Legelő- és rétművelést adott elő. A Mosonmegyei Gazdasági Egyesület titkára volt. A millenniumra megírta az egyesület történetét. Részt vett Cserháti Sándor növénynemesítési kísérleteiben. 1896-ban a Keszthelyi Gazdasági Tanintézethez helyezték, ahol a növénytermesztés rendes tanára lett. 1897-ben kinevezték a Földművelésügyi Minisztérium kísérleti és mezőgazdasági ügyosztályára, ahol sokoldalú tevékenységet fejtett ki. Növénytermelési, talajjavítási, szakoktatási feladatokat látott el. 1905-ben bölcsészdoktori fokozatot szerzett. Sokáig dolgozott a minisztérium mezőgazdasági osztályán. 1914-ben a József Műegyetem magántanára lett. 1918-ban udvari tanácsosi címet kapott. 1920-ban megszervezte az Országos Mezőgazdasági Üzemi Intézetet, amelyet nyugalomba vonulásáig (1931) vezetett. 1923-tól 1931-ig a „Mezőgazdasági Üzemtani Közlemények”-et, 33 évig a „Kísérletügyi Közleményeket” szerkesztette.

1945. március 11.


75 éve halt meg Mosonmagyaróváron Gál Lajos állatorvos. Brassóban született 1866. május 31-én. Középiskolái elvégzése után tanulmányait 1885-ben a budapesti Állatorvosi Főiskolán folytatta, ahol 1888-ban sikeresen végzett. Rövidesen feleségül vette Fektor Hedviget, akinek apja a kiegyezés utáni magyar kormányokban államtitkár volt. Gál Lajost Frigyes főherceg az uradalmában állatorvosként alkalmazta. Itt a tuberkulózis elleni küzdelem vezetője lett, s az 1930-as évek végére sikerült az egész állományt tuberkulózis mentessé tennie. Londonban az egészséges állatállomány kialakításának módját tanulmányozta. Hegyeshalomban és Levélen is működött állatorvosként, az előbbi határállomásán állategészségügyi ellenőrként is dolgozott. Levélen a magyartarka fajta jó tulajdonságainak fenntartását tűzte ki célul, és Svájcból hozatott be bikákat az állomány fejlesztésére. Munkájában szorosan együttműködött a magyaróvári akadémia neves tanáraival, segítette a fiatal szakembereket. Tudását a humán gyógyászatban is kamatoztatta, így a saját módszerével sikerült kigyógyítania két piarista atyát is a tuberkulózisból, Tomka Iván gyógyszerésszel pedig olyan univerzális kenőcsöt készítettek, amely gyógyította és regenerálta a bőrt. Gál Lajos részt vette a város közéletében is, egyik alapítója volt a Magyaróvári Takarékszövetkezetnek, s évekig volt a Hangya elnöke. Levél község 1927-ben díszpolgárává választotta. A magyaróvári temetőben a családi sírboltban nyugszik.

1945. március 19.


75 éve halt meg Káptalanfüreden Bécsi Márton római katolikus pap, tanár.Lébényszentmiklóson született 1858. március 12-én. Középiskoláit Magyaróváron, Győrben és Veszprémben, a teológiát a Központi Papnevelő Intézetben végezte. 1882-ben szentelték pappá, káplán volt Lesencetomajon, Devecserben és Kaposváron. Ugyanitt 1887-ig a hittan tanára. 1888 és 1920 között a kaposvári Irgalmas Nővérek intézetének igazgatója. 1906-tól tiszteletbeli, 1920-tól valóságos veszprémi kanonok és plébános. 1921-től vásárhelyi apát, 1922-ben segesdi főesperes és tanfelügyelő, 1931-től pápai prelátus, 1934-ben székesegyházi főesperes és prépost. Kaposvári évei alatt építtette fel a Szent Imre templomot.

ÁPRILIS


1945. április 13.


Gálosi Soma
75 éve halt meg Budapesten Gálosi Soma (1900-ig Steiner Sámuel) tisztviselő, újságíró, helytörténeti kutató. Gáloson született 1874. október 15-én zsidó családban. 1883-ban költöztek Mosonba. Tanulmányait itt kezdte, majd a magyaróvári piaristáknál folytatta. A pozsonyi evangélikus líceumban érettségizett. Jogot hallgatott, de nem vonzotta ez a terület. Megyei, majd állami szolgálatba lépett. Pénzügyi számvizsgáló volt a századfordulón Moson megyében, ahol Magyaróváron is élt. 1903-ban a „Magyaróvári Hírlap” társszerkesztője lett. 1903-tól alszámvevő volt a Magyaróvári Adóhivatalnál. 1904-ben a krassó-szörényi megyei marosberkesi járás számvevőjévé nevezték ki, de nem szakadt el Moson megyétől 1930-ig, amikor a család a fővárosba költözött. 1939-ben az Ipolysági Pénzügyigazgatósághoz került, ahol 1918-ban is számvizsgálóként dolgozott. Élénk hírlapi publikációs tevékenységet fejtett ki pl. „A Tisztviselők Lapjá”-ban is.

1870. április 13.


Szále János
150 éve halt meg Magyaróváron Szále János Ignác festőművész. Magyaróváron született 1810. április 14-én. Apja, Szále János Moson vármegye jegyzője, anyja, Némethszeghy Anna, a megyei alispán lánya volt. Középiskolai tanulmányait Magyaróváron kezdte és Győrben fejezte be.1828-ban Moson megyei írnokká nevezték ki. 1831-ben felvették a bécsi magyar testőrségbe, s 1848-ig annak megszűntéig itt szolgált. Magánúton végezte el a bécsi akadémiát a tájfestő fakultáson. Később sokat utazott külföldön. Első kiállítása 1839-ben a bécsi akadémián volt, ahol ezután többször is bemutatta képeit 1848-ig. A Pesti Műegylet tárlataira is elküldte festményeit, 1840-től 1844-ig találkozunk a nevével, utána valamiért elmaradt a kiállításokról. Bemutatott munkáit a bécsi és a pesti közönség kedvezően fogadta, s a kritika is elismerőleg írt róluk. Sokat utazott, olvasott, festett, agglegényként a piaristáknál élt. 1950-ben ötven festménye egy kormányrendelet értelmében a Hansági Múzeumba került. 1955-ben és 1970-ben Mosonmagyaróváron, 1972-ben Győrött a Xántus János Múzeumban, 1983-ban a zirci Bakony Múzeumban szerepeltek képei kiállításon. Termékeny időszaka az 1838-1848 közötti évtizedre esik. Szále művészi látása, alkotói módszere a bécsi mesterekével nagyjából azonos. A valóságos látványt ragadta meg, óvakodott a nagyvonalú eszményítéstől, szívesen alkalmazott romantikus közhelyeket, színvilága egyszerű, de hatásos. Szále az elsők egyike, aki a magyar tájak arcát realisztikusan örökítette meg, a klasszicizmuson túl, de a realizmuson innen. A magyaróvári temetőben temették el, sírhelyét az 1930-as években eladták, ma már ismeretlen. Mosonmagyaróváron utca neve és a piarista gimnázium falán egy tábla őrzi emlékét.

1995. április 30.


Németh Dezső
25 éve halt megy Mosonmagyaróváron Németh Dezső közgazdász. Zsennyén született 1923. május 20-án. Polgári iskolai tanulmányai után 1944-ig szülőfaluja közigazgatásában dolgozott. 1944-1945 között katonai szolgálatot teljesített, majd hadifogságba esett. 1948-ban érettségizett és a közgazdasági egyetemre jelentkezett. Az egyetem befejezése után a Gödöllői Agrártudományi Egyetem üzemtani tanszékén kezdett el dolgozni. Rövid debreceni tartózkodás után 1954-ben került a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára, ahol a gyakorlati tanszék élére nevezték ki. 1956-1957 között az üzemtani tanszék oktatója volt, később visszakerült a gyakorlati tanszékre, amely akkor termeléstechnikai tanszék néven működött. 1966-ban egyetemi doktori fokozatot szerzett. Értekezését a szigetközi nagyüzemek öntözéses gazdálkodásáról írta. 1967-ben egyetemi docenssé nevezték ki. 1977-től 1984-ig, nyugdíjba vonulásáig a gyakorlati, az alkalmazott üzemtani tanszéket vezette. A tangazdasági gyakorlatok és a termeléstechnikai gyakorlatok tantárgyakat oktatta. Több egyetemi jegyzet társszerzője és több szakcikk szerzője volt. Háromszor kapta meg a „Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója” kitüntetést. 1976-ban Nagyváthy János Emlékérmet kapott.

MÁJUS


1895. május 3.


125 éve halt meg Győrben Libics Lajos honvéd főhadnagy, jogász. Magyaróváron született 1827-ben. A végzett jogász Moson vármegye tiszteletbeli alügyésze is volt. 1848. szeptember 16-án állt be a Moson megyei önkéntes nemzetőrök közé. A 2. dunántúli önkéntes nemzetőrzászlóalj hadnagya volt. Részt vett a Jellasich elleni harcokban. 1849. január 30-tól hadnagy a 70. honvédzászlóaljnál Komáromban. Június elején hosszabb szabadságra távozott. Állítása szerint főhadnagy lett. Az 1850-60-as években törvényszéki irodatisztként dolgozott. A kiegyezéskor ügyvédsegéd volt Magyaróváron. Főhadnagyként belépett a Moson megyei Honvédegyletbe.

1895. május 6.


Pálffy Fidél
125 éve született Pozsony-Szent-Györgyön Pálffy Fidél politikus, földművelésügyi miniszter. Apja Pálffy Sándor gróf, anyja Batthyány Erzsébet grófnő volt. Tanulmányait a kalksburgi és a kalocsai jezsuita gimnáziumban végezte. A pozsonyi tudományegyetemen jogi abszolutóriumot nyert. 1913-1921 között katonáskodott. Az orosz és a román fronton őrmester, majd főhadnagy lett az 5. huszárezredben. Szerény birtoka (520 hold) és kúriája volt Magyaróváron és Dunakilitin. A gazdasági világválság kapcsán a fasiszta gondolatkört tanulmányozta és 1932-ben magyar nemzeti szocialista mozgalmat indított a német példát is felhasználva. Komoly publicisztikai tevékenységet fejtett ki a Horthy-Bethlen- féle Csonka-Magyarország elkerülhetetlen modernizációjának bizonyítására. Az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt elnöke lett. A németektől átvette a zsidóellenes lépések szükségességét, mérsékelt pártprogramjában szerepelt az izraelita földbérlők és bérbe adók visszaszorítása. Nem maradt meg a „neobarokk” címek eltörésénél, korporatív nemzeti államot akart. 1939-ben mandátumot szerzett a magyaróvári választókerületben, amit azonban a közigazgatási bíróság megsemmisített. Horthy megbuktatott októberi kiugrási kísérlete után földművelésügyi miniszter lett a nyilas kormányban. Ilyen minőségében az 1944 nyarán gazdátlanná vált zsidó földeket igyekezett hasznosítani, magyar gazdáknak osztani. A szovjet megszállás elől nyugatra menekült a kormány, de tagjait az angolszászok kiadták az új magyar kormánynak, amely háborús bűnösként kivégeztette. Budapesten halt meg 1946. március 2-án.

1820. május. 18.


200 éve született Küküllőváron Miske Imre földbirtokos, főispán. 1841-ben tett ügyvédi vizsgát. 1847-től 1879-ig, mint a főrendiház tagja volt jelen a magyar, illetve erdélyi országgyűléseken. 1876-ban Fejér megye alispánjává választották. 1879-ben nevezték ki Moson vármegye főispánjának, a lemondott Batthyány József helyére. 1884 szeptemberén, amikor brucki táborban részt vett I. Ferenc József fogadásán megfázott, majd tüdőgyulladás következtében bodajki birtokán halt meg 1884. szeptember 7-én.

JÚNIUS


1920. június 22.


Neugebauer Jenő
100 éve született Magyaróváron Neugebauer Jenő vegyészmérnök. Középiskolai tanulmányait a Magyaróvári Piarista Gimnáziumban végezte 1930-1938 között. 1942-ben szerzett vegyészmérnöki diplomát a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. 1942-1947 között a Műegyetem ösztöndíjas gyakornoka majd tanársegéde volt. 1947-től az Egyesült Izzólámpa és Villamossági Rt. illetve a Tungsram Rt. kutatómérnöke volt. 1980-ban nyugdíjba vonult majd ezt követően 18 évig az MTA Műszaki Fizikai Kutató Intézetében dolgozott a Tungsram kutatási témáin. A fényforrások izzószálaként használt volfrám nagyüzemi gyártásának technológiai kérdéseivel foglalkozott. Felfedezett négy új volfrámvegyületet, elsők között sikerült volfrámot előállítania tiszta állapotban laboratóriumi körülmények között. Nemzetközileg elismert, nagy tekintélyű szakember volt. Kutatásokat végzett a Philips és a Toshiba cég holland illetve japán gyáraiban is. Munkásságáért 1952-ben Akadémiai Jutalomban, 1997-ben megosztott Széchenyi-díjban részesítették. Budapesten halt meg 2009. július 16-án.

1970. június 23.


Fekete István
50 éve halt meg Budapesten Fekete István író. Göllén született 1900. január 25-én. Középiskolai tanulmányait Kaposváron végezte. 1923-tól a debreceni, majd a Magyaróvári Gazdasági Akadémián tanult. Itt is szerzett oklevelet 1926-ban. Nem töltött hosszú időt a környéken, annak ellenére, hogy kedvenc vadászterülete, főleg szarvasbőgés idején a dunakiliti erdészház környéke volt. Barátság fűzte Láng Rudolf tanár, vadászati íróhoz, aki a piarista gimnáziumban tanított. Ő indította el az irodalmi pályán Fekete Istvánt, akivel több évtizeden keresztül levelezett. 1967 őszén meglátogatta régi iskoláját, az akadémiát, ahol az intézmény vezetői nagy tisztelettel és szeretettel fogadták. Ő pedig 1968-ban megjelent „Barangolások” című elbeszéléskötetét, mint öreg diák, az akkor 150 éves főiskolának ajánlotta. Írásainak sajátos varázsát a természetközelség adja meg, melyben minden élőlény az emberi világ részesévé válik. Teljes alakos szobrát, Trischler Ferenc alkotását, 2016. november 10-én avatták fel az egykori akadémiára vezető várhídon.

JÚLIUS


1995. július 23.


25 éve halt meg Los Angelesben Csaplár András atléta. Mecséren született 1912. november 14-én. Kiemelkedő klasszisú magyar hosszútávfutó volt. Csaplár József mecséri mintabíró sportban tehetséges unokája volt. 1933-1934-ben a Pesterzsébeti AC, 1935-1944-ben a MAC, 1946-1947-ben a Budai Kinizsi színeiben sportolt. EB 3. helyezett volt 1946-ban 10 000 méteren. EB 7. 1938-ban 5000 m-en. 1935-ben a főiskolai világbajnokság 3. helyezettje lett. Magyar bajnok volt 1939-ben 5000 m-en, 1940-ben mezei futásban, 1942-ben 10 000 m-en, 1946-ban maratoni futásban. Ötszörös váltóbajnok volt 4x1500 m-en (1935, 1937, 1938, 1939, 1940.). Csapatbajnok volt ötezer méteren (1937, 1938, 1941, 1944, mezei futás.). Világcsúcstartó volt 1941-ben 20 000 méteren (1:03:01.2.), vezette a világranglistát 1939-ben 10 000 m-en (30:43:4.), 15 000 m-en (47.51.0.) és 20 000 m-en (1:04:18.8.). 1934 és 1946 között magyar válogatott volt. 1947-ben a „Sportszemle”, 1947-48-ban az „Atlétika” című folyóirat szerkesztője lett. 1941-ben a budapesti egyetemen jogi oklevelet szerzett. 1948-ban emigrációba kényszerült. Végakarata szerint hamvait a mecséri temetőben helyezték el 2012. június 23-án.

AUGUSZTUS


1970. június 23.


Samodai József
100 éve született Mosonszentmiklóson Samodai József festőművész, grafikus, restaurátor. Az elemi iskolát szülőfalujában végezte. Művészi képességét Pandúr József fedezte föl, amikor 1939-ben restaurálta a falu templomát. Ő alkalmazta műhelyében 19 évesen a szegénység miatt képzetlen Samodait, aki tőle tanulta el a templomfestés művészetét, s őt tekintette mesterének. 1941-ig dolgozott itt, majd a harctérre került. A hadifogságból hazatérve Somogyi Antal művészettörténész, mosonszentmiklósi plébános bíztatására módszeres tanulásba kezdett. Borsa Antal a tanítványává fogadta és négy éven át folyamatosan adta át neki az Iparművészeti Főiskola anyagát. Ekkor Borsa mellett dolgozott a győri székesegyház Maulbertsh-freskóinak restaurálásánál. Mattioni Eszternek a győri Vörös Csillag (ma Rába) Szálló falképeinél segédkezett. Önállóan restaurálta a mosonszentmiklósi templomot és 1975-ben ő aranyozta a győri városháza dísztermét. Korai templomi munkáira elsősorban Szőnyi István győr-nádorvárosi seccói hatottak, pályájának vége felé inkább a markánsabb megformálás jellemezte munkáit. Biztos rajztudásáról, gazdag színfantáziájáról és nagy alkotó kedvéről az egyházmegye sok temploma tanúskodik. Festői és grafikai munkásságát szűkebb hazájának táji szépségei és népélete ihlették, előadásmódja közérthető, realisztikus. 1954 óta szerepelt táblaképeivel kollektív és egyéni tárlatokon. Győrben halt meg 1984. szeptember 18-án.

1870. augusztus 10.


Cselley Kálmán
150 éve született Magyaróváron Cselley Kálmán jogász, közjegyző. Cselley János közjegyző fia. Tanulmányait Magyaróváron és Pozsonyban végezte, jogi diplomát Budapesten szerzett. Mint ügyvédjelölt Magyaróvárott, helyettes közjegyzőként Kismartonban dolgozott, azután Magyaróváron közjegyző-helyettes lett. 1907-től volt a város közjegyzője. A Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet titkára, majd alelnöke, végül 1929-ig elnöke volt. Működése alatt nyílt meg az újonnan épített megyei múzeum első kiállítása (1913). A Mosonvárosi Takarékpénztár elnökévé választották. Pénztárnoka, majd elnöke volt a helyi Vörös Kereszt egyletnek, amiért II. osztályú díszjelvénnyel tüntették ki. Az önálló Moson megye megszűnéséig (1924) számos megyei bizottságnak is tagja volt. Tagja lett az egyesített vármegyék törvényhatóságának, Magyaróvár város közgyűlésének és a katolikus egyházközösség képviselőtestületének. Az egyesített megye tiszteletbeli főjegyzője volt. Számos további testület igazgatóságában tevékenykedett (pl. Mosonmegyei Gazdasági Egylet). Magyaróváron halt meg 1939. január 6-án. A Cselley család tagjai a magyaróvári temetőben nyugszanak.

1920. augusztus 12.


100 éve született Királyhidán Lénárth Elek zenekari kürtművész. A debreceni református kollégiumban teológiát végzett, emellett a budapesti Zeneakadémián zeneszerzést tanult és Romagnoli Ferenc növendékeként kürtművészi oklevelet szerzett. 1945-től a Kádár Kata Népi Kollégiumban nevelőtanár, 1948-tól a Magyar Néphadsereg tisztje, a kulturális alosztály vezetője. 1952-től 1957-ig az Országos Filharmónia főtitkára, 1957-1983 között a Népművelési Intézet főmunkatársa volt. 1970-től 1983-ig a dorogi Koncert Fúvószenekar karmestereként a zenekarral külföldi turnékon vett részt, több nemzetközi versenyen díjakat is nyertek. 1983-ban vonult nyugdíjba. 1957-től 1964-ig a Magyar Rádió Zengjen a Muzsika! című műsorát szerkesztette. Számos fúvószenekari darabot, átiratot és hangszerelést írt. Évekig volt a Kórusok Országos Tanácsának (KÓTA) elnökségi tagja. Budapesten halt meg, 1984. május 6-án.

1945. augusztus 18.


Szily Pál
75 éve halt meg Mosonmagyaróváron Szily Pál orvos, biokémikus. Budapesten született 1878. május 16-án. Tanulmányait a budapesti egyetemen kezdte, 1902-ben doktori oklevelet szerzett. 1901-től az egyetem élettani tanszékén tanársegéd, majd Berlinbe ment tanulmányútra, ahol az urológiai és a kémiai intézetben, valamint Friedenthal laboratóriumában dolgozott, s a fiziológiai-kémiai intézet magántanára lett. 1903-ban Budapesten a sebészeti klinikán lett gyakornok, 1905-ben sebészdoktori oklevelet szerzett, s ez évtől a Rókus kórházban segédorvos. 1908-tól a budapesti tüdőgondozó főorvosa, 1909-től a Zsidó Kórház szerológiai és kísérleti gyógytani állomásának vezetője. Az I. világháborúban a kassai bakteriológiai és járványtani állomást vezette, 1918-tól pedig magánpraxist folytatott. 1928-tól az Országos Társadalombiztosítási Intézet urológus szakorvosa Magyaróváron. 1944-ben származása miatt állását elvesztette, a nyilasok letartóztatták és a győri gyűjtőtáborba szállították. 1945-ben innen szabadult, újra szolgálatra jelentkezett az OTI-nál, de a táborban szerzett betegségében rövidesen meghalt. Sírja a magyaróvári temetőben van. Szily legjelentősebb alkotása a kémia területére esett, pedig ezzel pályája elején rövid ideig foglalkozott. Úttörő kutató és kísérleti munkát végzett a fizikokémia, szerológia és kemoterápia területén. 1903-ban elsőként végzett kísérleteket indikátorok alkalmazásával oldatok hidrogénion koncentrációjának kolorimetrikus meghatározására. Később orvosi témákkal foglalkozott, elsősorban a nemi betegségek területén végzett vizsgálatokat. A salvarsan első hazai alkalmazója volt. Szakirodalmi munkái hazai és külföldi folyóiratokban jelentek meg („Budapesti Orvosi Újság”, „Wiener Chlinische Wochenschrift” stb.).

1870. augusztus 21.


Ejury Lajos
150 éve született Kozmapusztán Ejury Lajos kémikus, gyógyszerész, sportoló. Középfokú tanulmányait előbb Csurgón, majd a debreceni református gimnáziumban végezte. Budapesten 1893-ban gyógyszerész, majd 1904-ben gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. Bár gyógyszerészként az ország több helyén dolgozott, a nyarat a tó szerelmeseként mindig a Balaton partján töltötte. 1896-ban megnyerte távúszásban a Balatonfüred-Tihany, majd 1897-ben a Balatonfüred-Siófok közötti úszóversenyt is. 1907-ben helyezték a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ahol kezdetben a kémiai gyakorlatokat vezette, majd fokozatosan átvette a gazdasági ásvány és földtan, továbbá a szervetlen vegytan tantárgyak oktatását. 1912-ben nevezték ki akadémiai rendkívüli tanárrá, ekkor vette át a vegytani tanszék vezetését is. A világháborús évek szűkös lehetőségei alatt is sikerült korszerű tanszéket és laboratóriumot felszerelnie. Több jegyzetet és tankönyvet írt a vegytan tárgykörében. A szaksajtóban talajkémiai, vízjavítási, műtrágyázási, borászati cikkeivel tette a nevét ismertté. 1926-ban akadémiai rendes tanárrá nevezték ki. Mint sportember jelentős szerepet játszott az akadémia és a város sportéletében. 1908-1933 között ő volt a MOGAAC tanár elnöke, aki tevékenyen közreműködött a vívó- és az evezős szakosztály életében. A Mosoni-Duna partján csónakházat építtetett, 1911-ben ösztönzésére épült meg a sportpálya a parkban. 1914 nyarán Magyaróváron országos gazdászbajnokságot tartottak tizennégy versenyszámban. 1933-ban nyugalomba vonult és Keszthelyre költözött. A második világháború után idős kora ellenére szerepet vállalt a keszthelyi főiskola kémia tanszékének újraszervezésében. Keszthelyen halt meg 1965. december 8-án.

1945. augusztus 21.


Stefánia
75 éve halt meg Pannonhalmán Stefánia hercegnő. Laekenben született 1864. május 21-én, édesapja II. Lipót belga király volt. Rudolf trónörökössel 1880 márciusában Brüsszelben ismerkedett meg. 1881. május 10-én esküdtek meg Bécsben. A fiatal pár Laxenburg öreg kastélyában lakott. Rudolf sokat volt távol katonai teendői, vadászatok miatt. Stefánia Erzsébet királyné kívánságára Bécsben átvette a királynői protokoll teendőket. Házasságuk Rudolffal válságba került, amelyre a mayerlingi tragédia tett rá pontot (1889). Özvegysége 11 évig tartott. Nagylónyai és vásárosnaményi Lónyay Elemér gróf vette feleségül, aki eredetileg beregi református volt, de 1899-ben áttért a katolikus hitre, hogy a házasság egyik akadályát megszüntesse. Az esküvőt a miramarei kastélyban tartották 1900. március 22-én. Kezdetben az olaszliszkai Lónyay kastélyban éltek. Azután Nyugat-Magyarországra költöztek, ahol 1906-ban megvették a Henkelektől a 100 szobás oroszvári kastélyt. A „magyar Windsor”-t még Zichy Manó építtette 1836-1842-ben angol választottjának. A kastélyt 1909-ben modernizálták, parkját angol kertészek gondozták. 1917-ben Lónyay hercegi címet kapott és Stefánia hercegné lett. A házi foglalatosságokon kívül szinte művészien festett. Igen intenzíven foglalkozott a jótékonysággal. Egy időben elnöke volt a Vöröskeresztnek, védnöke a Fehérkereszt Országos Lelencháznak is. Róla nevezték el az Országos Stefánia Szövetséget, amely anyák és csecsemők védelmére szerveződött. Az első világháborús oroszvári hadikórház rengeteg munkát adott Stefánia vöröskeresztes nővérnek. 1945-ben férjével Pannonhalmára vonultak vissza, és ott haltak meg röviddel egymást követve. Az oroszvári kastélyt és javait a Pannonhalmi Főapátságra hagyták.

1995. augusztus 26.


Kovács Antal
25 éve halt meg Mosonmagyaróváron Kovács Antal agrármérnök, genetikus. Gyöngyösön született 1928. február 10-én.. Középiskolai tanulmányait szülővárosában végezte. 1952-ben szerzett biológia-földrajz szakos tanári diplomát az ELTE Természettudományi Karán. 1956-ban került Gödöllőre, az agrártudományi egyetem növénynemesítés-tani tanszékére. Itt előbb egyetemi tanársegéd majd adjunktus lett. 1961-1964 között aspiránsként Kijevben dolgozott, ahonnan a biológiai tudományok kandidátusaként tért haza. 1978-ban nevezték ki egyetemi tanárrá a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Mosonmagyaróvári Mezőgazdaságtudományi Karán. Növénynemesítési alapkutatásokat végzett, a takarmánynövények, elsősorban a kukorica növénynemesítésével foglalkozott. Fő feladatának tekintette e növények fehérje- és aminosav tartalmának javítását. Fejlesztő kutatásokat folytatott az OMFB Fehérje Program keretében is. Szakirodalmi munkásságát 95 tudományos, 20 ismeretterjesztő cikk jelzi. 5 könyvrészlet és 10 egyetemi jegyzet megírásában vett részt. Számos hazai és külföldi tudományos rendezvényen vett részt és tartott előadásokat. Sírja a magyaróvári temetőben található.

SZEPTEMBER


1870. szeptember 23.


150 éve született Pesten Székács Elemér mezőgazdász, növénynemesítő. Középiskolai tanulmányait Budapesten és Nagyszebenben végezte. 1890-ben szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Csongrád és Nyitra megyében dolgozott gazdatisztként a Károlyi birtokon, majd a Békés és Csongrád megyében elterülő árpádhalmi uradalom intézője lett. Három év múlva a Temes vármegyében lévő soósdpusztai birtok élére került. Itt kezdett el Cserháti Sándor és Grabner Emil ösztönzésére búzanemesítésével foglalkozni, amelynek célja a rozsdabetegségre kevésbé érzékeny egyedek létrehozása volt. Nyolc év alatt az elhanyagolt gazdaságot a megye egyik korszerű birtokává fejlesztette. Amikor a birtoknak más tulajdonosa lett, visszakerült az árpádhalmi gazdaságba, ahol 1917-ig dolgozott. A Székács-féle nemesített búzafajtákat a magyaróvári Növénynemesítő Intézet is bevonta kísérleteibe. 1919-ben már kilenc nemesített búzafajtája kapott elismerést. Közülük különösen az Sz-17 és az Sz-266 hibrid volt közkedvelt. Jó eredményeket ért el a tavaszi és az őszi árpa valamint a takarmányrépa nemesítése terén. Az olajos tartalmú növények közül ő nemesített hazánkban elsőként lent. Az 1930-as évek elején megbízták a mezőhegyesi, a bábolnai valamint a kompolti kísérleti telepek felügyeletével. Emlékét a magyaróvári egyetem bejáratánál dombormű őrzi, amely Baross László és Fleischmann Rudolf növénynemesítők társaságában ábrázolja. Budapesten halt meg 1938. május 16-án.

1920. szeptember 26.


Hárs Ernő
100 éve született Magyaróváron Hárs Ernő (Haniffel Ernő) közgazdász, költő, műfordító1938-ban érettségizett a magyaróvári piarista gimnáziumban, 1943-ban a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Közgazdaságtudományi Karán szerzett diplomát. 1938-46 között több diplomáciai tanfolyamot végzett. Első, verseket és műfordításokat tartalmazó kötete magánkiadásban látott napvilágot 1944-ben. A német megszállás és a háború éveiben verskötetének példányai jórészt elvesztek, s ő maga testi-lelki sérülésekkel érte meg a harcok végét. 1945-46-ban a Földművelésügyi Minisztériumban, majd a Külügyminisztériumban dolgozott. Ez utóbbi helyen először gazdaságpolitikai munkakört látott el, majd a nemzetközi szervezetekkel foglalkozott. A háború után induló vagy újrainduló folyóiratoknál versekkel és műfordításokkal jelentkezett, versei rendszeresen szerepeltek a rádióban. 1947 nyarán egy diplomáciai kiküldetés felszabadulást és új nekilendülést hozott életébe. Ez év őszén megírta a Hany Istók című elbeszélő költeményét, 1949-ben egy minisztériumi pályázaton 2. díjat nyert Jelzőtűz a Hegyalján című elbeszélő költeményéért. Ezután bezárultak előtte a publikálás lehetőségei. Saját versekkel csak 1960-ban jelentkezett a Kortársban, 1964-ben végre a Szépirodalmi Kiadónál megjelenhetett első igazi verskötete Csillagóra címmel. 1976 óta szabadfoglalkozású író. Húsznál több vers- és műfordításkötete jelent meg, két szakkönyvet írt a nemzetközi szervezetekről. Élete utolsó éveiig tartotta a kapcsolatot szülővárosával, feleségével közösen vagy egyedül több műsoros esten, író-olvasó találkozón, piarista öregdiák összejövetelen vett részt. Halk szavú, a mindennapok világára figyelő lírikus volt, akit az emberi lét végső kérdései foglalkoztattak. Barokk hősiessége klasszikus renddel párosult verseiben, műveit humanizmus és racionalizmus jellemezte. Korunk egyik legsokoldalúbb és legjelentősebb műfordítója volt. Budapesten halt meg 2014. június 4-én.

1995. szeptember 30.


Felsmann Tibor
25 éve halt meg Mosonmagyaróváron Felsmann Tibor textiltervező iparművész, tanár. Székesfehérváron született 1939. október 15-én. Általános és középiskolába Zalaegerszegen járt. 1968-ban végzett az Iparművészeti Főiskola textiltervező szakán. 1969-ben Mosonmagyaróvárra költözött, s a Magyaróvári Kötöttárugyárban lett gyártmánytervező. A főiskolán kötszövöttanyag-tervező diplomát kapott, de úgy érezte, hogy a pulóverek és kardigánok tervezése mellett a textillel egyéb mondanivalója is van. 1975-ig dolgozott gyártmánytervezőként a kötöttárugyárban, majd haláláig a Hunyadi Mátyás Szakmunkásképző Intézet és Szakközépiskola tanára volt. Felsmann Tibor a főiskolai tanulmányai alatt megismerkedett a textilanyag tulajdonságaival, a síkkötött, hurkolt és szövött anyag technikájával. Az 1960-as évek a textilművészek áttörésének évtizede volt. Felsmannt az új technika és a térbeliség izgatta. A hagyományos gobelin technika mellett, a síkból kilépve, új térbeli kompozíciókat hozott létre. 1981-től rendszeresen részt vett a megyei pályázatokon és a Kisalföldi Tárlatokon. Alapító tagja az 1992-ben létrehozott Mosonmagyaróvári Alkotók Közösségének (MAK).

OKTÓBER


1895. október 1.


125 éve halt meg Stuttgartban Gustav Wilhelm mezőgazdász. Bécsben született 1834. december 8-án. 1852-1854 között a Magyaróvári Gazdasági Tanintézet hallgatója volt. 1864-től tanított a tanintézetben. 1869-ban, amikor az intézmény a magyar minisztérium fennhatósága alá került, a német anyanyelvű tanárok többségéhez hasonlóan eltávozott: a grazi egyetem mezőgazdaságtan tanára lett. Tagja volt a cseh közgazdasági társaságnak, a bécsi növénytani és állattani társaságnak, továbbá a württembergi természettudományi társulatnak.

1870. október 2.


Barlai Béla
150 éve született Mosonszolnokon Barlai Béla (1904-ig Neuherz Mátyás) kohómérnök, főiskolai tanár.Középiskolai tanulmányait a győri bencés főgimnáziumban és a váci piarista gimnáziumban töltött évek után 1890-ben a kecskeméti r.k. gimnáziumban fejezte be. 1890 és 1894 között a Selmecbányai Bányászati és Erdészeti Akadémián folytatott erdészeti majd kohászati tanulmányokat. 1894-től 1896-ig a resicai vasgyárban gyakornokoskodott, 1896-ban Selmecbányán kohómérnöki oklevelet szerzett. 1902-ben a kolozsvári egyetemen vegyészetből doktorált. 1896-tól a Hernádvölgyi Magyar Vasipari Rt. korompai hengerművénél, 1898-tól a kudrisi állami vasgyárban volt mérnök. 1901-ben bízták meg a Selmecbányai Bányászati Főiskola vaskohászati tanszékének vezetésével. 1903-tól adjunktus, 1904-től rendkívüli, 1906-1919 között rendes tanár. 1912-1914 között a főiskola rektori tisztét is betöltötte. Megszervezte a főiskola vaskohászati kísérleti laboratóriumát, jelentős munkát végzett a hazai kohómérnökképzés, a bányászati és kohászati felsőoktatás fejlesztése korszerűsítése terén, s a tanárok fokozott megbecsülése érdekében. 1917-ben javasolta a bányászati és erdészeti főiskola műegyetemi rangra való emelését, a főiskolának önálló fakultásként a József Nádor Műegyetemhez Budapestre való helyezésével. 1919-ben a főiskola Miskolcra helyezését szorgalmazta. 1902 és 1917 között több közleménye látott napvilágot különböző periodikákban, a legtöbb a „Bányászati és Kohászati Lapok”-ban. Budapesten halt meg 1921. november 20-án.

1920. október 13.


100 éve halt meg Magyaróváron Cselley János jogász, közjegyző. A család eredeti neve Ziezelsperger volt. Magyaróváron született 1835-ben. Szülei földbirtokosok voltak. Az algimnáziumot Magyaróváron, a főgimnáziumot Győrben végezte, jogot Pozsonyban és Pesten tanult. Tanulmányai után Magyaróvárra került ügyvédjelöltnek. 1860-ban Moson vármegye aljegyzője lett. 1862-ben ügyvédi vizsgát tett, gyakorló ügyvéd lett és az iskolák felügyelője. Újjászervezte a magyaróvári elemi iskolát, megalapozta a magyar nyelvű tanítást. 1868-ban, a népoktatási törvény végrehajtásakor a magyaróvári járás iskolai biztosa a tanfelügyelő kinevezéséig. A magyaróvári népiskola iskolaszékének elnöke, egy ideig a mosoni állami iskola gondnoksági elnöke. Több bizalmi állás után (pl. szőlőváltsági miniszteri biztos, választási elnök) 1875-ben közjegyző lett, ettől a tisztségétől 1907-ben megromlott látása miatt vált meg. Munkásságáért királyi tanácsosi címet kapott. Alapító tagja volt a Széchenyi-körnek, több egyesületben viselt tisztséget.

1945. október 14.


75 éve halt meg Keszthelyen Györök Leó Tivadar kertész, akadémiai tanár. Lőcsén született 1876. december 10-én. Tanulmányait a budapesti Kertészeti Tanintézetben végezte, 1900-ban ösztöndíjjal Párizsban tanult. Hazatérve a komáromi, majd a pápai földműves iskola kertésztanítója lett. Tanított a Pápai Református Teológiai Akadémián is. 1913-tól a Kassai Gazdasági Akadémia Kertészeti Tanszékének tanára, 1915-től a Magyaróvári Gazdasági Akadémia főkertésze. A Tanácsköztársaság alatt a Földművelésügyi Minisztérium osztályvezetője volt, ezután a 1920-től 1937-ig a Debreceni Gazdasági Akadémián főkertész. 1937-ben nyugállományba vonult. 1898-tól munkatársa volt a Kertészeti Lapoknak, rovatvezetője a Háztartás című, 1902-től kertészeti referense a Hangya című periodikának. A magyarországi kerttervezés és parképítés jelentős alakja.

1895. október 17.


Székely Jenő
125 éve született Máramarosszigeten Székely Jenő tisztviselő, alpolgármester. Szülővárosának piarista gimnáziumában 1913-ban érettségizett, majd a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem jogi karán volt joghallgató. 1915-ben innen vonultatták be a 38. budapesti gyalogezred kötelékébe. Szerb, albán román és orosz harctereken harcolt, megsebesülve tartalékos hadnagyként szerelt le. Frontszolgálata alatt Károly csapatkeresztet és Sebesülési érmet kapott. Egyetemi tanulmányait folytatva 1921-ben avatták az államtudományok doktorává. Köztisztviselői pályáját 1918-ban a soproni határrendőrségnél kezdte, Trianon után az ottani államrendőrség felügyelője lett. 1922-től a szombathelyi rendőrkerület fogalmazójaként helyezték át Magyaróvárra. A város képviselőtestülete 1925-ben tanácsnokká választotta. Helyettes polgármesterként az árvaszék, a kulturális és iparügyek felügyelője. Tevékeny kezdeményezője és szakmai végrehajtója volt Magyaróvár és Moson 1939. június 28-án bekövetkezett egyesítésének. Köztiszteletben álló hivatalnokként, kivételesen jó kedélyű férfiként és nem utolsósorban műkedvelő zongoristaként kedvelt alakja volt a város társadalmi életének. Nagy része volt a két háború közötti évek zenei életének megújításában. Egy ideig elnöke volt a Széchenyi Társaskörnek és a magyaróvári Egyházközségnek. Számos tanulmányt és cikket írt a helyi lapoknak a várospolitikáról és jogi kérdésekről. 1941-ben a Belügyminisztérium a visszahódított Szabadka városba vezényelte helyettes polgármesternek, 1944-től a város polgármestere volt. A II. világháború után hazatért Mosonmagyaróvárra, a B listázás (elbocsátás) után szórakozóhelyek zongorajátékosaként kereste szűkös kenyerét. Budapesten halt meg 1981-ben.

1995. október 18.


Mrekva Dezső
25 éve halt Mosonmagyaróváron Mrekva Dezső agrármérnök. Nagykátán született 1934. augusztus 11-én. Alap- és középfokú tanulmányait szülővárosában végezte. 1953-1957 között Gödöllőn szerzett agrármérnöki diplomát. Egy éves gödöllői gyakornokoskodás után került Mosonmagyaróvárra. 1958-tól 1994-ig városunkban dolgozott. 1958-1964 között tanársegéd, 1964-1972 között adjunktus, 1972-1994-ig docens volt. 1964-ben védte meg egyetemi doktorátusát Gödöllőn. 1972-ben lett a mezőgazdasági tudományok kandidátusa. 1985-től az agrár-gazdaságtani- és marketing tanszék vezetője volt. Agrárgazdaságtant, agrárkereskedelmet, agrártörténetet és marketinget tanított. Kidolgozója és irányítója volt a mezőgazdasági innovációs és iparjogvédelmi szaknak. A Veszprémi Akadémiai Bizottság munkabizottsági elnöke volt. Kitüntetései: A Mezőgazdaság Kiváló Dolgozója (1962), Kiváló Munkáért (1968), Munka Érdemrend (1985). Nyugdíjba vonulása (1994) után is tartott előadásokat agrárgazdaságtanból. A magyaróvári temetőben nyugszik.

1870. október 28.


Batthyány
150 éve született Dunakilitin Batthyány-Strattmann László szemorvos, sebész, „a szegények orvosa”. Batthyány József főispán fia. A család 1876-ban, a nagy dunai áradás után Dunakilitiből Köpcsénybe költözött. Iskolai tanulmányait Kalksburgban, Kalocsán és Ungváron végezte. Érettségi után, mivel érdeklődési köre igen tág volt, előbb mezőgazdaságtant, majd bölcseletet tanult az egyetemen. 1896-ban beiratkozott a bécsi egyetem orvosi karára, ahol személyisége megérett, visszatért ősei vallásos hitéhez. 1898-ban feleségül vette Coreth Mária Terézia grófnőt. 1902 júliusában nyitotta meg Köpcsényben Magyarország első, községben létesült, modern felszereléssel ellátott kórházát, amely naponta 80-100 beteget fogadott. Az intézmény rendelésein a szegényebb betegeket ingyen kezelte és gyógyította. Köpcsény Ausztriához való csatolása után, 1920 januárjától kórházát körmendi kastélyában működtette, melynek fenntartása sok pénzébe került. Évente 4-5000 szembeteg fordult meg ott, akik szociális kezelésbe kerültek: ingyen ellátásban, útiköltség térítésben részesültek. Szemüveget, gyógyszert is kaptak. Bécsben halt meg 1931. január 22-én. Halála után holttestét Körmendre szállították, ahol három napon át hívek ezrei imádkoztak érte és hozzá. Sírja Németújváron található a ferences templom Batthyány sírboltjában. Tagja volt többek közt az MTA-nak, az aranygyapjas rendnek, a felsőháznak. Szociális tevékenységéért, példaadó keresztény életviteléért 2003. március 23-án II. János Pál pápa boldoggá avatta. A Szent Péter téri szertartáson 6000 magyar zarándok vett részt. A köpcsényi kastély bejáratánál 1990 júniusában emlékkövet emeltek, melyen portré és felirat hívja fel a figyelmet ottani tevékenységére. Dunakilitin a Batthyány kastély falán 1988. október 28-án helyeztek el tiszteletére emléktáblát. A helyi általános iskola 1990. október 28-án vette fel a falu híres szülöttjének a nevét. Az épület előtt 2003. október 25-én unokája jelenlétében avatták fel Batthyány-Strattmann László mellszobrát.

1870. október 31.


Mosonyi Mihály
150 éve halt meg Pesten Mosonyi Mihály (1859-ig Brand Mihály) zeneszerző. Boldogasszonyban született 1815. szeptember 2-án. 1829-ben szülőfalujából Magyaróvárra került, ahol néhány évig sekrestyés volt. Itt minden bizonnyal alkalma volt, hogy orgonista képességét fejlessze, már 10-12 éves korában helyettesítette szülőfalujában a kántort. Szorgalmának tanújele, hogy 14 éves korában elejétől végig lemásolta a Hummel-féle nagy zongoraiskolát. Gyermekkorában szülőfalujában és a szomszédos falvakban zenészként működött főleg templomokban. Orgonált, nagybőgőzött, hegedült és más hangszeren is játszott. Nem tanult meg magyarul, csak jóval később, az 1860-as években. 1832 körül Pozsonyba költözött és tanítóképzőt végzett. Módszeres zenei képzésben nem részesült, stúdiumait autodidakta módon végezte, minden szabadidejét továbbképzésre fordította. Egy ideig Turányi Károly zongora és zeneelmélet növendéke volt. Itt és ekkor lett muzsikussá. 1833-tól egy pozsonyi nyomdában szedőként dolgozott, majd 1835-től Sopron megyében gróf Pejachevich Péter családjánál volt házi zongoramester. Itt komponálta első klasszikus mintákat követő műveit (vonósnégyesek, H-moll nyitány). 1842-ben Pestre költözött, s rövid időn belül a főváros zenei életének ismert alakja lett. 1843-ban nyilvános koncerten mutatták be egyik zenekari nyitányát. 1844-ben a Pest-budai Hangászegyesület levéltárnokának nevezte ki. Ők mutatták be nagy sikerrel D-dúr szimfóniáját és első miséjét. Mosonyi nemzetőrként részt vett a szabadságharc küzdelmeiben. 1856-ban megismerkedett Liszttel, akinek élete végéig híve és barátja maradt. Az 1857-58-as év döntő fordulatot hozott alkotóművészetében. Addig a német romantika útján haladt, ezután tudatosan az önálló nemzeti zenei stílus kifejlesztésére törekedett, nevét is ekkor magyarosította Mosonyira. 1863-ban ismerte meg személyesen Richard Wagnert Pesten, s ettől kezdve Liszt és Wagner zenei irányának híve lett. 1868-69-ben a Pesti Zenekedvelők Egyletének karnagya. 1860 és 1868 között a „Zenészeti Lapok” egyik főmunkatársa, kritikákat, zeneelméleti tanulmányokat és ismertetéseket írt (A dalmű s a magyar Nemzeti Színház; A budapesti zenede; Bánk bán stb.). Mosonyi a XIX. századi magyar zene kiemelkedő képviselője, Liszt és Erkel mellett nemzeti operánk legjelentősebb alkotója. Mosonmagyaróváron a zeneiskola és egy utca viseli nevét.

NOVEMBER


1845. november 2.


Bakodi József
175 éve halt meg Pesten Bakodi József orvos. Mosonban született 1791. február 21-én. Orvosi diplomáját a pesti egyetemen szerezte. 1820-tól Győrben tevékenykedett. A homeopátia, a „hasonszenvészet” egyik első magyarországi képviselője. Az 1831-i évi kolerajárvány idején Győrben homeopátiás módszerrel, arzénkezeléssel ért el állítólagos jó eredményeket: 223 kolerás betegéből 215-öt meggyógyított. A vármegye orvosainak többsége ezeket az eredményeket kétségbe vonta, ezért 1845-ben Pestre költözött. Halálát kinin-ópiummal saját magán végrehajtott kísérlet okozta.

1845. november 16.


Mátyás Endre
175 éve született Puszta-Somorján Mátyás Endre tanító. 175 éve született Puszta-Somorján Mátyás Endre tanító. Földműves-család gyermeke, középiskoláit Magyaróváron és Győrben végezte. 1866-ban szerzett altanítói oklevelet a győri katolikus tanítóképzőben. Először Halászi községben kapott állást mint osztálytanító, három év múlva a Jánosháza-pusztai uradalmi iskola helyettes tanítója lett. A földesúr, Sina Simon báró egy év múltán véglegesítette, ettől kezdve 38 éven keresztül volt a kis iskola vezető tanítója. Az eldugott kistelepülésen is megtalálta a módját a közéleti tevékenységnek, először első jegyzője, majd 1883-tól elnöke a Magyaróvárvidéki Római Katholikus Tanítóegyesületnek. Több pedagógiai pályázaton nyert aranyérmet, ezen kívül jó tollú tárcaírónak is ismerték. Szakmai működéséért is több elismerést kapott. Az addig jó egészségnek örvendő tanító 1906-ban egy fogműtét után elveszítette beszélő képességét és kénytelen volt nyugalomba vonulni. Nyugdíjazása alkalmából terjesztették fel a legnagyobb kitüntetésre, a királyi arany érdemkeresztre, amelyet azonban halála miatt már nem vehetett át. Mosonban halt meg 1907. február 15-én.

DECEMBER


1945. december 6.


Szőnyi Eszter
75 éve született Mosonmagyaróváron Szőnyi Eszter régész, főmuzeológus. Általános és középiskolát is Szombathelyen végzett, 1970-ben szerzett régészet-történelem szakon diplomát az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. Ez évtől 1993-ig a győri Xantus János Múzeum régésze, 1993 és 2004 között a Győr – Moson – Sopron Megyei Múzeumi Igazgatóság igazgatója, utóbb ismét a Xantus János Múzeum régésze. 1970-ben kötött házasságot dr. Tomka Péter régésszel, frigyükből két gyermek született. Kutatási területe: Győr és környéke római kora, a római kerámia. Ásatásai: római városfeltárás (Mursella, Scarbantia), Arrabona katonai tábor, római villák (Fertőrákos, Győrszentiván), temetők (Győrszentiván, Győr). Munkásságáért 1992-ben Barkóczi-díjat, 2001-ben Kuzsinszky-díjat, 2003-ban a Magyar Köztársaság Lovagkeresztje kitüntetést kapta. Győrben halt meg 2011. március 21-én, földi maradványait a mosoni temetőben temették el.

1945. december 13.


75 éve halt meg Sopronban Huber János római katolikus pap, országgyűlési képviselő, politikus. Fertőfehéregyházán született, 1877. február 22-én. Középiskolai tanulmányait Sopronban és Győrben végezte. Teológiai tanulmányait Győrben folytatta, majd Budapesten jogot és filozófiát tanult. 1901. július 1-jén szentelték pappá. Szolgált többek között Nagymartonban, Mosonszentjánoson és Sopronban is, ahol átvette az ott megjelenő „Westungarisches Volksblatt” című lap szerkesztését. 1908-1921 között Budapesten a Katolikus Népszövetség központi titkára volt, és több német nyelvű keresztény lap szerkesztésében is közreműködött. 1918. november 1-jén részt a Magyar-Népet Néptanács megalapításában, amelynek célja a történelmi Magyarország területi egységének fenntartása volt, a németek nemzetiségi jogainak kiterjesztésével együtt. Az 1920-as évek elejétől a hazai magyarbarát németség egyik vezére volt, aki következetesen szemben állt a Burgenland megalakításával. 1920-tól a nezsideri választókerület országgyűlési képviselője volt a Keresztény Nemzeti Egyesülés Pártja színeiben. 1920-as évek közepén Sopronban kezdeményezte egy német nyelvű tanítóképző létrehozását, eredménytelenül. 1928-ban több támadás érte állítólagos „pángermán” tevékenysége miatt.

1970. december 15.


Herke Sándor
50 éve halt meg Szegeden Herke Sándor vegyészmérnök, talajkutató. Csongrádon született 1882. szeptember 18-án. Középiskolai tanulmányait Kiskunfélegyházán és Szentesen végezte. 1905-ben a Műegyetem Vegyészmérnöki Karán szerzett oklevelet. 1905-1924 között a magyaróvári Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáson dolgozott, kezdetben mint segédvegyész, majd mint fővegyész. Pályája elején növénytáplálási, trágyázási kísérletekkel foglalkozott. Munkatársaival bevezette a sortrágyázást, kiterjesztette a műtrágyázást a rétekre, szőlőkre, gyümölcsösökre is. Tisztázta a sörárpa értékét befolyásoló hatásokat s azok értékbírálati jelentőségét. Elkezdte azokat az eljárásokat, melyeknek célja a gyengébb tőzeges, homokos talajok termővé tétele volt. 1924-ben az általa alapított szegedi „Alföldi Mezőgazdasági Intézet” vezetője lett. Ettől kezdve közel ötven éven át az alföldi szikes talajok javításával és hasznosításával foglalkozott. Kidolgozta a meszes-szódás szikes talajok javításának módszertanát, sőt miniszteri biztosi tisztségben hozzálátott annak gyakorlati megvalósításához. Kutatási eredményeit közel kétszáz tanulmányban adta közre, szikjavítási és talajvizsgálati módszereit számos országban alkalmazták. Munkásságáért 1955-ben Kossuth-díjat kapott.

Kövessen minket

Elérhetőségek

Cím:
9200 Mosonmagyaróvár, Erkel F. u. 16.

Pf. 61.

Telefon:
Központ: +36 96 555-553

Olvasószolgálat: +36 96 555-563

Info-Pont: +36 96 219-887

Email:
hgkmovar@hgkmovar.hu