qr-kod

Ajánló új DVD lemezeinkből:

Moson Megyei Életrajzi Lexikon

élet 

Kisalföldi tudástár

Évfordulónaptár 2011.:


Az évfordulónaptár csak a kerek (25, 50, 75, 100. stb.) évfordulókat tartalmazza. Azoknak a híres személyeknek a rövid életrajza szerepel benne, akik Mosonmagyaróváron és környékén vagy a történelmi Moson vármegyében születtek vagy haltak meg, illetve tevékenységük, munkásságuk egészben vagy részben e területhez kötődik.
Az életrajzok Enzsöl Imre, Kimlei Péter, Thullner István és Tuba László szócikkeinek felhasználásával készültek.


JANUÁR


1936. január 2.


75 éve született Homokbödögén Czimber Gyula biológus, agrármérnök.
Az elemi iskolát szülőfalujában végezte el, s 1974-ben érettségizett a pápai Türr István Gimnáziumban. A Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián 1959-ben agrármérnöki oklevelet, a Gödöllői Agrártudományi Egyetemen növényvédelmi szakmérnöki diplomát (1960), a Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Minisztérium Mérnöktovábbképző Intézetében mérnök-tanári oklevelet (1964) szerzett. Gödöllőn mezőgazdasági egyetemi doktor (1964), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen természettudományi egyetemi doktor (1972), a Tudományos Minősítő Bizottságnál a biológiai tudomány kandidátusa (1972), a mezőgazdasági tudomány doktora (1994) címet szerzett. Tanulmányai befejezése után Tanakajdon a Vas megyei, később a Szabolcs-Szatmár megyei Növényvéd? Állomás agronómusa lett (1959-60), 1961-től a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián (később főiskola illetve egyetem) a Növénytan és Növényélettan Tanszéken tanársegéd (1961-1965), egyetemi adjunktus (1965-1973), egyetemi docens (1973-1981), egyetemi tanár (1981-), 1983-tól 2000-ig tanszékvezető. Tudományos munkájában gyombiológiával, csírázásbiológiával, cönológiával és produkcióbiológiával foglalkozott. Elsőként végezte el a magyar flóra keményhéjúság-ökologiai és rendszertani értékelését. Kezdeményezésére vizsgálták el?ször növekedés-analízis módszerrel a kultúrnövények és gyomnövények kompetícióját. 1985-t?l jelent?s sikereket ért el a Szigetköz szegetális gyomvegetációjának kutatása terén. Részt vett többek között a Magyar Tudományos Akadémia Botanikai Bizottsága (1980-), az MTA Növénytermesztési Bizottsága (1997-), az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Botanikai Szakbizottsága (1980-), a Magyarország kultúrflórája szerkeszt? bizottsága (1986-) munkájában. Több mint három évtizeden át volt a megyeiként indult, kés?bb országossá, sőt nemzetközivé fejlődött Kitaibel Pál Középiskolai Biológiai Verseny versenybizottságának elnöke, előadója és tisztségviselője a TIT helyi, megyei és országos szervezeteinek. Tudományos, közéleti és oktatói tevékenységéért több kitüntetést kapott. 2009-ben Mosonmagyaróváron posztumusz Pro Urbe díjat kapott. Kétszáznál több szakirodalmi és ismeretterjeszt? közleményt adott közre magyar és idegen nyelven, önállóan és társszerzőként, periodikákban és könyvekben. Mosonmagyaróváron halt meg 2008. december 30-án. Sírja Mosonmagyaróváron a Feketeerdei úti új köztemetőben van.

1911. január 6.


100 éve született Magyaróváron, Gesswein Alfréd, Alfred Gesswein osztrák költő, grafikus.
Táj és természeti lírájába az 1960-as évektől fantasztikus elemek is bekerültek. A 70-es évektől verseiben, hangjátékaiban megjelennek korunk aktuális környezeti problémái is. 1965-1972 között "Konfigurationen" címmel irodalmi évkönyvet adott ki. Bécsben halt meg 1983. május 13-án.



FEBRUÁR


1886. február 3.


125 éve halt meg Győrben Ortner Martin, Martin Ortner ötvös.
Lajtafaluban született 1807 körül. 1822. május 15-től Johann Waasnál tanult inasként 1826. november 5-ig. 1838. május 30-án remekelt, neve először 1843-ban szerepelt a győri polgárok között. 1838-ban feleségül vette Theresia Thoma-t, két gyermekük ismert, ők valószínűleg Magyaróváron születtek. Ortner az 1846. évi győri iparmű kiállításon bronzérmet nyert. Mívesen megmunkált ezüst eszközöket, arany szelencét, ezüst karmesterpálcát és ékszereket mutatott be. Utolsó céhmestere volt a győri ötvösök közösségének. 1855-1859 között alcéhmester, 1859-től 1871-ig céhmester. Működése során 12 inast nevelt, köztük a fiát is. Művei között fogadalmi tárgyakat (1848, Győr, székesegyház), evőeszközöket (1848, Magyar Nemzeti Múzeum, 1846, Xántus János Múzeum, Győr), kegytárgyakat (1848 körül, Győr, újvárosi plébániatemplom), sótartót stb. találunk.

1911. február 4.


100 éve halt meg Budapesten Weigang József piarista szerzetestanár, festőművész
A csehországi Teichdorfban született 1848. augusztus 26-án. Tanulmányait Nyitrán, Kecskeméten és Trencsénben végezte. Tanított Debrecenben, Nagykárolyban és Budapesten is. Magyaróváron a kegyesrendi gimnázium tanára volt az 1889/90. tanévtől az 1903/04. tanévig, ezután Tatán nyugdíjba vonult. Magyart, latint és földrajzot tanított. Idős korában kezdett el foglalkozni a festészettel. Kedvvel alkotott tájképei a maga gyönyörőségét szolgálták.

1886. február 12.


125 éve született Győrben Surányi János mezőgazdász.
Középiskolai tanulmányait a pannonhalmi bencés gimnáziumban végezte. 1906-ban szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Ezt követően az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás munkatársa lett. 1916-1918 között az állomás aradi kirendeltségét vezette. 1933-1937 között az állomás igazgatója volt. 1936-tól a Műegyetem növénytermesztéstan tanára, 1945-1946 között a mezőgazdasági kar dékánja volt. 1949-ben nyugdíjba vonult. 1952-1956 között a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet osztályvezetőjeként dolgozott. Az 1920-as évektől kultúrnövény-honosítással foglalkozott: nevéhez fűződik a takarmánycirok, a szudáni cirokfű meghonosítása, valamint takarmányozási értékének és agrotechnikájának kidolgozása. Érdemeket szerzett a kukorica, az őszi árpa és a szója termesztésének fejlesztésében. 1945 után a többtermelés érdekében behatóbban foglalkozott a kettős termesztés lehetőségeivel. 10 önálló munkája mellett 50 tanulmánya és több száz szakcikke jelent meg. Az MTA levelező tagjává választották 1944-ben és 1954-ben, 1960-ban lett az MTA rendes tagja. 1957-ben Kossuth-díjat kapott a takarmánycirok-félék meghonosításáért és a különféle búzafajták használati értékének megállapításáért, továbbá szakirodalmi munkásságáért. Budapesten halt meg 1965. november 8-án. Sírja a magyaróvári temetőben található.

1836. február 16.


175 éve született Magyaróváron Alexander Bauer vegyész.
Édesapja Alexander Josef Bauer Sziléziából származott, aki miután elvégezte a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetet, a helyi uradalomban dolgozott Wittmann Antal munkatársaként. Édesanyja Jozefa, Wittmann Antal leánya volt. Wittmann távozása után az idősebb Bauer irányította a főhercegi uradalmat. Az ifjabb Bauer középiskolai tanulmányait Pozsonyban végezte. Ezután a bécsi tudományegyetemen matematikát majd a politechnikai intézetben kémiát tanult. 1859-től egy évet Párizsban, az École de Médecine laboratóriumában, a kémiai kutatások akkori központjában töltött. Tanulmányi végeztével előbb egy morvaországi cukorgyárban kezdett el dolgozni, majd a kereskedelmi akadémia tanára lett. Egy baleset miatt, az 1860-as évek közepétől felhagyott kémiai kísérleteivel, mind többet foglalkozott az oktatással, oktatásszervezéssel és a kémia történetével. 1869-től 1904-ig, nyugdíjba vonulásáig a bécsi politechnikai intézetben tanított, amelyet fáradozása eredményeként műegyetemmé szerveztek át. Előbb a kémiai osztály dékánja lett, majd 1883-1884-ben a műegyetem rektora volt. 1876-ban az ipari szakoktatás felügyeletével bízták meg, 1888-ban a bécsi tudományos akadémia levelező tagjává választották. Bécsben halt meg 1921. április 12-én.



MÁRCIUS


1861. március 11.


150 éve született Balassagyarmaton Mezey Gyula mezőgazdász.
Középiskoláit Esztergomban, Körmöcbányán és Budán végezte. Tanulmányait a budapesti műegyetemen folytatta, de a tudományegyetem előadásait is hallgatta. 1883-ban szerzett középiskolai tanári oklevelet. Ezután a Magyaróvári Gazdasági Akadémia természetrajzi tanszékére nevezték ki tanársegédnek. A növény- és ásványtan tantárgyak oktatása mellett részt vett a vetőmagvizsgáló állomás kísérleteiben, 1889-1891 között elvégezte a gazdasági akadémiát is. 1893-tól rendkívüli, 1896-tól pedig akadémiai rendes tanárként tevékenykedett. Tanított kertészetet és szőlészetet, éghajlattant, méhészetet, baromfi- és selyemhernyó-tenyésztést. Kedvelt szakterülete, a növénykórtan oktatását csak 1906-ban, Linhart György nyugdíjba vonulása után vehette át. 1907-ben Vörös Sándor igazgatóval történt szakmai vitája miatt a Kassai Gazdasági Akadémiára helyezték át. Itt 1913-1921 között ő látta el az akadémia igazgatói tisztét is. Trianon után a Keszthelyi Gazdasági Akadémián kapott állást. Elsősorban a szőlő, a dohány és burgonya kártevői elleni védekezésben ért el eredményeket, amelyeket Linhart Györggyel közösen írt könyveiben tett közzé a gyakorlati szakemberek számára. Számos cikkében foglalkozott a gabonaüszög kártételével és az ellene való védekezés kérdéseivel. Munkássága elismeréseként 1921-ben gazdasági főtanácsosi kinevezést kapott. Budapesten halt meg 1922. június 26-án.

1936. március 16.


75 éve született Gyulán Szigeti Gábor táncpedagógus, közművelődési szakember.
Iskoláinak elvégzése után amatőr, később hivatásos táncművész, tagja volt a Duna és a Honvéd M?vészegyüttesnek. Néptánc pedagógusi bizonyítványát 1955-ben szerezte. Az 1960-as évek elején középfokú könyvtárosi végzettséget, 1969-ben az Állami Balett Intézetben klasszikus balett és társastánc szakágban pedagógus oklevelet szerzett. Kötelező sorkatonai szolgálatának letöltésére került Mosonmagyaróvárra 1957-ben. 1958 majálisán mutatkozott be szólótáncával a város lakóinak. Leszerelése után a város vezetői arra kérték, hogy szervezze meg a település művészegyüttesének tánckarát, amelynek zenekarát és kórusát akkor Németh Gusztáv zeneiskola igazgató illetve Halmos László zeneszerző vezette. 1961-től a tánckar Lajta Néptáncegyüttes néven önálló esteken is szerepelt. Szigeti Gábor eleinte a közigazgatásban dolgozott, 1959-t?l 1964-ig a Mosonmagyaróvári Járási Könyvtár módszertani könyvtárosa volt. Közben a város gimnazistáiból szervezett táncegyüttes sikeres szerepl?je volt a megyei Kisfaludy Napoknak, országos fesztiváloknak (Keszthely, Balatonfüred) és helyi irodalmi-zenés -táncos rendezvényeknek. Könyvtári évei után Szigeti Gábor a mosonmagyaróvári járás népművelési felügyelője, aktív résztvevője, szervezője és előkészítője népművészeti kiállításoknak és vásároknak, hangversenyeknek a lébényi műemlék templomban és a Szigetközi Napok évenkénti rendezvény-sorozatnak. Az 1960-as évek végén s a hetvenes évek első felében a Mosonmagyaróvári Városi-Járási Művelődési Központ igazgatójaként hangversenyeket, önálló művész esteket, klubokat és képzőművészeti kiállításokat szervezett. 17 éven át Mosonszentmiklóson dolgozott, az ottani művelődési ház igazgatója lett. Kapcsolata ekkor sem szakadt meg Mosonmagyaróvárral, s 1996. évi nyugdíjba vonulása után több iskolában és művelődési intézményben és a környező településeken vezetett társastánc, néptánc, színpadi tánc és mozgáskoordinációs foglalkozásokat. Élete utolsó néhány évében a mosonmagyaróvári Lajtha László Vegyeskarban és a Lipóti Vegyeskarban énekelt, az évfordulós műsor programját ő tervezte. Munkájáért 2004-ben Mosonmagyaróvár város Kultúrájáért díjat kapott. Mosonmagyaróváron halt meg 2009. június 26-án. Sírja a magyaróvári temetőben található. 2010. március 26-án tiszteletére a Fehér Ló Közösségi Házban emléktáblát helyeztek el.

1886. március 22.


125 éve született Budapesten Darányi Kálmán jogász, főispán, miniszterelnök.
Jogi tanulmányai után Pest megye szolgálatába lépett. 1917-ben Zólyom megye főispánja. Főhadnagyként harcolt az orosz és a román hadszíntéren az I. Világháborúban. 1920-ban Győr és Komárom megyék és Győr város kormánybiztosa, majd főispánja lett. 1923-ban ő volt a felére megcsonkított, de még önálló Moson megye utolsó főispánja. Az 1924-től létrehozott Győr-Moson-Pozsony közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék és Győr város főispánjává nevezték ki. 1927-ben Magyaróvárott egységes párti programmal lett országgyűlési képviselő. 1928-tól 1935-ig politikai államtitkár a miniszterelnökségnél, gróf Bethlen István bizalmasa. A Gömbös-kormányban földművelési miniszter volt. Elősegítette a tengelyhatalmakba irányuló előnyös mezőgazdasági szállításokat. 1936. október 10-én vette át a kormány irányítását. A győri fegyverkezési program, a kormányzói jogkör kiterjesztése, a választójog és a felsőház szabályozása voltak a konzervatív nemzeti politikus legfontosabb tettei. A nemzetiszocialista szélsőjobboldal ellen fellépett, ugyanakkor keresztülengedte az első zsidótörvényt. 1938. május 13-án mondott le a fokozódó kül- és belpolitikai nyomás hatására. 1938. december 5-én a képviselőház elnökének választották. Budapesten halt meg 1939. november 1-én.



ÁPRILIS


1936. április 1.


75 éve halt meg Magyaróváron Mentzel Géza, Menczel Géza tisztviselő, árvaszéki elnök.
Győrben született 1854-ben. Iskoláit szülővárosában végezte. 1872-ben már Moson megye szolgálatában állt, ahol munkás éveinek legnagyobb részét az árvaszék elnökeként töltötte. Magyaróvárra nősült. 1917-ben ment nyugdíjba. Kiváló hivatalnok volt, a közkonyhát és egyéb pontosságot és lelkiismeretességet igénylő munkát is rá bíztak. A Magyaróvári Széchenyi Körnek és számos egyesületnek volt aktív tagja. Minden kulturális és jóléti mozgalomban tevékenyen részt vett (Magyaróvári Férfidalárda, Színpártoló Egyesület stb.). Népszerű és megbecsült ember volt a városban. A magyaróvári temetőben helyezték örök nyugalomra.

1886. április 6

 
125 éve született Magyaróváron Chalupetzky Ferenc jogász, sakkozó.
A győri bencés gimnáziumban érettségizett 1904-ben. Jogot hallgatott Budapesten és Kolozsvárott (1904-1908). 14 évesen ismerte meg a sakkjátékot, amelynek - Maróczy Géza után - a legnagyobb korabeli magyar alakja lett. Legnagyobb tornasikerét 1908-ban a prágai nemzetközi érte el (2. hely). A magyar sakklevelezés legnagyobbjai közé tartozott, 80-100 játszmát is vezetett egyidejűleg. Könyvei a világhírű magyar sakkiskola alapvető művei. Harmincnál több szakkönyvet írt. A Győri Sakk-kör főtitkárává választották. Ő szervezte az els? magyar és nemzetközi versenyeket hazánkban, így az első nemzeti mesterversenyt 1906-ban Győrben. A Magyar Sakkújság és a Magyar Sakkvilág kiadója illetve főmunkatársa volt. A Magyar Sakkszövetség főtitkárává is megválasztották. Polgári foglalkozást a rendőrségnél töltött be, 1905-től mint fogalmazó, majd rendőrkapitány.1920-ig a győri városi rend?rségnél dolgozott. 1920-ban az államosított testületnél városbírónak nevezték ki. A rendőrségtől ment nyugdíjba. Győrben halt meg 1951. augusztus 19-én.

1936. április 24.


75 éve halt meg Magyaróváron Scheitz Mihály tanító
Szentmargitbányán született 1857. március 22-én. A soproni reáliskolában kezdte középiskolai tanulmányait, majd az ottani tanítóképzőben tanítói oklevelet szerzett. Sopronban karnagyi képesítést is kapott. 1878-ban lépett a tanítói pályára: Védenyben és Kismartonban tanított. 1881-ben került a magyaróvári népiskolához, itt dolgozott egészen 1922. évi nyugdíjba vonulásáig. Harminc évig volt a Magyaróvári Férfidalárda ének- és zenekarának karnagya, később alelnöke, elnöke, majd tiszteletbeli karnagya. Tevékeny szerepet vállalt a templomi zenében is. Évtizedekig volt tagja az Országos Tanító Egyesületnek.



MÁJUS


1986. május 1.


25 éve halt meg Budapesten Vas Zoltán építész.
Magyaróváron született 1923. január 20-án. A Budapesti Műszaki Egyetem Építészmérnöki Karán 1941-ben kezdte meg tanulmányait, 1944-ben azonban az evakuáló egyetemmel Németországba, majd amerikai hadifogságba került, s csak 1947-ben sikerült diplomát szereznie. Tervezői munkáját különböző magán tervező irodákban kezdte, 1948-tól a Középülettervező Vállalatnál folytatta. 1963 és 1983 között az Általános Épülettervező Vállalat tervezője, később műteremvezető. 1983-ban innen vonult nyugdíjba. Főbb megvalósult épülettervei: Fehérgyarmat, kórház és rendelőintézet (1952-1956); iskolák Ajkán, Péten, Mosonmagyaróváron, Szigetszentmiklóson (1949-1956); Budakeszi Tüdűsebészeti Intézmény (Havrán Pállal közösen); Kaposvár, szakszervezeti székház (1961-1962); Budapest, DIVSZ-székház (1965-1968); Szerszám- és Készülékgyár galvanizáló üzeme; Karl-Marx-Stadt (NDK) Egészségügyi állomás (1971); Freiberg (NDK) egyetemi könyvtár (1971); Drezda-Wilsdruff (NDK) autós étterem és gépkocsiellátó (1971-1972); Százhalombatta, rendelőintézet (1972); Gyál, rendelőintézet (1972); Bp., Rendőrakadémia, ; V. kerületi Rendőrkapitányság. 1969-ben Ybl-díjjal tüntették ki. Tehetsége, műszaki érzéke, lelkiismerete messze az átlag fölé emelte. Feladatai egyre nagyobbak, szebbek és az akkori kornak megfelelően mind épületté is váltak. Életművén a skandináv építészet hatása követhető nyomon.



JÚNIUS


1836 június 25.


175 éve született Bécsben Batthyány József földbirtokos.
Középiskoláit magántanulóként végezte és Magyaróváron, Pozsonyban és Egerben vizsgázott. 1859-ben jogot végzett, majd hosszabb külföldi utat tett. 1865-ben Moson megye tiszteletbeli főjegyzője lett, s ettől kezdve részt vett a megyei gyűléseken. 1872-ben a megye főispánja lett, e minőségében tevékenyen részt vett a társadalmi életben is. Elnöke volt a Mosonmegyei Lövészegyletnek, védnöke a Magyaróvári Nőegyletnek. Nagy áldozatkészséget tanúsított az 1873. évi kolerajárvány alkalmával. A főispánságról lemondott, néhány évig a birtokán gazdálkodott, majd Jász-Nagykun-Szolnok megye főispánja volt 1881-ig. Ekkor visszavonult és nagy terjedelmű birtokait kezelte, de a census alapján tagja maradt a főrendiháznak. A zene iránti érdeklődése következtében fiatal korában több zenem?ve jelent meg, melyek a bécsi zenei körökben nagy népszerűségnek örvendtek. 1873-ban kamarási méltóságot és a Lipót-rend lovagkeresztjét kapta. Gleichenbergben halt meg 1897. augusztus 24-én.



JÚLIUS


1836. július 11.


175 éve halt meg Tatán Faklits Imre piarista szerzetestanár.
Rózsahegyen született 1781. január 1-én. Breznóbányai és selmecbányai tanulmányok után Vácon tanult filozófiát, majd Nyitrán és Pozsony-Szent-Györgyön teológiát. Tanári pályafutását 1811-ben a nyelvtan tanáraként Magyaróváron kezdte. Veszprémi és váci kitérő után 1815-től 1834-ig ismét Magyaróváron tanított. 1830-tól a gimnázium rektor-igazgatója volt. 1835-ben helyezték Tatára, itt is temették el a nagytemplom kriptájába. Amikor 1972-ben az ott talált csontmaradványokat összegyűjtötték, Faklits tetemét teljes épségben találták a koporsóban. Az esztergomi kanonokok kriptájában helyezték örök nyugalomra.

1936. július 12.


75 éve halt meg Győrben Vadász Norbert tanár, irodalomtörténész.
Mosonban született 1880-ban. A gimnáziumot Magyaróváron, majd Győrött végezte, a tanári oklevelet Budapesten szerezte meg. 1901-ben lépett be a premontrei rendbe, 1905-ben szentelték pappá. Ezután öt évig tanár volt Szombathelyen, 1910-től hitoktató Türjén, később tanár Keszthelyen, majd Csornán könyvtáros. 1914-től húsz éven át tanított Szombathelyen, 1934-től megint Keszthelyen. Magyar irodalmat és német nyelvet oktatott. Nyári szünidejét mindig Mosonban töltötte, egész életében ápolta itteni kapcsolatait. Több írása, beszéde jelent meg fővárosi és vidéki folyóiratokban. Főleg a 19. század irodalmával és Vas megye irodalmi hagyományaival foglalkozott. Győrben, kórházban halt meg, ott is temették el.



SZEPTEMBER


1936. szeptember 20.


75 éve halt meg Magyaróváron Gróf Béla mezőgazdász.
Farádon született 1883. október 12-én. Elemi iskolái elvégzése után a középiskolát a Győri Állami Főreáliskolában végezte, érettségi után Budapesten a tudományegyetem természettudományi karára iratkozott be, ahol tanári oklevelet szerzett. Az egyetem elvégzése után tanársegédként dolgozott a budapesti egyetemen, utána egy évig Székesfehérváron középiskolában tanított. 1907-től a Debreceni Gazdasági Akadémia növénytani tanszékén asszisztens, 1912-től a Kolozsvári Gazdasági Akadémián tanársegéd, majd rendkívüli tanár. Az első világháborúban 34 hónapig frontszolgálatot teljesített, ezután Kolozsvárra tért vissza a növénytani tanszék élére. Innen ismét Debrecenbe ment, majd Szegeden az Alföldi Mezőgazdasági Intézet szervezésével bízta meg a miniszter. 1927-ben helyezték Magyaróvárra, itt a növény- és állattani tanszék vezetőjeként és a botanikus kert kezelőjeként dolgozott, továbbá növénytant, növénykórtant és gazdasági növénytant adott elő a hallgatóknak. Szakterülete a növényvédelem volt, így Magyaróváron a Gépkísérleti Állomáson az ő utasításai alapján fejlesztették ki a Vulkán nevű bogárégetőt. Az 1935. évi Mezőgazdasági Kiállításon sikere volt az általa kifejlesztett Avaria nevű bogárfogó készüléknek, amelyet a lóhere- és a lucernakártevők elleni védekezésnél használtak. Ugyanakkor Gróf Béla nagy jelentőséget tulajdonított a permetezésnek is. Részletesen foglalkozott a cukorrépa kártevőivel és az ellenük való védekezéssel. 1928-ban megalapította a "Cukorrépa" című szaklapot, amit tanártársaival a haláláig szerkesztett. Tanulmányutakat tett Németországban és Bulgáriában, kongresszusokat szervezett, előadásokat tartott. Sok cikket írt gyakorlati gazdák számára a "Köztelek"-ben és a "Mezőgazdaság"-ban. Szerkesztette és kiadta a "Gazdasági Zsebkönyv"-et, s a minisztérium megbízásából Révy Dezsővel közösen megírta a Gazdasági növénytan és a Növénykórtan című tankönyvet a gazdasági iskolák számára. Magyaróváron temették el.

1936. szeptember 29.


75 éve született Mosonban Lenzsér Imre építész.
A mosoni elemi osztályok után a győri (Magas)építőipari Technikumban 1955-ben szerzett építésztechnikusi minősítést. Ezzel párhuzamosan hegedű tanszakon elvégezte a zenei konzervatóriumot is. Vállalati építési beruházóként a Mosonmagyaróvári Fémszerelvénygyárban dolgozott, közben jelentős magántervezői munkásságot (Ambrózia-kávéház, Muskétás étterem átépítése a történelmi városmagban) folytatott. Megszámlálhatatlan ipari létesítmény, társas-és családi ház tervezése fűződik a nevéhez, közülük is jelentős a tervszerűen kialakított természeti környezetbe épített magyaróvári családi háza. Építésze volt a mosonmagyaróvári egyházi (templomok, kápolnák, a Habsburg kripta, stb.) műemlékeknek, a rajkai evangélikus templom és a Stahrenberg-kúria helyreállításának. Az egyházi és világi műemlékek helyreállításáért, ezen a területen végzett kutatásaiért 1995-ben Kós Károly díjat kapott. Egyik kezdeményezője volt a mosonmagyaróvári ipartelep építés-kutatásának és az ottani olasz hadifoglyok barakk-kápolnája helyreállításának. A város is különféle díjakkal (Alapítvány a Városért, 1997., "Kováts István" poszthumusz emlékérem, elsőként 2000-ben.) ismerte el tevékenységét. Mosonmagyaróváron halt meg 1998. november 20-án. Sírja a magyaróvári temetőben található.



OKTÓBER


1961. október 3.


50 éve halt meg Budapesten Grósz József plébános, püspök.
Féltoronyban született 1887. december 9-én. Középiskolai tanulmányait a győri bencés gimnáziumban végezte. Az 1907-ben tett érettségi vizsga után a bécsi Pázmáneumban folytatta papi tanulmányait. 1911. július 14-én szentelték áldozópappá, első szentmiséjét szülőfalujában mutatta be. Rövid ideig tartó farádi segédlelkészség után az oroszvári herceg Lónyay családhoz került udvari káplánnak. Egy évvel később a püspökvárba rendelték be, ahol levéltáros, majd jegyző lett. 1921 decembertől dr. Fetser Antal püspök titkára, 1922-től szentszéki bíró, majd 1924-ben egyházmegyei irodaigazgató lett. 1929 júniusában ő szentelte fel az akkor felújított magyaróvári ipartelepi (olasz) kápolnát. 1929. február 24-én Serédi Jusztinián hercegprímás győri püspökké szentelte. 1936. január 10-én a pápa az elhunyt Mikes János püspök helyébe szombathelyi apostoli kormányzónak, 1939. július 19-én XII. Pius pápa megyéspüspöknek nevezte ki. 1943-tól kalocsai érsek, és m. kir. titkos tanácsos. A nyilasok zaklatásai ellenére is megmaradt hivatalában, 1945-től, a Vatikántól kapott ideiglenes megbízatással a magyar püspöki kar elnöke lett. 1946-ban az MTA tagjai sorába választották. Bár már 1948-ban lemondásra szólították fel, politikai döntés alapján mégis maradhatott. 1950-ben ő írta alá a kommunista kormány és a római katolikus egyház közötti egyezményt, ennek ellenére 1951-ben államellenes összeesküvés koncepciós vádjával mégis letartóztatták. Püspökszentlászlón házi őrizetben töltötte 15 évre kiszabott büntetését. 1955-ben Tószegen plébános, ettől az évtől haláláig a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. 1956 nyarán az Elnöki Tanács kegyelemben részesítette. 1957-től az Opus Pacis katolikus békemozgalom elnöke volt.

1686. október 11.


325 éve született Magyaróváron Raab István jezsuita szerzetes.
Győrben tanult, ahol 1703-ban belépett a jezsuita rendbe. 1703 és 1706 között a nagyszombati egyetemen tanult, 1710-ben itt szerzett bölcsészdoktori oklevelet. 1710-1714-ig a győri, pozsonyi és nagyszombati gimnáziumban tanított, 1714-18-ig Bécsben teológiát tanult. 1718-ban szentelték pappá. Ezután Nagyszombatban, Egerben és Budán tanított. 1724-től római magyar gyóntató, a rendi generális titkárságán m?ködött. 1730-ban visszatért Magyarországra és a rendi tartományfőnök tanácsosa lett. 1735-től a pozsonyi kollégium rektora, 1737-től a bécsi Pázmáneum igazgatója, 1744-től a budai papnevelő igazgatója. Az ovidiuszi heroida műfajában írt tíz fiktív költői levelében az Árpád-házi szentek és a katolikus egyház magyarországi pártfogói az aszkézist hirdetik és a katolikus hittérítés szükségességét fejtik ki. Budán halt meg 1757. október 24-én.

1811. október 12.


200 éve született Pesten Faeth Alajos piarista szerzetestanár
A privigyei középiskolában tett fogadalmat és Pozsony-Szent-Györgyön 1835-ben öltözött be a rend ruhájába. Itt tanult teológiát is. 1836-1842 között volt először Magyaróváron a nyelvtan tanára. 1851-ig Budán sokféle tantárgyat tanított és prefektusa volt a Festetich hercegek gyermekeinek. 1852-ben tartományi levéltáros Budán. 1858-63-ig rektorhelyettes, 1864-től 1873-ig rektora a budai iskolának. Kétévi nagybecskereki tanítás után, 1877-ben jött újra Magyaróvárra. Főleg katekétikumi tárgyakat tanított. Haláláig maradt a város piarista iskolájának professzora, közben 1885-ig igazgatója és rendi provinciális is volt. Magyaróváron halt meg 1899. december 19-én. A magyaróvári temetőben nyugszik.

1936. október 14.


75 éve halt meg Magyaróváron Krafft János orvos.
Miklóstelkén született 1870. január 13-án. Német nemzetiségű, evangélikus családból származott. Középiskolai tanulmányait a segesvári evangélikus gimnáziumban végezte. Egyetemi tanulmányait Kolozsváron, Bécsben és Grazban végezte. 1906-ban védte meg doktori disszertációját Kolozsváron. Előbb Levélen, majd 38 éven keresztül Mosonban volt orvos, segélyező-pénztári főorvos. Tagja volt Moson képviselő-testületének és több helyi egyesület vezetőségének. Vezetőségi tagja volt a Mosonvármegyei Orvos Szövetségnek is.

1861. október 15.


150 éve született a csehországi Bischof-Teinitz-ben Pálffy Sándor földbirtokos, országgyűlési képviselő.
Fiatal korában tényleges katona volt. A hainburgi hidász hadapródiskolát végezte. Huszárszázadosként szerelt le. 1910-ben munkapárti programmal mandátumot szerzett a dunaszerdahelyi kerületben. Politikai munkálkodását királyi kamarási címmel ismerte el Ferenc József. Később kizárólag a gazdálkodással foglalkozott. Megalakulástól a Mosonvidéki Takarékszövetkezet igazgatóságának elnöke volt. Mint ottani birtokos igen érdeklődött Dunakiliti község ügyei iránt. Az iskolai gondnokság elnöki tisztét is elvállalta. A község is sokat köszönhet neki. Ennek kifejeződése volt, hogy pozsonyi temetésén a község küldöttséggel képviseltette magát. Bécsben halt meg 1917. július 3-án.

1911. október 28.


100 éve született Magyaróváron Legány Zoltán építész.
Középiskolai tanulmányait az Újpesti Reálgimnáziumban végezte, 1931-ben beiratkozott a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mérnöki és Építészmérnöki Karára, ahol 1938-ban építészmérnöki diplomát szerzett. Kedves tanárai Kotsis István, Rados Jenő, Csonka Pál és Bardon Alfréd voltak. Diplomamunkája a vízivárosi evangélikus templom terve volt. Legány már középiskolás korában festett, rajzolt és karikatúrákat készített, ez a kedvtelése egész életében elkísérte, s rajzkészsége vezette az építészeti pályára is. 1938 és 1944 között Antal Dezső, majd Goszleth Lajos magánirodájában dolgozott, két évig az Országos Társadalombiztosítási Intézet bérházépítési programjának tervezésében vett részt. 1944-ben katonaként repülőtereket tervezett. 1946-ban részt vett a budai vár helyreállításában, majd Mihályfi Lóránttal magánirodát nyitottak, s főleg lakóházakat terveztek (1947-1948). 1949-ben Legány állami alkalmazásba lépett, s a Magasépítési Tervező Intézetben kezdett dolgozni. 1950-ben alapító tagja volt az Általános Épülettervező Intézetnek, 10 évig dolgozott itt tervezőként, később osztályvezetőként. Ezután 1960-tól az akkor alakuló Tervezésfejlesztési és Típustervező Intézetbe helyezték át csoportvezetőnek, 1974-ben vezető tervezőként vonult nyugdíjba. Itt feladata a magánlakás-építés típusterveinek fejlesztése volt. Munkatársaival példát mutatott az esztétikus, korszerű és takarékos építésből, elkészítették a blokkos szerkezetű variálható lakóházak, a panelos szerkezetű családi házak, társasházak, láncházak és falusi lakóházak ajánlott terveit. 1978-ban megalapította, gyarapította és gondozta az Építésügyi Tájékoztatási Központ magánlakás-építési archívumát. Legány művészi kvalitásai megmutatkoztak grafikáiban, karikatúráiban és festményeiben is. 1989 májusában a Magyar Építőművészek Szövetségében rendezte meg gyűjteményes kiállítását, ahol 80 akvarellje és 27 karikatúrája szerepelt. Festményeinek tárgyai nagyrészt építészeti alkotások és a természet Európától Amerikáig, ahol megfordult élete folyamán. Budapesten halt meg 1993. február 7-én.



NOVEMBER


1936. november 4.


75 éve halt meg Budapesten Tarnai Ferenc gépészmérnök. Budapesten született 1888-ban.
Ungváron végezte a középiskolát, majd a budapesti műegyetemen szerzett gépészmérnöki oklevelet. Egy fővárosi gépgyárban helyezkedett el, de az I. világháború a harctérre szólította. Tüzérfőhadnagyként szerelt le. 1921-től a Magyaróvári Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. főmérnöke, 1935-től a gyár igazgatóhelyettese. Elnöke volt a Hubertus Sport-Egyesületnek és több városi egyesületben végzett önkéntes közösségi munkát (Színpártoló Egyesület, Lövészegyesület). Budapesten a rákosi temetőben temették el.

1736. november 8.


275 éve halt meg Magyaróváron Zsidanics István tisztviselő, adószedő, gimnáziumalapító.
Magyaróváron született 1671. június 23-án. Horvát származású, frissen kitűnt család sarja volt, amelyet 1703-ban nemesített az uralkodó. Nemesi címerük, amely a két társország címerét tartalmazza egymás mellett, a mosoni volt Korona szállón látható. Teljes neve Stephanus Iohannes Zidanich volt, innen származik a SIZ betűkép. 1710-ben választották meg a megye adószedőjének. 1732-ben ifj. Esterházy Ferenc gróf főispán táblabíróvá nevezte ki. 1736. október 6-án kelt végrendeletében magyaróvári házát és 10 000 Ft-ot a piarista rendre hagyott a hozzá tartozó 50 hold földdel. Ezért hetente kétszer lelki üdvéért misét is tartoztak mondani. 1739-től indulhatott meg a nevelőmunka királyi jóváhagyással a megye első középfokú oktatási intézményében. 1761-ben indulhattak el a poétikai és a retorikai osztályok. 1753-ban Glázer János uradalmi gazdatiszt tette lehetővé 4426 Ft-os alapítványával a magyaróvári szomszédos Klár és Barbacs kúriák megvásárlását. A három háztömb adja ki a mai piarista gimnázium Fő utcai tömbjét. Zsidanics Istvánt és feleségét az óvári kapucinusok sírboltjába temették el.

1861. november 19.


150 éve született Németiben Zalka Zsigmond vegyész, mez?gazdász.
Középiskolai tanulmányait a soproni főreáliskolában végezte. A budapesti Műegyetemen vegyészi majd a Magyaróvári Gazdasági Akadémián gazdász oklevelet szerzett. 1885-ben került a Magyaróvári Gazdasági Akadémia vegyészeti tanszékére tanársegédnek és ezzel egyidejűleg a vegykísérleti állomás munkatársa is lett. 1888-ban Debrecenbe, 1890-ben Keszthelyre, 1891-ben Kassára helyezték át. 1892-től gazdasági tanintézeti rendes tanár, majd a Kassai Gazdasági Akadémia igazgatója lett. A háború alatt vezette az akadémia épületében berendezett hadikórházat. 1920-ban a cseh megszállás következtében Magyaróvárra helyeztette át magát. 1922-ben vonult nyugdíjba, de előadóként tovább oktatta a mezőgazdasági kémiát. Fő kutatási területe a szeszgyártás volt. A szeszgyártás egyes fázisaiban olyan eljárásokat vezetett be, amelyek a szeszgyárak fejlődésére nagy hatással voltak. Részletesen foglalkozott a sör és malátakészítéssel, a keményítő és cukortartalmú nyersanyagok feldolgozásával. Kassán szeszkísérleti állomást létesített, amelynek feladata a szeszgyárak szakmai segítése és a szeszfőző tanfolyamok szervezése volt. Több könyvet írt, tanulmányai, szakcikkei a "Köztelek"-ben és a "Magyar Szesztermelő"-ben jelentek meg. Az első világháború alatti helytállásáért megkapta a Ferenc József rend tiszti keresztjét és kétszer a "Signum Laudis" kitüntetést. Magyaróváron halt meg 1931. október 15-én. Sírja a magyaróvári temetőben található.



DECEMBER


1961. december 15.


50 éve halt meg Tapolcán Csörgey Titusz biológus.
Nezsiderben született 1875. augusztus 12-én Eredeti családneve Uhlig volt. A gimnáziumot Pozsonyban kezdte és a soproni bencéseknél folytatta. Itt Faszl István tanárral járta a Fertő nádasait és megtanulta tőle a madarak kitömését. A budapesti egyetem bölcsészeti karán zoológiát tanult 1893-tól 1896-ig. Professzora id. Entz Géza volt, de szövettani gyakorlatokon együtt dolgozott ifj. Entz Gézával is. 1895-től, már egyetemi évei alatt dolgozott az Ornithológiai Központban, ahol Herman Ottó megbízta, hogy a magyar madártan úttörőjének, Petényi Salamon Jánosnak kéziratban maradt jegyzeteit rendezze sajtó alá és illusztrálja. 1894-ben meg is jelent a mű magyarul, 1895-ben németül is. Herman 1901-ben dalmáciai és thüringiai tanulmányútra küldte Csörgeyt. Herman halála után, 1922-ben Csörgey lett a főigazgatója a közben nevét Madártani Intézetre változtató tudományos intézménynek. Miután megírta Dalmácia madárvilágának alapvető forrásmunkáját, Csörgey érdeklődése a Fertő tó madárvilága felé fordult. Négy új madárfajt ő vezetett be a magyar faunába. Élete végén Ábrahámhegyen élt, hamvai a tapolcai temetőben nyugosznak. Sok fontos cikket írt hazai (főleg az "Aquilá"-ba) és nemzetközi folyóiratokba. ő indította el a Magyar Horgász szakújságot. Tagja volt 1932-től az American Ornithologists Unionnak, 1933-tól a Gesellschaft in Bayernnek, tiszteletbeli doktora a debreceni egyetemnek (1934). Csörgey világviszonylatban is jelentős madárfestő volt. Herman Ottó A madarak hasznáról és káráról című híres könyvét ő rajzolta és festette, de holland és olasz megbízásokat is kapott. A madártan tudományának rendelte alá művészetét, alkotásait csupán a szöveg kiegészítésének tekintette.

1936. december 30.


75 éve halt meg Magyaróváron Frigyes főherceg, Habsburg Frigyes.
A csehországi Gross-Seelovitz-ban született 1856. június 4-én. Apja, Károly Ferdinánd főherceg, édesanyja Erzsébet főhercegnő, József nádor leánya volt. A magyaróvári uradalom nagyapjától szállt rá. Ezen kívül elsősorban Ausztriában voltak jelentős birtokai. 1871-ben a tiroli császári vadászoknál kezdte tiszti pályafutását hadnagyként. Szolgált a 13. és 25. pozsonyi közös gyalogezrednél, az 52. ezred tulajdonosa lett.1882-ben nevezték ki tábornokká. 1889-ben a pozsonyi székhelyű 5. hadtest parancsnoka. 1905-ben léptették elő gyalogsági tábornoknak és 1907-től az osztrák honvédség (Landwehr) parancsnoka. Innét tette meg Ferenc József szárazföldi erők főparancsnokká. 1877-ben feleségül vette a belga Izabella Croy-Dülmen hercegn?t, akit?l 8 leánya és végül 1897-ben Albrecht fia született. Ennek örömére építtette az Albert Kázmér-pusztai templomot. A család 16 évig pozsonyi palotájában lakott és a nyarakat a féltoronyi kastélyban töltötték. A főherceg a hadtudományon kívül a magyaróvári uradalom mezőgazdasági kérdéseivel is foglalkozott. A monarchia összeomlása után másfél évig önkéntes száműzetésben élt. Mivel Pozsony és Féltorony az ország határain kívül került, családjával 1920-ban Magyaróváron telepedett le. A köztársasági Ausztria lényegében kitiltotta és kifosztotta a Habsburgokat, a Kisantant országok nemkülönben. Magyaróváron a volt uradalmi tiszti lakban laktak, amit ma Habsburg háznak hívnak. A barokk épület sörgyár (Magyar utca) felé néző szárnyát emeletessé alakították 1922-ben. A Deák téri ház vált otthonává, ahol élete végéig élt. Frigyes népszerű volt, mint a város "első polgára". Ő vezette először a város első autóbuszát, világháborús emlékműveket avatott, irredenta ünnepségeken vett részt stb. Nagyon egyszerű emberekkel is jó kontaktust tudott teremteni és ez imponáló volt. Segítette a hadastyán egyletet, mint kegyúr, pótolta a hadicélra elvitt harangokat. Mint a város "első virilistája" jelentős összegeket költött és terményt adott segélyezésre, különösen a nagy gazdasági világválság idején. Frigyes utolsó éveit csendesen töltötte, a vadászatok és vendégségek sem voltak olyan gyakoriak. Itt halt meg a házában keringési rendellenességben. 1931-ben elhunyt feleségével együtt a magyaróvári templom kriptájában nyugszik. 2006 júniusában avatták fel egész alakos szobrát, Paulikovics István alkotását, a Magyar utca elején.

 

Gyorskeresés:

Cím:

Szerző:

Online előjegyzés, hosszabbítás:

Vonalkód:
Jelszó:

adó 1 %

Kedves Olvasónk!
Kérjük, adója egy százalékával támogassa a Huszár Gál Városi Könyvtárat.
Köszönjük.
Adószámunk: 15370079-1-08

SFbBox by enter-logic-seo.gr

Kapcsolat:

  • Cím:9200 Mosonmagyaróvár, Erkel F. u. 16.
  • Központ:: 06-96-555-553
  • Olvasószolgálat:06-96-555-563
  • Info-Pont:06-96-219-887
  • Website:http://www.hgkmovar.hu

Ajánló: