qr-kod

Ajánló új DVD lemezeinkből:

Moson Megyei Életrajzi Lexikon

élet 

Kisalföldi tudástár

Évfordulónaptár 2010.:


Az évfordulónaptár csak a kerek (25, 50, 75, 100. stb.) évfordulókat tartalmazza. Azoknak a híres személyeknek a rövid életrajza szerepel benne, akik Mosonmagyaróváron és környékén vagy a történelmi Moson vármegyében születtek vagy haltak meg, illetve tevékenységük, munkásságuk egészben vagy részben e területhez kötődik.
Az életrajzok Enzsöl Imre, Kimlei Péter, Thullner István és Tuba László szócikkeinek felhasználásával készültek.


JANUÁR


1910. január 19.


100 éve halt meg Védenyben Hahnenkamp Sándor plébános, szentszéki tanácsos. Kismartonban született 1846. január 22-én. A győri kisszemináriumban végzett középiskolai tanul-mányait kiváló eredménnyel végezte. Az egyházmegye küldte a budapesti tudományegyetem-re, ahol bölcsészdiplomát szerzett és doktorált is. 1870-ben szentelték pappá. Rövid ideig volt káplán, majd a püspöki irodában kamatoztatták képességeit. Ez után Védenyben lett plébános, ahol nemcsak nagy tudásáért, hanem mindenek felett való áldozatkészségért és papi szorgal-máért becsülték. A tudós pap több történelmi tárgyú munkát írt, és számos cikke jelent meg a "Religio" és a "Jelenkor" című folyóiratokban. Földi maradványai Védeny temetőjében nyugszanak.

1935. január 31.


75 éve született Kartalon Simon Lajos újságíró, költő. Szülei több helyen is próbálkoztak a megélhetéssel, végül apja Mosonszolnokon kapott földet és házat. Simon Lajos 1946-tól három évig a mosonmagyaróvári Széchenyi István Népi Kollégiumban tanult, 1954-ben a győri tanítóképzőben szerzett tanítói képesítést. Újságíróként a "Győr-Sopron Megyei Hírlap"-nál helyezkedett el, majd az 1956. november 4-étől megjelenő győri "Hazánk" munkatársa lett, amiért háromévi munkanélküliséggel fizetett. 1957-ben Budapestre költözött, s 1959-től az "Esti Hírlap"-nál dolgozott. Első verseskötete Csillagnézés címmel 1959-ben jelent meg, amelyért 1960-ban József Attila-díjat kapott. Haláláig még hat verseskötete jelent meg, elsősorban a falusi tematika, az élménylíra és a közéleti versek pátosza jellemezte. Az 1970-es évektől ironikus-szatirikus ábrázolással is kísérletezett. Nem tartozott a divatos, nagy hatást kiváltó irodalmárok közé, de az 1958-ban megjelent Tűz - tánc című antológiában, amelynek költői csoportjában indult, neve Váci Mihály, Garai Gábor, Ladányi Mihály stb. neve mellett szerepelt. 1977-ben a költészet napján Mosonmagyaróváron a könyvtár vendégeként író-olvasó találkozón vett részt. Nagykörősön halt meg 2008. március 20-án. Hamvait 2008. április 11-én, a költészet napján helyezték örök nyugalomra a nagykőrösi temetőben.



MÁRCIUS


1910. március 24.


100 éve született Budapesten Hidvégi László tanár, kémikus. Középiskolai tanulmányainak befejezése után a Pázmány Péter Tudományegyetemen szerzett kémia-áruismeret-földrajz szakos tanári diplomát 1933-ban. Ezt követően gazdasági szakiskolákban, mezőgazdasági gimnáziumokban tanított, többek között Mátészalkán, Székesfehérváron, Csornán. 1951 őszén került Mosonmagyaróvárra: az itt működő Mezőgazdasági Technikum igazgatójának nevezték ki. 1954-ben, amikor ismét működni kezdett a Mezőgazdasági Akadémia, a kémia-talajtani tanszék vezetésével bízták meg. Ő irányította a tanszék munkáját 1975-ig, nyugdíjba vonulásáig. Kutatómunkája során a takarmányok tápanyagtartalmának kémiai meghatározásával, a fehérjetartalom változásának vizsgálatával foglalkozott. Hét középiskolai tankönyv, egy egyetemi jegyzet és 26 közlemény jelzi szakirodalmi tevékenységét. 1976. július 19-én halt meg Mosonmagyaróváron. Sírja a magyaróvári temetőben található.

1910. március 27.


100 éve született Pozsonyban Peéry Rezső (Limbacher Rezső) tanár, író. 1932-ben a pozsonyi tudományegyetemen szerzett diplomát magyar-filozófia-francia szakon, de tanulmányokat folytatott a prágai és a párizsi egyetemen is. Rövid ideig Pozsonyban tanított gimnáziumban, de 1938-ban politikai okokból eltávolították állásából. 1938-tól Pozsonyban, majd Szlovákia német megszállása után Budapesten volt újságíró. Részt vett a csehszlovákiai magyar írók Sarló-mozgalmában, ő volt a szlovákiai kisebbségi magyar irodalom keresztény színezetű, antifasiszta arculatának egyik fő formálója. 1945-ben el kellett hagynia Csehszlovákiát, Magyarországra települt. 1948-ban Mosonmagyaróváron megbízott igazgatóként vette át a piarista gimnáziumot, és magyar irodalmat is tanított. 1950-től Sopronban a Berzsenyi Gimnázium igazgatója, a Soproni Szabadegyetem szervezője. 1956-ban elhagyta Magyarországot, Bécsben élt, majd a Stuttgart melletti Reutlingenben volt könyvtárigazgató. 1975-ben nyugdíjazták. Peéry színvonalas publicisztikájában és művészileg igényes prózájában a két világháború között a Duna-völgyi népek kölcsönös megértését szolgálta. Suttgartban halt meg 1977. november 11-én.

1860. március 29.


150 éve született Győrben Boldini Rezső tisztviselő, Lébény nagyközség főjegyzője. Közigazgatási pályáját a jegyzőtanfolyam elvégzése után Győr megyében kezdte meg. Több község jegyzői hivatala után a századfordulón került Lébénybe. Nagy tekintélyű, energikus hivatalnok volt, a nagyközségben eltöltött több mint húszévi szolgálata alatt szövetkezeteket, takarékpénztári fiókot és ipartársulatot alapított, újjászervezte az önkéntes tűzoltóegyletet. Elnöke lett a mosonvármegyei, tagja az országos jegyzőegyesületnek és a vármegye törvényhatósági bizottságának. 1920 után Győrben a Nemzeti Hitelintézet pénztárosa volt. Közigazgatási szakmai írásai mellett a szépirodalommal is kísérletezett. Ezeket a társadalmi-történeti írásokat a megyei városok lapjai szívesen közölték. Bennük főleg a hosszú hivatalviselés tapasztalatait, emlékeit leíró és a "régi szép lébényi időkön" nosztalgiázó úriembert ismerhetjük meg. Budapesten halt meg 1922. április 16-án. A budapesti Kerepesi úti temetőben helyezték örök nyugalomra.

1910. március 31.


100 éve halt meg Kecskeméten Pataki Imre (Pataky Imre) festőművész, szobrászművész. Magyaróváron született 1850. november 29-én. Középiskoláit szülővárosában és Győrött végezte. 1867-től 1870-ig a bécsi képzőművészeti akadémián, 1870-1871-ben ösztöndíjjal Münchenben tanult. 1871-től több kecskeméti iskola rajztanára (piarista főgimnázium, református főgimnázium), az 1875-ben megnyílt polgári iskolának egyik szervezője és rajztanára volt. Létrehozója (1887-) és első igazgatója volt az alsó fokú ipar- és kereskedelmi iskolának. Több iparostanonc-kiállítást szervezett, az 1901. évi országos kiállítás előkészítésében is tevékenyen részt vett. Része volt a kecskeméti Iparos Otthon létrehozásában. Közel 200 táj- és zsánerképet mutatott be 1909. évi kecskeméti gyűjteményes kiállításán, s szerepelt a Nemzeti Szalon jubiláris kiállításán is. Nevét a pusztaszeri ezredéves emlékoszlop tervezése tette ismertté, de ő készítette a kecskeméti Szentháromság temető kálváriáját, a nagytemplomban elhelyezett, az 1848-49. évi szabadságharcot megörökítő reliefet és alkotott magyar zsánerszobrokat is. Több művészeti és ipari vonatkozású cikket írt főként kecskeméti folyóiratokba, tankönyvet írt iskolák számára és előadásokat tartott a város egyesületeiben.



ÁPRILIS


1860. április 8.


150 éve halt meg Döblingben (Bécs) Széchenyi István politikus, "a legnagyobb magyar". Bécsben született 1791. szeptember 21-én. Apja Széchényi Ferenc gróf, anyja Festetich Julianna grófnő volt. Moson megyei kötődései: A napóleoni háborúk korában többször megfordult a pándorfalui katonai gyakorlótéren, Pozsonyba menve Nagycenkről útja Moson megyén vezetett keresztül. Egy gyorskocsiban utazva Oroszvár felé pillantotta meg élete nagy szerelmét és későbbi feleségét, Seilern Crescentia grófnét (1824. augusztus 24.). Az asszony első férje Zichy Károly (moson)szentmiklósi földesúr, az udvari kamara elnöke volt. Házasságkötésük 1836-ban volt Budán, közös életük is ott és Nagycenken folyt. Az utolsó rendi országgyűlésre Sopron megyében nem sikerült követté választatnia magát az alsó táblára, ezért egyik mostohafia, Zichy Henrik főispán támogatásával Moson megye egyik követévé választották 1847. október 18-án. Amikor Budán 1848 szeptember elejére elmeállapota a polgárháború víziójától megromlott, felesége Döblingbe, az elmegyógyintézetbe szállítatta. Tragikus halála után az ismét főispánná választott gróf Zichy Henrik Wéber Henrikkel megfestette Széchenyi arcképét (1860). Ugyanígy tett Moson vármegye is a kiegyezés után.(A képek a helyi Hansági Múzeumban találhatók). 1881-ben Magyaróvári Széchenyi Kör néven alakult kultúregyesület a megyeszékhelyen, amely 1927-től Széchenyi Kaszinó, 1938-tól Széchenyi Társaskör néven működött. 1941-ben arcdomborműves táblával jelölték meg követté választásának helyét, amelyet Dobóczky Imre helyi szobrász és Réthy Ferenc kőfaragó készítettek. Portrészobrát, amelyet Meszlényi Molnár János szobrászművész készített, 2005. szeptember 25-én avatták fel a Széchenyi lakótelepen.

1810. április 14.


200 éve született Magyaróváron Szále János Ignác (Szále Nepomuk János Ignác ) tisztviselő, festőművész. Középiskolai tanulmányait Magyaróváron kezdte és Győrben fejezte be. 1828-ban Moson megyei írnokká nevezték ki. 1831-ben felvették a bécsi magyar testőrségbe, s 1848-ig annak megszűntéig itt szolgált. Magánúton végezte el a bécsi akadémiát a tájfestő fakultáson. Első kiállítása 1839-ben a bécsi akadémián volt, ahol ezután többször is bemutatta képeit 1848-ig. A Pesti Műegylet tárlataira is elküldte festményeit. Bemutatott munkáit a bécsi és a pesti közönség kedvezően fogadta, s a kritika is elismerőleg írt róluk. Hazatérve a megyei kormánybiztos mellett volt titkár 1858. évi nyugdíjazásáig, amikor betegsége miatt visszavonult. Sokat utazott, olvasott, festett, agglegényként a piaristáknál élt. Vagyonát a piarista kollégiumra, a helyi kórházra és a szegényekre, festményeit a piaristákra hagyta. Termékeny időszaka az 1838-1848 közötti évtizedre esik. Szále művészi látása, alkotói módszere a bécsi mesterekével nagyjából azonos. A valóságos látványt ragadta meg, óvakodott a nagyvonalú eszményítéstől, szívesen alkalmazott romantikus közhelyeket, színvilága egyszerű, de hatásos. Magyaróváron halt meg 1870. április 13-án. A magyaróvári temetőben temették el, sírhelyét az 1930-as években eladták, ma már ismeretlen. Mosonmagyaróváron utca neve és a piarista gimnázium falán egy tábla őrzi emlékét.

1910. április 16.


100 éve született Magyaróváron Kulin-Nagy Károly sportoló, sportlövő, edző. Munkahelyei: 1950-52. Budapesti Honvéd, 1952-53. Budapesti Petőfi, 1954-56. Zalka Máté Lövész Klub, 1957-64. Magyar Honvédelmi Sportszövetség Központi Lövész Klub, 1964-69 Egyesített Tiszti Iskola sportlövője, koronglövő. 1955-1963 között válogatott kerettag. 1967-ben a Testnevelési Főiskola Továbbképző Intézetben edzői oklevelet szerzett. Elért eredmények: 1952. csapatbajnokságban 1., 1953. csapatbajnokságban 1., 1955. Bukaresti Európa Bajnokság 2., csapatban 1., 1956. Országos Bajnokságon 1., 1959. Milánói Európa Bajnokságon csapatbajnokságban 1., egyéniben 40., 1961. csapatbajnokságban 1., 1963. Brno-i Európa Bajnokságon csapatbajnokságban 1., egyéniben 45., 1965. Országos Bajnokságban 1., csapatbajnokságban 1., 1967. csapatbajnokságban 1., 1969. Országos Bajnokságban 3., csapatbajnokságban 1. Budapesten halt meg 1992 februárjában

1885. április 27.


125 éve született Bakonybélben Schandl József mezőgazdász. Győrben érettségizett 1903-ban. A Magyaróvári Gazdasági Akadémián 1906-ban végzett. Ekkor jelent meg első dolgozata A tejgazdaság üzemi és üzleti jelentősége címmel. 1911-ben tanársegéddé nevezték ki Magyaróvárra, ahol a következő évben segédtanár lett. 1912-ben, Ausztriában, Svájcban, Németországban, Hollandiában, Dániában és Svédországban volt tanulmányúton. 1913-ban Kolozsvárra helyezték az állattenyésztési tanszék élére. 1914-ben állatorvos-tudományi doktorrá avatták. Négy évet töltött háborús szolgálatban. 1919-től ismét Magyaróvárra került, mint rendes tanár állattenyésztéstant tanítani. 1920-tól vendégtanárként tanított Budapesten a Kögazdaságtudományi Egyetemen, majd 1924-től a Gazdaságtudományi Egyetem mezőgazdasági karán . 1927-től megbízták az Országos Gyapjúminősítő Intézet vezetésével. 1945-ben a Budapest-Gödöllői új egyetemen ő kapta az állattenyésztési tanszék vezetését. 1948-tól az Állattenyésztési Kutatóintézetben tevékenykedett a juhkutatások területén. 1951-ben átvette az intézet irányítását. 1953-ban az MTA levelező, 1960-ban rendes tagja lett. Több száz szakcikket szerzett. Fő művét, öt kötetes Állategészségtanát, kézikönyvként használták . A magyar állattenyésztés tudományának hosszú ideig egyik vezéregyénisége volt. 1954-ben Kossuth-díjjal is kitüntették. Budapesten halt meg 1973. július 10-én.



MÁJUS


1835. május 9.


175 éve született Endréden Braun Adolf plébános. 1862-1867 között magyaróvári káplán, 1888-tól tíz éven keresztül volt (Moson)Szent - János nagyközség plébánosa. Tevékeny közreműködésével a község vasútvonalat és állomást épített. Az ünnepélyes avatáskor a községvezetés élén ő köszöntötte az átutazó "vasminisztert", Baross Gábort. Határozott és nagyhatalmú lelki vezetőként eltávolíttatta a templom mellől a százéves szégyenoszlopot, helyébe értékes Immaculata szobrot állíttatott. 1890-től a Szent Gellértről vagy Bernárdról nevezett címzetes csanádi apát. 1902-ben ünnepi szentmise keretében ő szentelte fel a teljesen felújított mosoni plébániatemplomot. 1897-ben lett győri kanonok, 1905-től győri székesegyházi főesperes, aranymiséjét Mariazellben mondta 1909-ben. 1910-től Szent Adalberti prépost. Győrben halt meg 1917. december 27-én.

1910. május 24.


100 éve született Magyaróváron Hegyi János jogász, közigazgatási szakember. Apja, Hegyi Gyula az önálló Moson megye utolsó főispánja, az oroszvári Lónyay hercegi család jogtanácsosa volt. A magyaróvári piarista gimnázium elvégzése után a budapesti tudományegyetemen jogot tanult. Apja kérésére Bécsbe ment további jogi tanulmányokra, ott azonban inkább az orvosi előadásokat hallgatta, mivel orvos szeretett volna lenni, a családi hagyományok azonban a közigazgatási pálya felé orientálták. 1933-ban Pécsett államtudományból, 1934-ben jogtudományból doktorált. Három évig nem tudott elhelyezkedni, 1937-ben nevezték ki közigazgatási gyakornoknak. 1939-ben Moson és Magyaróvár egyesítésekor hatósági biztosként a törvényesség megtartását ellenőrizte. 1941-1945 között a magyaróvári járás szolgabírája, 1945 után járási jegyző lett. 1947-ben a párizsi békében a Csehszlovákiához csatolt Oroszvár, Dunacsún és Horvátjárfalu közigazgatási átadását intézte. 1947-ben a nagy hansági tőzegtűz idején a védekezés egyik irányítója, szervezője volt, 1954-ben a nagy dunai árvíz idején biztosként tevékenykedett. 1970-ben gyámügyi főelőadóként ment nyugdíjba, s 1982-ig a Hansági Múzeumban teremőrként dolgozott. 2001. szeptember 6-án halt meg Újrónafőn. Földi maradványai az óvári temetőben lévő Hegyi-kriptában nyugszanak.

1860. május 28.


150 éve született Szamosújváron Nuricsán József vegyész. Középiskolai tanulmányait a kolozsvári református gimnáziumban végezte. 1883-ban a budapesti egyetemen szerzett vegyész oklevelet. 1882-1883 között ugyanitt tanársegédként dolgozott. 1883-tól a kémiai intézet munkatársa volt. 1894-ben a földművelésügyi minisztérium állományába került, mint kultúrvegyész. Feladatai közé a külföldi kémiai intézetek munkájának tanulmányozása, a hazai vegykísérleti állomások feladatainak kidolgozása tartozott. 1903-ban kinevezték a Magyaróvári Gazdasági Akadémia kémia tanszékének élére, egyben a vegykísérleti állomás vezetését is ő látta el. Az állomás elsődleges feladata a mezőgazdasági kémia fejlesztése volt, de emellett mezőgazdasági termékek és műtrágyák vizsgálatával is foglalkozott. Magyaróvári tartózkodása alatt a város egyik közkedvelt, színes egyéniségévé vált, aki lelkesen vett részt a helyi közéletben, és akit a Széchenyi Kör is elnökévé választott. 1913 januárjában áthelyezték Budapestre az Országos Kémiai Intézet és Központi Vegyészeti Állomáshoz. Pályája során tudományos érdeklődése a gyógyvizek összetételének vizsgálatától a szénsavgyártáson át a földgáz világítási célra való felhasználásáig sok kérdésre kiterjedt. Foglalkozott a városiasodás következtében keletkezett hulladékok újrahasznosításával is. Tagja volt a természettudományi és a földtani társaságnak. Éveken át titkára volt a Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Vándorgyűlésének. Csorváson halt meg 1914. szeptember 15-én.



JÚNIUS

1885. június 1.

125 éve született Magyaróváron Weisz Gyula orvos. Magyaróváron kezdte középiskolai tanulmányait, a felső négy osztályt a pápai református kollégiumban végezte, itt érettségizett 1904-ben. A budapesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet. Orvosi pályáját Magyaróváron kezdte 1910-ben a Karolina kórház rendelő orvosaként. Az I. világháborúban a 11. huszárezred tiszti főorvosa volt. 1914-ben az orosz harctéren megsebesült, 1916-ig működött bécsi és szombathelyi hadikórházakban. 1917-ben a magyaróvári járás tiszti orvosává nevezték ki, később a Karolina Kórház alorvosa, az Országos Társadalombiztosítási Intézet orvosa. 1918-ban Moson vármegye tiszteletbeli főorvosa, 1924-ben a Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyék tiszteletbeli főorvosa címet is megkapta. Tevékenyen részt vett a helyi társadalmi életben: az egyesített vármegyék törvényhatósági bizottságának tagja, hosszú ideig Magyaróvár képviselő-testületének és több egyesületnek a tagja is volt. Budapesten halt meg 1944. február 15-én.

1935. június. 7.

75 éve halt meg Magyaróváron Lepossa Dániel jogász, járásbírósági elnök. A Gyömöre melletti Csigi-pusztán született 1852-ben. Veszprém megyei evangélikus nemesi családból származott. Jogot tanult és Pápán, később Sopronban dolgozott. 1882-ben telepedett át Veszprémből Magyaróvárra. Királyi aljárásbíróként kezdte itt pályafutását. 20 évig vezette a hivatalt, és 1915-ben vonult nyugalomba. Igen lelkiismeretes, jó bírónak ismerték, aki a kezdetektől bekapcsolódott a város társadalmi életébe. A Magyaróvári Széchenyi Kör estélyrendező bizottságának tagja, később a kör pénztárosa, majd alelnöke volt. A Magyaróvári Széchenyi Kaszinó elnökeként halt meg. A Magyaróvári Színpártoló Egyesület egyik alapítója és féltucatnyi egylet vezetőségi tagja volt. Egyházában egyházmegyei felügyelői tisztségeket töltött be helyben és Hegyeshalomban. Amatőr festő, író és újságíró volt, publikált a helyi sajtóban. Sokat utazott és az olvasókat útleírásokkal is gazdagította. Az akkor még meglévő magyaróvári evangélikus temetőben helyezték nyugalomra.


JÚLIUS

1910. július 15.

100 éve született Csikvándon Zámolyi Gyula evangélikus lelkész. 1934-ben érettségizett a pápai református gimnáziumban és itt végezte a református teológiát is. 1936-ban szentelték lelkésszé. Rövidebb ideig dolgozott Körmenden és Csurgón is. 1940-1953 között a Somogy majd később Zala megyéhez tartozó Surd községben hirdette az igét. 1953. november 22-én iktatták be a mosonmagyaróvári gyülekezet lelkészi állásába, ahol egy közel ezer fős gyülekezetet gondozott. Nevéhez fűződik a templomi orgona megépíttetése, amelyet 1958-ban avattak fel, továbbá az evangélikus templom külső felújíttatása is. 1968-tól Rajkán, 1979-től Hegyeshalomban és Levélen is szolgált. 1984-ben vonult nyugdíjba, de emellett még tovább szolgált Lébényben, Bezin és Enesén. 2001-ben vasdiplomát, 2006-ban rubindiplomát kapott. 2001-ben Mosonmagyaróvár város Pro Urbe-díjával tüntették ki. 2009. március 11-én halt meg Mosonmagyaróváron. Sírja a magyaróvári temetőben található.


AUGUSZTUS

1935. augusztus 6.

75 éve halt meg Magyaróváron Virág Gyula (Virágh Gyula) jogász, író. Félegyházán született 1864-ben. Tanulmányait szülővárosában és Kecskeméten végezte. 1894-ben mint albíró került Magyaróvárra. 1920-ban nyugdíjba vonult, ettől kezdve ügyvédként dolgozott. Szinnyei lexikona (14. köt. 1247. hasáb) csak színészként ismeri, mert gyakran játszott színművekben, s egyik szervezője volt a város műkedvelő színjátszásának. Alapítója volt a magyaróvári Színpártoló Egyesületnek, 22 éven át volt titkára a Széchenyi-Körnek, alapító tagja a Kaszinónak, a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyletnek, a Magyaróvári Torna-Egyletnek, a Magyaróvári Férfidalárdának és a Sporthorgász Egyesületnek. Sok kisebb színművet, vígjátékot írt műkedvelők számára.

1810. augusztus 15.

200 éve született Bécsben Sina Simon bankár, földbirtokos. Sina II. György báró és Derra Katalin fia volt. A görög származású bécsi bankár és magyar nemes sokat tett Magyarország érdekében. 1832-ben magyar báróságot kapott. A Nemzeti Múzeum, a Magyar Gazdasági Egyesület és számos hazai intézmény és ügy támogatója, a lébényi és szentmiklósi uradalom és cukorgyár birtokosa volt. Az uradalmat nem közvetlenül apjától, hanem annak féltestvérétől, Sina Jánostól örökölte 1869-ben. Az 1837-ben alakult Első Magyar Általános Biztosító Társaság fő részvényese volt. A Magyar Tudományos Akadémia palotájához a legtöbb pénzt adta, a görög akadémiát a saját költségén építette fel. Óriási birtokai voltak az országban, megelőzte Esterházy herceget, Európa addigi legnagyobb juhtulajdonosát. Mostoha nagybátyja, Sina János kezdte el 1862-ben a lébényi templom restaurálását, amelyet Essenwein nürnbergi műépítész végzett el. Ez az épület lett hazánk első restaurált műemléke. Bécsben halt meg 1876. április 16-án Halálával kihalt a Sinák férfiága és a szentmiklósi birtokot eladták a Wenckheimeknek. Az osztrák-magyar Sinák az ausztriai Rappoltskirchenben nyugszanak.


SZEPTEMBER

1885. szeptember 8.

125 éve halt meg Oroszváron Zichy-Ferráris Bódog földbirtokos, főispán. Oroszváron született 1810. november 20-án. 1848 előtt adminisztrátor volt Vas megyében. Az osztrákok 1848 téli sikerei nyomán Győr és Moson megyék politikai biztosává nevezték ki az aulikus főnemest. Győrött vésztörvényszéket is tartott és többeket lázításért lezáratott. 1860-ban győri főispán lett, de 1861-ben lemondott hivataláról és passzivitásba vonult. 1867-ben ismét Győr megye élére került. Kinevezése átmeneti volt, mint a szabadságharcban harcolt - a Zichy családba nősült - gróf Hunyady Lászlóé Moson megyében. Másfél év után mindketten lemondtak és kevésbé exponált emberek kerültek a helyükre. Zichy-Ferráris Bódog 1872-ben alapítványt tett a vármegyei pandúrok segélyezésére. Visszavonult Moson megyei birtokára és úri elfoglaltságainak élt. Az ottani kastély és kert jelentősen fejlődött az ő idejében. Oroszváron halt meg 1885. szeptember 8-án, ott is temették el a családi sírboltba.

1910. szeptember 20.

100 éve halt meg Bécsben Kainz József (Josef Kainz) színész. Mosonban született 1858. január 2-án. Apja bécsi születésű vasúti hivatalnok volt. A család 1857-től 1862-ig Mosonban élt (az állomás épületében lakott), innen Brünnbe távozott. Kainz a középiskolát Bécsben végezte, ezután a politechnikum hallgatója lett, innen iratkozott be a színiiskolába. Marburgba ment, ahol rögtön színpadra lépett. Tehetségét egy lipcsei kitérő után a meiningeni udvari társulatnál fejthette ki (1877-1880), ahol szinte az összes ifjú hőst alakította. Ernst Possart innen Münchenbe szerződtette (1880-1883), ezután a berlini Deutsches Theaterhez ment. Vendégszínészként Angliába és Észak-Amerikába is eljutott, s feleségül vette Sarah Hutzler amerikai írónőt. 1892-ben ismét a Deutsches Theaterhez került, végül 1899-ben diadalmas pályájának utolsó állomásánál, a bécsi udvari színháznál (Burgtheater) volt színész 1910-ig. Kainz József a XIX. század legkiválóbb német-osztrák színészei közé tartozott. Kortársai a modern színművészet vezérlakjának tartották.

1860. szeptember 29.

150 éve született Magyaróváron Haberlandt Mihály (Michael Haberlandt) etnográfus. Haberlandt Figyes gazdasági tanintézeti tanár és Häcker Charlotte fia volt. Kora gyermekkorát töltötte Magyaróváron. Bátyja Haberlandt Gottlieb, aki szintén Magyaróváron született később neves botanikus lett. Szülei a gyerekekkel 1869-ben Ausztriába költöztek, ő már Görzben és Bécsben tanult. 1892-ben a néprajz első docense, majd professzora lett a bécsi egyetemen. 1894-ben megalapította az Osztrák Néprajzi Társaságot és annak lapját 1912-ben ő hozta létre a bécsi (osztrák) néprajzi múzeumot. Zenekedvelőként Hugo Wolf muzsikáját kedvelte, és a Hugo Wolf Társaság egyik alapítója volt. Az I. világháború előtt a bécsi Udvari Múzeum másodőreként dolgozott. Hosszú utazásokat tett Európában és a Távol-Keleten. Munkássága európai viszonylatban is kiemelkedőnek mondható. Bécsben halt meg 1940. június 14-én.


OKTÓBER

1810. október 14.

200 éve született Puszta-Somorján Somogyi József honvéd százados. Nemesi származású ifjú volt, aki a gimnázium 8 osztályát Győrben végezte. 1829-ben beállt a Habsburg hadseregbe, ahol 1846-ban érte el a tiszti fokozatot, hadnagy lett. 1848. december 19-én főhadnagy volt a 31. gránátos-osztálynál, a Puchner báró vezette erdélyi császári seregben. 1849. január 17-én vívott híres csatában Gálfalva és Szőkefalva között átállt a Bem irányította győztes magyar hadsereghez. Február 18-án százados lett a marosszéki (később 87.) honvédzászlóaljnál. Részt vett Erdély felszabadításában, majd áprilisban egységével kijött a Temesközbe. Az itteni sikeres harcok után a magyar ellenőrzés helyreállt Bánátban és őt Versec térparancsnokává nevezték ki, amely posztot a szabadságharc végéig betöltötte. Aradon a császári hadbíróság tíz év várfogságra ítélte. 1852-ben kegyelemmel szabadult az aradi tömlöcből. Esztergomban telepedett le és a kiegyezés után a megye várnagyi címmel tisztelte meg. Az ottani honvédegyletnek volt a tagja.

1910. október 18.

100 éve halt meg Magyaróváron Suschka Richárd (Suschka Rikárd) mezőgazdász, intéző. Mosonban született 1858. július 12-én. 1878-ban szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. 1878-1910 között dolgozott a tanintézetben, kezdetben mint intézősegéd, majd 1885-től mint a tangazdaság intézője. Emellett ő adta elő a mezőgazdasági számvitel tantárgyat, és vezette a hallgatók gazdasági gyakorlatát is. 1906-ban akadémiai rendes tanárrá nevezték ki. A tangazdaságról készített üzemterve országos viszonylatban is mintaként szolgált. A gazdasági számvitelről szóló könyvét az Országos Magyar Gazdasági Egyesület pályadíjjal jutalmazta. Ő volt az akadémia "nagy tanári kará"-nak egyetlen helyi születésű tagja. Emlékét az egyetem munkaszervezési tanszékén emléktábla őrzi. Sírja a magyaróvári temetőben található.


NOVEMBER

1985. november 5.

25 éve halt meg Helsinkiben Unger Mátyás történész. Lébényben született 1921. január 30-án. Féltelkes jobbágyivadék harmadik gyermeke, a helyi iskola legjobb tanulója volt. A szülők szegénysége miatt ismeretlen pártfogó jóvoltából tanulhatott a győri polgáriban. Ennek elvégzése után Sopronban 1940-ben kijárta a tanítóképzőt, ahonnan a csepeli Weisz Manfred gyár tanonciskolájához került. A hadifogságból hazatérve a tudományegyetem bölcsészkarának esti tagozatán vállalt tanítást. Kitűnő eredménnyel 1952-ben magyar és történelem szakos tanár diplomát szerzett. Ekkor jegyezte el magát a XVI-XVII. századi magyar és erdélyi történelemmel. Német származása miatt csaknem derékba tört a pályája, tíz évet volt kénytelen távol tölteni az egyetemtől. Tankönyvszerkesztő lett és elindult a tudományos pályán is. 1978 -1984 között az Eötvös Loránd Tudományegyetemen oktatási dékán, 1984-től egyetemi tanár, a történettudományok kandidátusa. Neves művelője volt a történelemtanítás szakmódszertani elméleti kutatásoknak. Tankönyvei, szöveggyűjteményei, tankönyvelméleti, szakdidaktikai munkái több pályázatot nyertek és több nyelven, még japánul is megjelentek.

1785. november 6.

225 éve született Breznóbányán Bendik Ferenc piarista szerzetestanár. Trencsénben és Vácon tanult, itt is szerzett doktori címet. Nyitrán és Pozsony-Szent-Györgyön hallgatott teológiát. Magyaróváron először 1814 és 1821 között tanított nyelvi tárgyakat, 1835 és 1844 között kilenc éven keresztül volt a magyaróvári piarista középiskola igazgatója. 1844-től Budán a piarista ház spirituálisa volt. Budán halt meg 1844. december 4-én.

1810. november 20.

200 éve született Oroszváron Zichy-Ferráris Bódog földbirtokos, főispán. 1848 előtt adminisztrátor volt Vas megyében. Az osztrákok 1848 téli sikerei nyomán Győr és Moson megyék politikai biztosává nevezték ki az aulikus főnemest. Győrött vésztörvényszéket is tartott és többeket lázításért lezáratott. 1860-ban győri főispán lett, de 1861-ben lemondott hivataláról és passzivitásba vonult. 1867-ben ismét Győr megye élére került. Kinevezése átmeneti volt, mint a szabadságharcban harcolt - a Zichy családba nősült - gróf Hunyady Lászlóé Moson megyében. Másfél év után mindketten lemondtak és kevésbé exponált emberek kerültek a helyükre. Zichy-Ferráris Bódog 1872-ben alapítványt tett a vármegyei pandúrok segélyezésére. Visszavonult Moson megyei birtokára és úri elfoglaltságainak élt. Az ottani kastély és kert jelentősen fejlődött az ő idejében. Oroszváron halt meg 1885. szeptember 8-án, ott is temették el a családi sírboltba.

1985. november 25.

25 éve halt meg Székesfehérváron Vámosi Jenő mezőgazdász. Mosonban született 1918. december 17-én. Középiskolai tanulmányait Magyaróváron végezte a piarista gimnáziumban. 1943-ban szerzett oklevelet a Magyaróvári Mezőgazdasági Főiskolán. 1949-1963 között különböző mezőgazdasági nagyüzemekben és tudományos intézetekben dolgozott. 1963-tól haláláig az Állattenyésztési Kutatóintézet illetve jogutódja az Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóközpont munkatársa volt. A szálastakarmányok tartósításával, tárolásával, szárításával és a szárítóüzemek kialakításával foglalkozott. A terményszárítás energiatakarékos megoldásainak terén ért el jelentős eredményeket. Magyarországon elsőként foglalkozott a napenergiának a takarmányszárításban való hasznosításával. Nevéhez fűződik a Vámosi-féle hideg légáramlásos szénaszárítási rendszer kidolgozása is, amelyet minden hazai nagyüzemben bevezettek. Szakmai tevékenysége elismeréseként többször részesült kitüntetésben és akadémiai díjban.


DECEMBER

1910. december 1.

100 éve halt meg Mosonszolnokon Dány János tanító, iskolaigazgató. Rajkán született 1834. április 12-én. Előbb a magyaróvári piarista gimnáziumban, majd 1851-től a győri királyi katolikus tanítóképzőben folytatta tanulmányait. 1853-ban kapta meg a kántortanítói diplomát. Pályáját szülőfalujában kezdte, 1860-tól öt évig volt osztálytanító Moson nagyközségben. 1865-ben hívták meg Szent-János nagyközségbe. Kórus és zenekar szervező tevékenysége mellett több mise kottát hagyott az utókorra. Kedvenc hangszere az orgona volt. Hivatásnak csúcspontját jelentette az 1869-ben bemutatott Weber mise átirata. Klafsky Katalin, a későbbi operacsillag kilenc éves kislánykorától Dány Jánostól kapott előképzést és biztatást hangjának kiműveléséhez. Német származása és az akkoriban még teljesen németnyelvű közegben végzett munkája ellenére hivatott és elkötelezett munkása lett a magyar nyelvű tanításnak és nyelvhasználatnak. Tanítóként a "magyar nyelv körüli buzgalmáért" már 1885-ben megyei elismerésben és jutalomban részesült. Falubeli működésének 50. évfordulóján az iskola igazgatójának nevezték ki, 1907-ben pedig egész munkásságának elismeréseként megkapta az ún. "királyi arany érdemkereszt" kitüntetést. 1910-ben vonult nyugalomba, halálát követően a mosonszolnoki (régi) temetőben helyezték örök nyugalomra.


Gyorskeresés:

Cím:

Szerző:

Online előjegyzés, hosszabbítás:

Vonalkód:
Jelszó:

adó 1 %

Kedves Olvasónk!
Kérjük, adója egy százalékával támogassa a Huszár Gál Városi Könyvtárat.
Köszönjük.
Adószámunk: 15370079-1-08

SFbBox by enter-logic-seo.gr

Kapcsolat:

  • Cím:9200 Mosonmagyaróvár, Erkel F. u. 16.
  • Központ:: 06-96-555-553
  • Olvasószolgálat:06-96-555-563
  • Info-Pont:06-96-219-887
  • Website:http://www.hgkmovar.hu

Ajánló: