qr-kod

Ajánló új DVD lemezeinkből:

Moson Megyei Életrajzi Lexikon

élet 

Kisalföldi tudástár

Évfordulónaptár 2012.:


Az évfordulónaptár csak a kerek (25, 50, 75, 100. stb.) évfordulókat tartalmazza. Azoknak a híres személyeknek a rövid életrajza szerepel benne, akik Mosonmagyaróváron és környékén vagy a történelmi Moson vármegyében születtek vagy haltak meg, illetve tevékenységük, munkásságuk egészben vagy részben e területhez kötődik.
Az életrajzok Enzsöl Imre, Kimlei Péter, Thullner István és Tuba László szócikkeinek felhasználásával készültek.



ÉVFORDULÓK A HÓNAP PONTOS MEGJELÖLÉSE NÉLKÜL


1862.


150 éve született Rajkán Modrovich János földbirtokos,
főszolgabíró. Régi megyei nemesi család sarja volt. Jogot tanult Pozsonyban, azután 1884-ben vármegyei szolgálatba lépett. Majdnem egész közszolgálati idejét Rajkán töltötte. Sőtér Ferenc halála után lett a járás vezetője. Főszolgabíróként igen jó hírnek örvendett. 1918-ban vonult nyugalomba. Rajkán halt meg 1934. május 11-én. Fivére, Modrovich Gábor festőművész mellé temették el Rajkán.

1812.


200 éve született Mecséren Csaplár József bíró.
Helyben, majd a magyaróvári piaristáknál tanult 4 évig. Kitűnő tanuló lévén a Nunkovich alapítvány is támogatta tanulmányait. Később a szülőfalujában örökölt földjén gazdálkodott. A családot 31 hold földjéből tartotta el. 1848-ban ő vezette a község újoncait mint népfölkelő parancsnok. A mezei rendőrség megszervezője volt. Először 1852-től 1867-ig volt Mecsér bírája megszakítás nélkül. Ilyen minőségében vált híressé a tágabb környéken is. Összesen negyvenkét évig szolgálta önzetlenül faluját. Volt közgyám és tanácsos, a községi gyümölcsfaiskola gondnoka, de jegyzői feladatokat is el kellett látnia. 1893-ban halt meg Mecséren. Helytállása és nevezetes ítéletei a jövő nemzedék számára szinte mesebeli figurává avatták. Először néplapok közölték életrajzát. Vas Gereben író említi a Nemzet napszámosai címő regényében ezt a népi bölcsességgel megáldott, tiszteletre méltó közösségi embertípust.

1912.


100 éve született Pozsonyban Kiss Ödön orgonaművész, kántor, karnagy.
Alap és középfokú tanulmányait Pozsonyban végezte. Családjával később Győrbe költözött. Itt ismerkedett meg Halmos Lászlóval (1909-1997), aki ekkor a győri székesegyház karnagya volt. Az ő hatására iratkozott be a zeneakadémia egyházkarnagy szakára, ahol tanulmányait 1935-ben fejezte be. Tanulmányai befejezése után Bánhidára került, ahol megszakítással hat éven át dolgozott segédkántorként, illetve kántorként. 1947-ben pályázat útján került Mosonmagyaróvárra és állt a Mosoni Egyházközség szolgálatába, de emellett a helyi gimnáziumban is tanított. Ekkor vette át a két évtizede működő Mosoni Ének- és Zeneegylet (M.É.Z.E) irányítását is. A kedvezőtlen politikai helyzet miatt gimnáziumi állásából távoznia kellett, a helyi zeneiskolában és egy vidéki iskolában tanított. 1972-ben vonult nyugdíjba, ezt követően csak az egyházzenével foglalkozott orgonistaként.

FEBRUÁR


1962. február 6.


50 éve halt meg Budapesten Kadocsa (Kaufmann) Gyula mezőgazdász, rovartani kutató.
Magyarkimlén született 1880. február 20-án. Középiskolai tanulmányait a magyaróvári piarista gimnáziumban és a győri bencés gimnáziumban végezte. 1900-ban kezdte meg tanulmányait a Magyaróvári Gazdasági Akadémián, ahol 1902-ben oklevelet szerzett. 1904-ben tanársegédként visszakerült az intézménybe, Linhart György mellett dolgozott a természetrajzi tanszéken. Fiatal kora ellenére jelentős szerepet játszott Magyaróvár közéletében: több éven át a Magyaróvári Széchenyi Kör könyvtárosa volt, számos írása, verse jelent meg a "Magyaróvári Hírlap"-ban. 1909-ben Budapestre került, előbb az Állami Vetőmagvizsgáló Állomás, majd az Állami Rovartani Állomás munkatársa lett. Fő kutatási területe a mezőgazdasági növények rovarkártevői voltak, őt tartják a magyar mezőgazdasági rovartan továbbfejlesztőjének. 1933-1945 között a Növényvédelmi Kutató Intézet munkatársa, 1939-től az intézet igazgatója volt. Emellett tanári hivatását sem adta fel: tanított a Kertészeti Tanintézetben és a Műegyetemen is. 1948-1951 között miniszteri biztosként a burgonyabogár elleni védekezést irányította. 7 könyve 27 füzete és több mint 1200 szakcikke jelent meg, közel 50 időszaki kiadványnak volt a munkatársa, hosszabb-rövidebb ideig szerkesztője. Számtalan tudományos és ismeretterjesztő előadást tartott mind a szűkebb szakma, mind a széles gazdaközönség előtt. Alapító tagja volt a Magyar Rovartani Társaságnak, választmányi tagja volt a Természettudományi Társulatnak. Munkásságáért 1955-ben Kossuth-díjat, 1960-ban Frivaldszky-emléplakettet kapott. Mosonmagyaróváron emlékét utca és 1987 óta emléktábla is őrzi.

1937. február 27.


75 éve halt meg Magyaróváron Unger Irma (Horváth Béláné) tanítónő. Mosonban született 1861-ben.
Horváth Béla gazdatiszt, uradalmi főintézővel kötött házasságot, akinek korai halála után az Arad megyei Sikulára helyezték román nyelvű iskolába. Már ekkor sok elismerést és hálát kapott a magyarságát hangsúlyozó és a jótékonykodást előtérbe helyező tevékenységéért. Trianon után menekülnie kellett a román hatóságok elől, iskolájának magyar nemzeti zászlóját testére csavarva lopta haza. Szülővárosában még 1919-ben kinevezték az állami népiskola tanítójává. Minden szabad idejét a jótékonyságnak szentelte, tagja és egyik vezetője volt a Szociális Missziónak. 1925. január 1-jével vonult nyugalomba, ettől kezdve minden percét önként vállalt karitatív munkával töltötte. Ezt a tevékenységet 1932-ban a népjóléti miniszter díszoklevéllel jutalmazta, amelyet a város vezetése a Magyaróvári Kaszinóban ünnepség keretében nyújtott át neki. Magyaróvár „Irma nénijé”-nek neve összenőtt a város jótékonysági mozgalmával.



MÁRCIUS


1987. március 14.


25 éve halt meg Mosonmagyaróváron Holényi Géza sportoló, kerékpárversenyző.
Magyaróváron született 1925. július 4-én. Festő szakmunkás-tanulóként először az Előre Egyesületben, majd ennek utódegyesületében, a Kühne SE kerékpáros szakosztályában kezdte a versenysportot, amelyet a jogutód Mosoni Vasas SE-ben már válogatott szinten űzött. 1940-ben már Nyugat-válogatott volt. Többszörös magyar hegyi, Balaton-és Millenáris bajnok, 40-szer nyert országos- vagy területi szintű háztömbkörüli bajnokságot. 1949-től magyar válogatott, 1950-ben vidékiként egyedülállóan a csapattal együtt országos bajnok, ugyanebben az évben a Varsó-Berlin-Prága verseny legjobb magyar résztvevője. 1953-ban a Magyar Népköztársaság Kiváló Sportolója. Szülővárosának mai kerékpársport szakosztálya "Holényi emlékverseny" elnevezéssel évente rendez nemzetközi országúti versenyt a Szigetközben. Emlékét (csapattársaival együtt) a Fehér Ló Közösségi Házban berendezett állandó kiállítás is őrzi.

1962. március 18.


50 éve halt meg Budapesten Ormándy János mezőgazdász. Tömörkényben született 1872. április 8-án.
Középiskolai tanulmányait Szegeden és Temesváron végezte. 1899 és 1901 között magántanulóként a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára járt, 1901-ben itt szerzett diplomát. 1901-től Debrecenben működött a gazdasági tanintézetben, 1903-tól tanár a gazdasági akadémián. 1913-tól a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanára, az üzemtani tanszék vezetője, s közben több uradalom gazdasági szakértője. A Tanácsköztársaság idején főosztályvezetőként a Földművelésügyi Népbiztosságon dolgozott, ezért 1922-ben fegyelmi eljárás után nyugdíjazták. Ezután a Győrben székelő Felsődunántúli Mezőgazdasági Kamara igazgatója lett annak megszűntéig. Kamarai igazgatóként megszervezte a cukorrépa termelők egyesületét, s érdemeket szerzett termeltetői-kereskedelmi szervezetek létrehozásában. 1926-ban a budapesti egyetem közgazdaságtudományi karán mezőgazdasági doktorátust szerzett, 1930-tól ugyanott magántanár lett a mezőgazdasági számtartás tárgykörben. Működésének fő területe a mezőgazdasági számvitel elméleti és gyakorlati kérdései voltak, a szakirodalom legfontosabb m?vének a kettős számtartásról írott munkáját tartotta. Ormándy módszere mind gyakorlati, mind tudományos szempontból rendkívül értékes, hazánkban mégsem terjedt el.

1862. március 23.


150 éve halt meg Budán Adler György (Ádler György) zeneszerző, karnagy.
(Moson) Szent-Jánoson született 1789. április 20-án. Tanítócsalád gyermeke, feltételezhetően Joseph Haydn tanítvány volt. 1800-1827-ig volt a győri székesegyház hangszeres zenésze és basszistája. Ekkor Budára költözött, ahol már a következő évtől tagja volt a Mátyás-templom zenekarának. Egyik alapítója a Táborszky vonósnégyesnek, majd 1834-től ennek utódjaként alakult Nemzeti Kaszinó vonósnégyesnek. Több kamara-és zongoraművet, férfikórusokat (Cantate, 1826) írt, egyik korai szerzeménye a Variációk magyar témára címet viselő vonósnégyest még 1820-ban írta. 1838-tól élete végéig maradt a budai Mátyás templom orgonistája. Adél nevű lánya Erkel Ferenc felesége lett.

1887. március 25.


125 éve született Keszthelyen Darnay-Dornyay Béla piarista szerzetestanár, történész, polihisztor, muzeológus.
1906-1909 között a budapesti tanárképzőn teológiát, történelmet és földrajzot tanult. 1911 és 1921 között a piarista rend tagja volt. A rend rózsahegyi (1910-1911), veszprémi (1912-1918) és magyaróvári (1918-1921) gimnáziumában tanított. Ezután Budapesten kutatóintézetekben dolgozott, majd Salgótarjánban a reálgimnáziumban oktatott (1923-1939). Ezután a Keszthelyi Múzeumban dolgozott, ahol 1941-1948 között igazgató volt. 1952-1954-ben a Magyar Állami Földtani Intézetben geológusként kellett dolgoznia, mert átmenetileg elvették a nyugdíját. Rehabilitáltan 1964-ben Tata város díszpolgára lett. Budapesten halt meg 1965. április 5-én.. A keszthelyi temetőben nyugszik. Mint múzeumi kötődésű ember több helyen tett a múzeumok alapítása, fejlesztése érdekében. Családi kötődése folytán 1912-től alapozta meg a tatai múzeum anyagát, Veszprémben és Magyaróváron múzeuműr volt. Széles publikációs tevékenységet folytatott. Rövid ideg volt a Mosonmegyei Múzeum vezetője egy nehéz korszakban. Néhány kisebb írása ismeretes az itt töltött három évből.

1912. március 25.


100 éve született Oroszváron Angyal Józsefné Friedl Valéria háztartásbeli.
Édesapja Friedl János az oroszvári Lónyay kastély főkomornyikja volt. Gimnáziumi tanulmányai után három szemesztert hallgatott a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. 1937-től titkárnőként dolgozott a főhercegi uradalomban. 1951-ben kémkedés miatt, hűtlenség vádjával hat év börtönre ítélték. Szabadulása után fordítóként dolgozott. Az 1956-os forradalom leverése után öt hónapon át jelentéseket küldött Ausztriába. Ezekben részletesen beszámolt Magyarország gazdasági, politikai és kulturális életéről. Írt a Nagy Imre-per hazai fogadtatásáról, több cikket írt a Szabad Európa Rádió számára is. 1958. augusztus 20-án letartóztatták, 1959. május 27-én hűtlenség vádjával halálra ítélték. 1959. július 21-én Budapesten kivégezték.

1987. március 28.


25 éve halt meg Mosonmagyaróváron Schummel József mezőgazdász.
Albertkázmérpusztán született 1915. január 17-én. Középiskolai tanulmányait a magyaróvári piarista gimnáziumban végezte. 1933-1934 között Felsőbb Tejgazdasági és Tejipari Szaktanfolyamra járt. 1938-ban szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Ezt követően gazdatisztként dolgozott Mernyén, a piarista rend Somogy megyei uradalmában. 1945-1949 között az Első Mernyei Hengermalom vezetője volt. 1949-ben került Mosonmagyaróvárra, ahol 1955-ig a tejüzemben dolgozott. 1955-ben került az Észak-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez, ahol Gruber Ferenc munkatársaként a legelők műtrágyázásával, a gyepnövények minőségének javításával foglalkozott. 1960-tól volt a mezőgazdasági akadémia növénytermesztés-tani tanszékének munkatársa: a rét- és legelőművelés tantárgyat oktatta. Doktori értekezését is e témakörben készítette el 1961-ben. Kutatási eredményeit a gyakorlatban is felhasználták a Hanságban és Győr-Sopron megye termelőszövetkezeteiben. 1977-ben egyetemi docenseként, gyepgazdálkodási szakértőként vonult nyugdíjba.



ÁPRILIS


1887. április 6.


125 éve halt meg Magyaróváron Nedeczky János jogász.
Gölniczbányán született 1819. március 24-én. Ősi Szepes vármegyei nemesi család sarja volt. Jogi tanulmányokat végzett. Moson vármegyébe került: a főhercegi uradalomban vállalt ügyészi állást, majd Magyaróvár főjegyzője lett. 1872-1887 között rendkívüli tanár volt a Magyaróvári Gazdasági Akadémián, ahol a jogismeret tantárgyat tanította.

1662. április 11.


350 éve halt meg Bécsben Listi László (Listius László) költő.
1628-ban született. Erdélyi szász család sarja volt, apja korán meghalt, anyja katolikus hitben neveltette a jezsuitáknál. Erdélyben élt, 18 éves korában itt vette feleségül a hatalmas Bánffy család leányát, Hedviget. Hazai és külföldi tanulmányok után Köpcsény várában élt. Művelt, érdeklődő ember volt, Zrínyi Miklós is személyes ismerősei közé tartozott. Közhivatalt nem vállalt, mégis az udvari körökben forogva grófi címet szerzett. Beteges idegzetű ember volt, állandóan viszálykodott gyámjával, Listi Jánossal és másokkal. A törvényeket semmibe vevő, erkölcsi korlátokat nem ismerő életmódot folytatott, amelyben méltó társa volt második felesége, Kecskés Éva. Listi gyújtogatásai, gyilkosságai, fajtalankodásai, oklevél hamisításai és egyéb bőnügyei főúri rokonai és magas összeköttetései miatt megtorlatlanul maradtak. Botrányos élete közbeszéd tárgya volt. Végül hamis pénzverés miatt Ausztriában elfogták és Bécsben lefejezték. Szerb Antal szerint: "A magyar költők közt … Listius az alvilági küldönc, a magyar Villon, a magyar Rimbaud merev barokk díszruhában és sörényes parókában." Költeményeit 1653-ban Bécsben adta ki Magyar Márs, avagy Mohách mezején történt veszedelemnek emlékezete című kötetében. Ebben korabeli történetírók nyomán a mohácsi csatavesztést dolgozta föl. Eposzához tartozó kisebb költeményeiben a magyar vezéreket és királyokat énekelte meg. Zrínyit és Balassit követte, de mestereinél gyengébb tehetség volt, bár helyenként szép költői képek, leírások, leleményes rímek fordulnak elő munkáiban. Szűz Máriáról írt verse fontos szerepet játszott a Patrona Hungariae kultuszában.

1812. április 13.


200 éve született Pozsony-Szent-Györgyön Sztachovics Remig Alajos (Sztachovich Remig Alajos) bencés szerzetestanár, Heideboden-kutató.
1830-ban öltözött be a rend ruhájába, 1836 és 1842 között Sopronban volt gimnáziumi tanár, 1842-1847 között hitszónok Celldömölkön, 1844-1867 között előbb Kőszegen, majd Sopronban és végül Győrben tanított. 1864-1867 között esperes, 1869/70-ben könyvtáros Pannonhalmán. Ez idő alatt gyűjtötte be (Moson)Szent-Jánosról, (Moson)Szent-Péterről és (Moson)Szolnokról a még fellelhető német kéziratos könyvecskéket. A Moson megyei németség, a heidebauerek mindennapi szokásait, emlékezéseit és főleg vallásos tárgyú írott szellemi hagyatékát tartalmazó, később Szent-jánosi kódexek elnevezéssel híressé vált gyűjtemény alapját ezek a padlásokról és szekrényekb?l előkerült értékek képezik. Pannonhalmán halt meg 1884. október 26-án.

1887. április 13.


125 éve született Városszalónakon Seybold Károly tisztviselő, főjegyző.
A soproni evangélikus líceumban érettségizett 1908-ban, két évvel később a szombathelyi közigazgatási tanfolyamon szerzett jegyzői oklevelet. Közigazgatási pályáját Rajkán kezdte meg mint segédjegyző, 1914-ben állt Moson község szolgálatába. Négy éven keresztül aljegyző, 1918-ban közigazgatási jegyző, 1919 szeptemberétől vezető jegyzője volt a községnek. Mosoni köztisztviselői munkásságának egész ideje a válságos történelmi évekre esett. A Mosoni-Duna-híd, a járdaépítés és a gazdasági iskola megszervezése fűződik tevékenységéhez. A vármegye szakigazgatási és közéletében is vezető szerepet töltött be, a Trianon után egyesített vármegye közigazgatási bizottságának tagja és (többek között) a községi levente és a tűzoltó egyesületek elnöke volt. 1938 novemberében elkészítette azt az indítványt, amelyet a képviselőtestület is elfogadott, és amelyben a városegyesülést az országos politika által támogatott gazdasági és városfejlesztési lehetőségek kihasználásával tartotta elfogadhatónak. A két városrész egyesítése után (1939) után városi tanácsnokként szolgált tovább. Három évtizedes szolgálat után 1944-ben saját kérésére vonult nyugalomba. Mosonmagyaróváron halt meg 1949. november 2-án. Hamvai a mosoni temető családi sírhelyében nyugszanak.

1987. április 25.


25 éve halt meg Szegeden Károly Árpád kertészmérnök.
Csíkmenaságban született 1924. július 18-án. Középiskolai tanulmányait Radnóton és Csíkszeredán végezte. 1952-ben szerzett oklevelet az Agrártudományi Egyetem Kert- és Szőlőgazdaság-tudományi Karán. 1958-ig Gyulán tanított a kertészeti középiskolában, ahol egyben a tangazdaság főagronómusa is volt. 1958-1963 között a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia kertészeti tanszékének oktatója volt. Emellett a lipóti termelőszövetkezet kertészeti üzemét is vezette. Az itteni kísérletek eredményeként ajánlotta bevezetésre a paprika tápkockás palántanevelésének technológiáját, amellyel ugyanazon a területen a termés 50%-al növelhető. Doktori disszertációját a nagy múltra visszatekintő szigetközi zöldségtermesztéséről írta. Az országban az elsők között valósította meg a fólia alatti zöldségtermesztést a kocséri kísérleti telepen. 1973-tól Kecskeméten a Zöldségtermesztési Kutató Intézetben dolgozott nyugdíjba vonulásáig. Itt dolgozta ki és védte meg a korszerű nagyüzemi paradicsomtermesztéssel foglalkozó kandidátusi értekezését.

1887. április 28.


125 éve született Magyaróváron Modrovich Ferenc erdőmérnök.
Középiskolai tanulmányait 1897-1901 között a magyaróvári piarista gimnáziumban végezte. 1909-ben szerzett oklevelet a selmecbányai Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskolán. Pályáját a besztercebányai erdőgondnokságnál kezdte. 1911-ben áthelyeztette magát az Erdélyben lévő Besztercére, ahol az erdei vasút építési kirendeltség-vezetője lett. 1918-1923 között a földművelésügyi minisztérium megbízásából a Bükkben részt vett a Szinva-völgyi (Lillafüred) erdei vasút építési munkáiban. A Mély-völgyi viadukt megtervezésével és megépítésével beírta a nevét az erdészeti mélyépítés történetébe. 1923-tól, az erdészeti szakoktatás átszervezése után a soproni Bányamérnöki és Erdőmérnöki Főiskola erdészeti szállítóberendezések tanszékén oktatott. 1927-ben rendes tanárrá, 1938-ban egyetemi nyilvános rendes tanárrá nevezték ki. 1932-1934 és 1941-1942 között a dékáni tisztséget is ő látta el. Fő műve, az "Erdészeti szállítóberendezések" évtizedekig az erdészeti szakemberek keresett kézikönyve volt. Ezen kívül több dolgozata jelent meg az "Erdészeti Lapok" és a "Magyar Erdőgazda" hasábjain. Sopronban halt meg 1947. július 15-én.

1912. április 27.


100 éve született Sóskúton Tomka Gábor mikrobiológus, tejipari szakember.
1938-ban Budapesten a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Mezőgazdaság-tudományi Karán szerzett oklevelet. Pályafutását Mosonmagyaróváron a Tejgazdasági Kísérleti Intézetben kezdte, amelynek ez idő tájt Csiszár József volt a vezetője. Tomka Gábor az ő közvetlen munkatársa lett, és egyik legkiválóbb tanítványként hasznosította széles körű elméleti és gyakorlati ismereteit. Számos kísérletet végeztek közösen az akadémia tanáraival, amelyek eredményeit közös publikációkban tették közzé a "Tejgazdaság" című mosonmagyaróvári folyóiratban és a "Mezőgazdasági kutatások" című periodikában. Tomka Gábor elvégezte a Felsőbb Tejgazdasági és Tejipari Szaktanfolyamot, később maga is részt vett az oktatásban, jegyzetek írásában. 1952-ben kandidátusi címet szerzett. 1955-1958 között ő vezette a mosonmagyaróvári intézetet, amelynek ekkor alakultak Budapesten és Pécsett részlegei. 1958-tól 1962-ig a pécsi Tejipari Egészségügyi Szolgálat vezetője volt, majd a pécsi intézetnél dolgozott 1980. évi nyugdíjazásáig. Mosonmagyaróvári működése során úttörő munkát végzett a sajtok pasztőrözött tejből való gyártásának hazai bevezetésében, a félkemény sajtok gyártástechnológiájának korszerűsítésében. Pécsen a tej higiéniai minőségének javítása, a hazai ementáli gyártás és érlelés terén végzett fontos munkát. Hatvannál több tudományos dolgozata hazai és külföldi lapokban jelent meg, tanfolyamokon, továbbképzéseken tartott előadásokat. Pécsen halt meg 1980. november 25-én.



MÁJUS


1912. május 9.


100 éve halt meg Mosonban Oross István építész.
Győrben született 1878-ban. Oross Vendel és Tóth Zsófia fia volt. Felesége Csóka Etelka Teréz lett, Csóka Károly neves mosoni hentesmester leánya. A fővárosi műegyetemen szerzett építész diplomát. Fontos szerepe volt főleg Moson új Fels? fő utcai (ma Szent István király út) házainak megépítésében, az eklektikus városkép formálásában. De nem csak Mosonban épített, hanem Magyaróváron és a környéken is. A Moson megyei múzeumra is adott be pályázatot. 1908-ban a megalakuló Mosoni Ipartestület első elnökévé választották. A mosoni képviselőtestület és Moson megye törvényhatóságának is tagja volt. A megbecsült építész, aki a kor szokása szerint tervező és kivitelező is volt, tragikus halált halt. Harmincnégy évesen a mosoni állomás melletti vasúti őrháznál a vonat alá vetette magát. Néhány hónappal korábban kedélybeteg lett. Ez állítólag összefüggésben volt az oroszvári községháza építésénél felmerült műszaki problémákkal. Olyan jelentős korabeli építője volt Mosonnak, mint Hönel Béla Magyaróvárnak. Mosonban temették el.

1887. május 17.


125 éve született Győrben Szombathelyi Ferenc (Knausz Ferenc) katonatiszt.
Apja Knausz Ferenc lébényi cipészmester, anyja a mosoni Szombathelyi Anna, akinek magyar nevét vette fel. Gyermek- és piarista gimnazista éveit 1902-től Mosonban töltötte, ahova később is gyakran ellátogatott a szülői sírhoz. A pécsi hadapród, majd hadiiskola növendéke volt. 1906-ban avatták zászlóssá, azután hadnaggyá, négy évi nyitrai csapatszolgálat után főhadnaggyá. 33 hónapot szolgált az első világháborús frontokon. 1915-ben vezérkari százados lett. 1919-1921-ben a szombathelyi körletparancsnokságnál - a Tanácsköztársaság alatt is - szolgált. 1922-től őrnaggyá léptették elő és a vezérkar hadműveleti osztályára került. 1936-ban lett vezérkari alezredes és hadiiskolai tanár. 1929-ben vezérkari ezredessé lépett elő. 1931-ben a III. honvéd vegyesdandár vezérkari főnöke, 1933-ban a honvédfőparancsnok szárnysegédje volt. 1936-ban a honvéd „Ludovika Akadémia” parancsnoka lett. 1937-ben léptették elő tábornokká. 1938-ban rövid ideig a honvéd vezérkar főnökének helyettese volt. 1939-ben altábornagy lett és a VIII. honvédhadtest parancsnokává nevezték ki. Emellett ő vezette a Kárpátalját visszafoglaló Kárpát-csoportot 1939 márciusában, Csehszlovákia teljes felbomlásakor. Kassa szovjet bombázása után rá bízták a Vörös Hadsereg ellen harcoló - magyar viszonylatban elit - hadosztályok vezetését a Kárpátok galíciai előterében. 1941. szeptember 6-án Werth Henrik németbarát vezérkari főnök helyére nevezték ki a mérsékeltebb vezérezredest. 1942-ben katonai bíróságot rendelt ki az újvidéki események kivizsgálására, de a fő végrehajtók ezután a németekhez szöktek. 1944 októberében a németek által segített nyilas hatalomátvétel után letartóztatták és a sopronkőhidai fegyházba került. Onnan kiszabadulva néhány hónapig Mosonmagyaróváron tartózkodott rokonainál. 1946-ban a Népbíróság 10 évre ítélte, amit később életfogytiglanra változtattak. A szovjetfüggő magyar kormány törvénysértő módon átadta Jugoszláviának, ahol „háborús bőnös”-ként Péterváradon 1946. november 5-én kivégezték

1987. május 20.


25 éve halt meg Budapesten Énekes Emőke (Kövér Károlyné, Szegedi Vargha Lászlóné) sportoló, röplabdázó.
Cikolaszigeten született 1948. január 1-én. Középiskolai tanulmányai után, 1966-ban a mosonmagyaróvári Gazdasági Akadémia Atlétikai Clubban kezdett el játszani. 1968-ban a Nehézipari Minisztérium Sportegyesülete igazolta le. 1978-1984 között a Vasas Izzó illetve a Tungsram SC játékosa volt. Tizenegy magyar bajnoki aranyérmet szerzett 1969-1983 között. Klubjaiban egy BEK és két KEK győzelem részese volt. Tagja volt az olimpiai játékokon 1972-ben ötödik és 1980-ban negyedik, a világbajnokságokon 1970-ben negyedik és 1974-ben hatodik, valamint az Európa Bajnokságokon 1979-ben negyedik és 1983-ban bronzérmes helyezést elért magyar csapatnak. 115-szörös válogatott játékos volt, aki elsősorban a támadó- és a sáncjátékban jeleskedett.



JÚNIUS


1912. június 4.


100 éve halt meg Budapesten Ilsemann Keresztély (Christian Ilsemann) kertész.
Kielben született 1850. február 20-án Az 1870-es években került Magyarországra. Előbb különböző uradalmak kertészeteiben dolgozott, majd 1880-ban a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára került, ahol segédkertész majd főkertész lett és a kertészeti ismereteket is oktatta. Itt az 1880-as évek végére, Magyarországon az elsők között, másfélezer fajtából álló díszfa- és díszcserje iskolát létesített. 1892-ben eltávozott Magyaróvárról, Budapest főkertészévé nevezték ki. A fővárosban az ő tervei alapján készítették el és fejlesztették tovább többek között a Szabadság-tér parkját, a Népligetet, a Városligetet, továbbá számos parkot és sétányt. Az ő nevéhez fűződött az Állatkert parkjának kiépítése is. Az 1896. évi millenniumi kiállításon több aranyérmet szerzett. Az 1902. és 1910. évi nemzetközi virágkiállításokon is sikerrel szerepelt az általa irányított budapesti kertészet.

1937. június 23.


75 éve halt meg Magyaróváron Hönel Béla Albert (Hőnel Béla) építész.
Mateóczon született 1863. december 3-án. A késmárki gimnáziumban tett érettségi vizsgát 1884-ben. A budapesti műegyetemen és Münchenben tanult építészetet. 1888-ban nyert építőmesteri oklevelet. Önkéntesként a 44. gyalogezredben szolgált, letette a tiszti vizsgát is. Az első világháborút századosként harcolta végig, részt vett Przemysl védelmében. Pályáját még Münchenben kezdte, dolgozott Szepesszombaton, majd egy pesti cég iroda- és építésvezetőjeként vezette a győri vasúti pályaudvar és a MÁV gépgyár építését. A Czóbel-Muskovits cég beltagjaként tervezte és építette fel az esztergomi laktanyát és csapatkórházat, a lévai honvédlaktanyát és a zimonyi millenniumi emlékmővet. Még Budapesten önállósította magát, ez után, 1901-ben költözött Magyaróvárra. Vállalkozása tervezte és építette a Kühne gépgyár egyes épületeit, az ipartelepi villanytelepet, a mosoni szalaggyárat, a rónafői kastélyt, a főhercegi malmot és sörgyárat, a Növénynemesítő Intézet székházát, több iskolát, közöttük a neogótikus szentpéteri zárdaiskolát. Katonai megrendelésre 1903-ban tervezte a Hirtenbergi Tölténygyár (ma MOFÉM) nagyobbik üzemépületét. Leginkább ismert épülete az 1909-ben elkészült, saját magánlakásának épített magyaróvári úgynevezett postapalota, amelyik úgy vált postahivatallá, hogy az ő felesége volt a postakezelő. Ugyanebben az évben épült fel a (ma már elbontott) Mosoni-Duna-parti tüdőszanatórium. Több mint 25 évig volt tagja Magyaróvár képviselőtestületének, alapítója és elnöke az ipartestületnek. A Freiss Máriával kötött házasságuk gyermekáldás nélkül maradt. Hamvaik a magyaróvári temető családi sírboltjában nyugszanak.

1912. június 27.


100 éve halt meg Ókígyóson Wenckheim Frigyes földbirtokos, országgyűlési képvisel?, a magyar főrendiház örökös tagja.
Milánóban született 1842. október 20-án. Apja gróf Wenckheim Károly császári és királyi kamarás, huszárkapitány, édesanyja Friederike Radetzky grófnő, Joseph Radetzky tábornagy leánya. Gimnáziumi tanulmányait Győrött végezte, a jogot Budapesten és Pozsonyban hallgatta. Jogi tanulmányainak befejeztével két évig a királyi táblán gyakornokoskodott, 1866-ban ügyvédi vizsgát tett. 1878-ban Gyulán választották országgyűlési képviselővé ellenzéki programmal. 1881-1884 között nem vállalt mandátumot. 1884-ben az Arad megyei kisjenői járásban Apponyi-párti, mérsékelt ellenzéki programmal ismét képviselőnek választották. Békés megyében a közigazgatási bizottság tagja, 90 000 holdas uradalom birtokosa. Békésen kívül Arad, Győr és Moson megyében is voltak birtokai. 1885-ben vásárolta meg a lébényi, szentmiklósi és rárói uradalmat Sina Iphigenia bárónőtől. Lébényben 1891-ben újíttatta meg a templomot. Jánosházapusztán uradalmi iskolát működtetett. Az ókígyósi családi kriptába temették el.

 

1887. július 16.


125 éve halt meg Magyaróváron Peck Ágoston piarista szerzetestanár.
Magyaróváron született 1823. március 17-én. 1839-ben lépett be a piarista rendbe, 1846-ban szentelték pappá. 1847-1849 között Budán tanított, ahol 1848 májusában tüzérnek állt. 1850-1851-ben Szegeden, 1852-1856 között Temesváron tanított. Először az 1857-1858-os tanévben került Magyaróvárra. 1859-1866 között Pesten dolgozott, majd 1867-től haláláig szülővárosában, a piarista gimnáziumban tanított. Képzett természettudós volt: földrajzot, természetrajzot és fizikát tanított. 1878-ban ő készítette el Major Pál Mosonymegye monographiája című művében azt a részt, amely a megye növény és állatvilágát mutatja be.


AUGUSZTUS

1987. augusztus 2.

25 éve halt meg Győrben Gárdonyi Géza tanár, újságíró, Gárdonyi Géza (1863-1922) író unokája.
Köpcsényben született 1922. január 2-án. 1945-ben az "Új Vetés" című ifjúsági hetilap főszerkesztője volt. 1947. március 5. - 1948. április 20. között a "Mosonmagyaróvári Barátság" című szociáldemokrata lapot szerkesztette egészen annak megszűnéséig. Tanítói, majd magyar-történelem szakos tanári oklevelet szerzett. 1957-1966 között Győrben a városi tanács művelődési osztályát vezette. 1962-től a "Hogyan?" című megyei pedagógiai folyóirat elindítója és szerkesztője volt. 1969-1983 között a Győr-Sopron Megyei Pályaválasztási Intézetet vezette.

1912. augusztus 9.


100 éve halt meg Budapesten Szélessy Károly levéltáros.
Bánkon született 1849. október 14-én. Veszprém megyei nemesi család sarja volt. Budapesten jogot tanult és 1871-ben tette le a bírói vizsgát. 1892-ben községi jegyzői oklevelet, 1895-ben levéltárosi képesítést szerzett. 1878-ban részt vett Bosznia pacifikáló megszállásában. Ebben az évben került városunkba. Kezdetben ügyvédjelöltként, majd 1893-tól vármegyei kiadóként, 1894-től vármegyei levéltárosként dolgozott. Mosoninak számított, mert oda nősült. A levéltári ügyeket példásan rendbe tartotta. Nevéhez fűződnek az első sajtóban megjelent Moson megyei forrásközlemények. Igen visszavonult életet élt, csak a haltenyésztési társulatban vett tevékenyen részt. Igazi természetrajongó volt a régies modorú, lelkes magyar. Holttestét hazaszállították, és a mosoni temetőben helyezték nyugalomra.


SZEPTEMBER

1837. szeptember 7.


175 éve született Halásziban Sőtér Ágoston (Sőtér Ágost) jogász, régész.
Apja, Sőtér Ferenc Moson megye főjegyzője és táblabírája, anyja Papp Terézia. A család Lucsonyban lakott, helyben járt elemibe és piarista gimnáziumba, majd iskoláit a fővárosban fejezte be. 1864-ben kapott jogi diplomát. Kezdetben kisebb megyei hivatalokat látott el (esküdt, aladószedő). Vagyonos embernek számított, nagy háza volt a magyaróvári Fő utcán. 1882-ben Ivánfi Ede tudós piarista tanárral, Deininger Imre akadémiai tanárral és Fábry Nándor numizmatával megalakították a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyletet. Az egyesület csak 1885-ben kapott végleges alapszabályt. Elnöke Sőtér Ágoston lett, aki komoly ásatásokat végzett a megye területén. Az "Archeológiai Értesítő"-ben és az "Archeológiai Közlemények"-ben rendszeresen publikált római és népvándorlás kori leleteiből. 1898-ban megjelentette a - főleg ásatásait tartalmazó - Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet emlékkönyvét a millennium alkalmából. Ivánfi Ede 3 kötetes megyei monográfiáját mellőzte, amit a piacképtelenséggel indokolt. A kor színvonalán álló régész volt, számos római kő, híres longobárd és avar lelet feltárója. Magyaróváron halt meg 1905. január 2-án. A Sőtér-Gallasz kriptában nyugszik a magyaróvári temetőben. A 100 éves jubileumra emléktáblát helyeztek el a múzeum falán az alapítók így az ő nevével is (1982)

1887. szeptember 9.


125 éve születt Losoncon Havas Béla (Herz Béla) gyárigazgató.
Középiskolai tanulmányait szülővárosában, főiskoláit Budapesten, Charlottenburgban (USA) és a karlsruhei műegyetemen végezte. Az utóbbiban szerzett műszaki doktorátust 1909-ben. Az első világháború kitöréséig egy berlini cég oranienburgi gyárának vezetője volt. Vártüzér-hadnagyként 18 hónapot szolgált az olasz fronton, kétszer sebesült. A nagy-és kisezüst vitézségi érem, Signum Laudis, Károly csapatkereszt tulajdonosa. 1916 végén helyezték Magyaróvárra az épülő lőporgyárhoz, itt a háború végéig üzemi parancsnok. 1919 végén ismét egy németországi (Schwetzingen) gyárba ment, 1923-ban ennek igazgatója és műszaki vezetőjeként nevezik ki a Magyaróvári Műselyemgyár Rt. vezérigazgatójának. Nemcsak a gyár fejlesztésének és a külkereskedelemnek volt szaktekintélye, hanem munkásainak emberséges, segítőkész vezetője is. Nevéhez fűződik az ipartelepi (olasz) kápolna 1928/29-beli felújíttatása és a hitélet számára történt megnyitása. Szerepet vállalt lakóhelyének, Moson nagyközségnek képviselőtestületében és a megyei törvényhatósági bizottságban, igazgatósági tag volt a Mosonvidéki és a Mosonmegyei Takarékpénztárakban. 1944-ben zsidó vallású sorstársaival együtt deportálták, ahonnan visszatért. 1946-ban lisztcsempészés ürügyén letartóztatták. A vád hamisnak bizonyult, mert a kiszállított élelmiszer ellenértékeként a Műselyemgyár nyersanyagot kapott, Havas Bélát szabadon engedték. A forrásként szereplő újság híre szerint Budapestre költözött, sorsának további alakulásáról nincsenek értesüléseink.

1862. szeptember 12.

150 éve született Nezsideren Maurer M. Bonaventura apáca, apáca-főnöknő.
1886-ban lépett be az Isteni Megváltó Leányai (IML) rendjébe. Először óvónőként dolgozott, 1888-ban tett fogadalmat. Érsekújváron szerzett tanítói oklevelet. 1895-ben a rend anyagi szükségleteit megteremtő gyűjtőkörútra indult Erdélybe és a Délvidékre. 1896-ban rövid ideig az új szabadkai kórház betegápolója lett, 1900-ban kórházi főnöknő. Betegeit kísérve 1903-ban, Lourdes-ban tanúja volt két ápoltja csodának számító gyógyulásának. Később a Vöröskeresztes gyermekakció keretében Hollandiába vitt ki rászorult gyermekeket. Később kis falusi iskolákat nyitott, ahol a rendbeli nővérek voltak a tanítók. Sopronban a Szent József, Budán a Szent Margit intézet köszönheti neki megalakítását. 18 évig tartó főnöknősége alatt húsz iskolát és óvodát, tíz kórházat és klinikát alapított. A beteg nővérek számára két üdülőházat létesített. Munkásságát 1928-ban a Magyar Érdemrend tiszti keresztjével ismerték el. Sopronban halt meg 1941. április 20-án.

1862. szeptember 13.

150 éve halt meg Pozsonyban Sternad János (Strnad János) honvéd főhadnagy.
Magyaróváron született 1831. november 8-án. Apja Habsburg Károly főherceg uradalmi lovászmestere volt. A nőtlen katolikus ifjú 1846-tól a bécsi hadmérnöki akadémia hallgatója lett. Szolgálatát 1848. július elsejétől hadfiként kezdte a kiváló (4.) Sándor huszárezredben. Ezredével a magyar hadügyminisztérium irányítása alá került. Szeptembertől a Dráva-menti védelmi vonalra vezényelték Jellasics ellen. Október 19-től hadnagy lett a honvédseregbe tagolódó ezredénél. 1849. február 8-án főhadnagyként szolgált a Görgey vezette Feldunai (VII.) hadtestben és részt vett annak összes harcaiban. A fegyverletétel után, 1849. november 1-jén besorozták a császári 1. huszárezredhez. 1851. április 30-án pénzért kiváltotta magát. Haláláig környékbeli uradalmaknál dolgozott.

1987. szeptember 23.

25 éve halt meg Dunakeszin Rajkai Pál (Rauch Pál) molnár, mérnök, feltaláló.
Féltoronyban született 1905. február 11-én. 1922-ben szerzett molnársegédi oklevelet. 1927-ben, Németországban molnár szakképesítést szerzett. 1928-1941 között főmolnár volt az Országos Gabona- és Lisztkísérleti Állomáson. 1942-ben kísérletügyi tisztviselőnek, 1948-ban kísérletügyi főtisztnek nevezték ki. 1959-1962 között a Malomipari Kutatóintézet technológiai osztályát vezette. Több malomipari gépet szerkesztett és szabadalmaztatott. Korai találmánya volt a sikérmosógép és a maghasadásmérő. Legjelentősebb készüléke a búzamag-szeletelő gép, amellyel 1958-ban megnyerte a brüsszeli világkiállítás nagydíját. Munkásságáért Magyarországon 1956-ban Kossuth-díjat kapott.

OKTÓBER

1512. október

500 éve született Huszár Gál (Gallus Anaxius) író, nyomdász, lelkész.
Születési helye és születésének pontos dátuma ismeretlen. 1536-ban a krakkói egyetemen tanult teológiát. 1553-tól a mátyusföldi Vízkeleten katolikus plébános. Röviddel ezután Magyaróváron tűnt föl, ahová Oláh Miklós érsek üldözése elől menekült Miksa főherceg, a későbbi magyar király kapitányának, Wochniczky Zakariásnak oltalma alá. Kétszeri kiközösítés után itt néhány évi nyugalomra lelt. Iskolát alapított, prédikált a vár őrségének és a környék lakóinak, sőt a győri helyőrségnek is. Wochniczky a prédikátornak saját védelme érdekében megtiltotta a város elhagyását. 1555-ben pünkösdkor Óváron Huszár Gál két pozsonyi kanonokkal állt ki nyilvános hitvitára, amelyben a katonaság és hívei megvédték. Magyaróváron a saját költségén iskolát állított föl, ahol lelkészeket képezett, akiket Sztárai Mihály dunántúli püspök szentelt pappá. Igehirdető tevékenységének támogatására 1558-ban Hoffhaltertől nyomdát vásárolt kottakészlettel, kiegészítette krakkói betűkkel és Bornemissza Pétertől és a sárvár-újszigeti nyomdától szerzett díszekkel. Magyaróváron a katolikus egyház és Ferdinánd király tiltása ellenére könyveket nyomtatott vándornyomdájában. 1558-ban saját prédikációit jelentette meg Miksa főhercegnek szóló latin nyelvű ajánlással. 1559. évi munkálkodása termékeny és nyugodt évre utal, két könyvet is megjelentetett. Azonban mégsem érezhette magát biztonságban, mert az év első felében tárgyalt a kassaiakkal, akik lelkésznek hívták. Bécsben kért engedélyt a távozásra, de csak 1560 februárjában küldte el Bornemissza Péterrel Kassára feleségét és újszülött fiát, majd ő is utánuk költözött. 1560. március 20-án iktatták be hivatalába. Magyaróvári munkálkodásának utolsó bizonyítéka szinte regényes úton került elő évszázadok múlva a stuttgarti Württembergische Landesbibliothekban (A Keresztyéni Gyülekezetben való isteni dicheretec…). Ezt a könyvét Kassán folytatta, s végül a nyomtatást Debrecenben fejezte be. Huszár Gált Kassán Verancsics érsek elfogatta, barátai segítségével megszökött és 1561-ben Debrecenbe menekült. 1562-től Nagyszombatban, Komáromban és Rózsavölgyben működött pártfogók oltalma alatt. 1565-től Komjátiban volt pap, 1568-tól Csallóköz-Mátyusföld püspöke, később Sztárai Mihály mellett pápai lelkész, majd dunántúli püspök. Pestisben halt meg. Pápán 1575-ben. Huszár Gál énekszerzői és nyomdászi tevékenysége úttörő jelentőségű. Emlékét Mosonmagyaróváron az evangélikus templomban egy emléktábla, a Huszár Gál utca és a Huszár Gál Városi Könyvtár őrzi. 2009-ben a református templom falán emléktáblát helyeztek el a tiszteletére.

1987. október 10.

25 éve halt meg Ludlowban Csepi Béla csendőrezredes, író, műfordító.
Köpcsényben született 1898. március 23-án. Középiskoláit Győrben és Kecskeméten végezte. Mint honvéd hadapródiskolai növendéket 1916. augusztus 18-án a Ludovika Akadémián avatták zászlóssá. Hivatásos tisztként Szegeden, majd az olasz és orosz harctereken teljesített szolgálatot. Irodalommal 1930 óta foglalkozott. Cikkei először a "Csendőrségi Lapok"-ban jelentek meg. Csendőrerények című könyvét is ez a lap adta ki. 1952 óta lakott az Amerikai Egyesült Államokban. Írásai "A Hét"-ben, a "Katolikus Magyarok Vasárnapjá"-ban, a "Króniká"-ban, a "Magyar Nők"-ben és a "Képes Magyar Világhíradó"-ban jelentek meg. Ez utóbbinak hat éven át volt munkatársa. Tallózás a külföldi irodalom berkeiben címmel sorozatot indított, ebből azonban csak két füzet jelent meg. 1965-től a "Tallózó" című emigráns periodika szerkesztője.

1912. október 15.


100 éve halt meg Mosonban Kühne Károly gépgyáros.
Mosonban született 1869. október 2-án. Kühne Ede és Winter Anna elsőszülött gyermeke volt. Iskoláit Mosonban kezdte és a fővárosban érettségizett. Gyerekkorától gondosan a Kühne-gyár továbbvitelére nevelték, vele is foglalkoztak a gyár kiváló fejlesztő mérnökei. Zürichben szerzett gépészmérnöki oklevelet. A budapesti műegyetem honosította azt. Természetesen visszajött szülőhelyére, ahonnan Németországban, Angliában és az Egyesült Államokban tett tanulmányutakat. 1895-ben apja cégtársául fogadta. Elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a gyár a századforduló körül meg tudott újulni és apja halála után is virágzott. A termékszerkezet átalakult, bővült a piac a Balkánon és Olaszországban is. Állandó kísérleti telepet rendezett be az új gyártmányok létrehozására. A megyében a törvényhatósági és a közigazgatási bizottság tagja volt. A fővárosban az Országos Magyar Gazdasági Egyesület gépészeti szakosztályában tevékenykedett. A Gyáriparosok Országos Egyesületének és a Gyáriparosok és Vasművek Országos Egyesületének vezetőségi tagja volt. 1905-ben a Szabadelvű Párt színeiben indult helyben a választásokon. 1908 májusában a vezetése alatt álló gyár részvénytársasággá alakult, de a tényleges igazgatás a kezében maradt. A Mosonvárosi Takarékpénztár elnöke és kereskedelmi tanácsos volt. A Ferenc József rend lovagkeresztjét és a román Koronarendet is megkapta. A mosoni temetőben a Kühne-kriptában nyugszik.

1987. október 20.


25 éve halt meg Budapesten Sulyok Mária (Szautner Mária) színésznő.
Királyhidán született, 1908. november 5-én. 1929-ben a budapesti Színművészeti Akadémián szerzett oklevelet. Ez időtől kezdve 1943-ig Debrecenben, Miskolcon, és Budapesten a Vígszínházban, a Magyar, a Pesti, a Royal, a Városi és a Madách Színházban játszott, 1945-től 1951-ig a Művész, a Belvárosi, a Nemzeti Színház és a Vidám Színpad tagja, ezután több éven át a Magyar Néphadsereg Színházának tagja, de szerepelt a Petőfi, a Katona József, a Madách, a Nemzeti és a Thália Színházban, a Vígszínházban, az Irodalmi és az Ódry Színpadon is. 1974-1975-ben a berlini Volkstheaterben német nyelven játszotta Orbánné szerepét Örkény Macskajáték című darabjában. 1951-1966 között a budapesti Színház- és Filmművészeti Főiskolán a beszédművészet és a színészmesterség tanára volt. Fiatal színésznőként kortárs színművek nőalakjait formálta meg könnyed, felszabadult játékkal. Később klasszikus és modern művek hősnőit, vígjátékok jellemfiguráit keltette életre szép beszéddel, drámai erővel. Néhány emlékezetes alakítása: Tóth Flóra (Bródy Sándor: A tanítónő), Gertrúd (Shakespeare: Hamlet), Gertrudis (Katona: Bánk bán). Arkagyina (Csehov: Sirály), Orbánné (Örkény: Macskajáték), Rebekka Nurse (Miller: A salemi boszorkányok). 1935 és 1984 között több tucatnyi filmben szerepelt: Szerelmi álmok (1935), Mágnás Miska (1948), Különös házasság (1950), Butaságom története (1965), Iszony (1965), A kőszívű ember fiai (1965), Egy magyar nábob (1966), Yerma (1984) stb. Művészetéért 1957-ben Kossuth-díjjal, 1961-ben Érdemes Művész, 1963-ban Kiváló Művész kitüntetéssel jutalmazták.

1937. október 28.

75 éve halt meg Bécsben Zambach Endre mezőgazdász, jószágigazgató.
Köpcsényben született 1880-ban. Középiskoláit Magyaróváron és Győrben végezte. A Magyaróvári Gazdasági Akadémia elvégzése után azonnal a magyaróvári főhercegi uradalomhoz került. Jó közösségi ember volt már az akadémián, és zenebarátként szinte mesterfokon hegedült. A főhercegi gazdaságban gyorsan emelkedett a ranglétrán. A világháborúban tartalékos főhadnagyként jól megállta a helyét. Szakmai tudását a "Köztelek"-ben és más folyóiratokban igyekezett a nagyközönséggel megosztani. Néhány évi főhercegi Baranya megyei birtokon eltöltött szolgálati évet leszámítva egész életét Moson megyében élte le. Féltoronyban volt jószágfelügyelő, amikor a bécsi kórházba szállították. A család kérésére a magyaróvári temetőben helyezték örök nyugalomra.

1962. október 31.

50 éve halt meg Pannonhalmán L. Nagy József piarista szerzetestanár.
Kunszigeten született 1882. szeptember 21-én. Győrben végzett iskolák után 1897-ben Vácon, 1898-1901-ig Rózsahegyen tanult középiskolákban. Kolozsváron járt egyetemre 1902-1905 között, ahol a teológián kívül matematikát és fizikát is tanult. 1906-tól két évig Szegeden, 1908-1911-ig Budapesten, 1912-től Debrecenben, Nyitrán, Kecskeméten és Léván volt gimnáziumi tanár. Magyaróvárra először 1917-ben került két évre. Tizenkét évi budapesti és váci tanítás után 1932-ben ismét Magyaróvárra jött, ahol a reng feloszlatásáig, 1949-ig tanított. 1950-ben, szülőfalujában a testvérénél húzta meg magát, valójában oda deportálták. 1954 és 1962 között Kecskeméten, illetve Pannonhalmán volt a nyugdíjas otthon lakója. Kunszigeten temették el. Már 1915 után jelentős szerepet vállalt a kísérletező fizikatanítás meghonosításában. Mosonmagyaróvári tartózkodása alatt vált híressé a piarista gimnázium fizikai szertára. Nagy "Szepi" szigorú, kiváló fizika-matematikatanár hírében állt a tanulónemzedékek egész sora emlékezetében. Írt fizikai tankönyveket, kísérletező-könyveket és didaktikai munkákat. Megindítója volt a "Fizikai és Kémiai Didaktikai Lapoknak".

NOVEMBER

1937. november 1.


75 éve halt meg Magyaróváron idős Mild Gyula tisztviselő, telekkönyvvezető.
Nemestördemicen született 1852. február 1-én. Közszolgálati pályája a Moson megyei Nezsideren kezdődött, ahová 1888-ban helyezték át. Két év múlva Magyaróvár telekkönyvvezetője lett, innen ment nyugdíjba 1914-ben, amikor munkájáért koronás arany érdemkereszttel tüntették ki. Utána még néhány évig a város pénztárosa volt. Népszerű és aktív alakja volt Magyaróvár közéletének, tagja a dalárdának és a kaszinónak, lelke a takarékegyletnek. Ő volt a repüléstechnika első elméleti harcosa a városban, a sörházban lévő Eble vendéglő Vasmadár asztaltársaságában lelkesen bizonygatta a repülés előnyeit. Magánélete harmonikus és boldog volt, feleségével tizenegy gyereket neveltek nagy szeretetben. 85 éves korában hunyt el, földi maradványait a magyaróvári temetőben lévő családi sírbolt őrzi.

1812. november 4.

200 éve született Pozsonyban Zichy Henrik földbirtokos, főispán.
Zichy Károly gróf (lébény)szentmiklósi birtokos és Festetich Julianna grófnő gyermeke. Jogi tanulmányokat folytatott. Megyénkben kezdte közigazgatási pályáját. 1842-ben már táblabíróvá választották, 1843-ban főispánná nevezték ki Moson megye élére. Széchenyi István itteni követté választása 1847 októberében neki volt köszönhető. 1848 decemberéig maradt hivatalában, azonban ennek gyakorlásában akadályozták az események. Nem vett részt a harcokban, de az abszolutizmust se támogatta. 1861-ben vette újra át a megye irányítását. Megfestette Wéber Henrikkel az elhalálozott Széchenyi István gróf arcképét a megye számára. Létrehozta - 3 ezer forint felajánlásával - a Mosonymegyei Gazdasági Egyletet (1860). Kétszáz magyar kötetből álló könyvtárat adományozott a megyének. Rengeteget tett a megye és a politikai elit újjászervezéséért is. Részt vett a Mosonymegyei Casino Egylet megszervezésében 1860-1861-ben. A bécsi kormány makacssága miatt 1862-ben lemondott. 1865-ben harmadszor választották meg Moson megye főispánjának, 1867-ben köszönt le. Háromnál többször senki sem volt Moson megye főispánja. A főrendi házban folytatta a politizálást. A felekezet-nélküli iskolák kérdésében ellenezte az Eötvös-féle koncepciót és a megye katolikus iskoláit segélyezte. Fülesen (Sopron megye) és Rajkán a leánynevelés javítása céljából apácazárdákat alapított. 1866-ban valóságos titkos belső tanácsosi címet kapott, királyi kamarás, a francia Becsületrend és a svéd királyi Vasa-érdemrend tulajdonosa volt. Fülesen halt meg 1892. június 26-án. Az ottani várkápolnában temették el.

1887. november 12.


125 éve született Pozsonyban Bittera Miklós mezőgazdász.
Egyidejűleg végezte a pozsonyi jogi és a Magyaróvári Gazdasági Akadémiát. 1908-ban gazdasági oklevelet szerzett. Budapesten 1909-ben jogi doktorrá avatták. 1914-től Debrecenben mezőgazdaságtant tanított. Az első világháborúban gépe lezuhant és ő maradandóan megrokkant. 1919-től haláláig működött városunkban. 1927-ben vitézzé avatták. Kutatói tevékenysége a mezőgazdasági termelés intenzívvé tételét szolgálta. Közreműködött a "Cukorrépa" (1928) és a "Mezőgazdaság és Kertészet" (1930) című szaklapok létrehozásában Magyaróváron. Sokoldalú volt, de leginkább a (mű)trágyázástan, az egyes haszonnövények (cukorrépa, kukorica, kender, len) és a növénytermeléstan területén tevékenykedett. Óriási volt az akaratereje, s közéleti megbecsülésnek is örvendett. 32 könyve és több mint 1000 (szak) cikke jelent meg, részben külföldön. Fő műve a két kötetes "Növénytermesztéstan", amely Cserháti nyomdokain haladt és felhasználta az újabb eredményeket. 1938-tól felsőházi tag volt, 1939-ben gazdasági főtanácsossá nevezték ki. 1946-ban, mint magyar érzelműt, kényszernyugdíjazták. Mosonmagyaróváron halt meg 1947. március 11-én. A magyaróvári temetőben nyugszik.

1912. november 14.

100 éve született Mecséren Csaplár András atléta.
Kiemelkedő klasszisú magyar hosszútávfutó volt. Csaplár József mecséri mintabíró sportban tehetséges unokája volt. 1933-1934-ben a Pesterzsébeti AC, 1935-1944-ben a MAC, 1946-1947-ben a Budai Kinizsi színeiben sportolt. EB 3. helyezett volt 1946-ban 10 000 méteren. EB 7. 1938-ban 5000 m-en. 1935-ben a főiskolai világbajnokság 3. helyezettje lett. Magyar bajnok volt 1939-ben 5000 m-en, 1940-ben mezei futásban, 1942-ben 10 000 m-en, 1946-ban maratoni futásban. Ötszörös váltóbajnok volt 4x1500 m-en (1935, 1937, 1938, 1939, 1940.). Csapatbajnok volt ötezer méteren (1937, 1938, 1941, 1944, mezei futás.). Világcsúcstartó volt 1941-ben 20 000 méteren (1:03:01.2.), vezette a világranglistát 1939-ben 10 000 m-en (30:43:4.), 15 000 m-en (47.51.0.) és 20 000 m-en (1:04:18.8.). 1934 és 1946 között magyar válogatott volt. 1947-ben a „Sportszemle”, 1947-48-ban az „Atlétika” című folyóirat szerkesztője lett. 1941-ben a budapesti egyetemen jogi oklevelet szerzett. 1948-ban emigrációba kényszerült. Los Angelesben halt meg 1995. július 23-án.

DECEMBER

1937. december 3.

75 éve halt meg Magyaróváron Both Ferenc piarista szerzetestanár, filozófus.
Lébényszentmiklóson született 1872. január 2-án. A magyaróvári piaristáknál kezdett kisgimnáziumot Győrött a bencéseknél folytatta, az utolsó két évet Kecskeméten végezte el 1891-1892-ben. Teológiai stúdiumait Nyitrán kezdte 1893-ban és Kolozsváron fejezte be. Vácon, Temesváron, Kolozsváron és Szegeden volt gimnáziumi tanár. 1896-1898 között a kolozsvári egyetemen latint és magyart tanított, 1899-1900 között Szegeden volt gimnáziumi tanár. 1911-1921 között Temesváron rektor és igazgató, 1922-től 1925-ig ugyanitt romániai helyettes provinciális (tartományfőnök). A trianoni határrendezés után a romániai rendtartomány főnöke lett, 1926-1928 között Rómában a generális asszisztense, 1929-1932-ig ismét Temesváron tanárkodik. 1932-1937 között Magyaróváron élt nyugdíjasként, idejét emlékiratai megírásával töltötte. Iskolai értesítőkben, folyóiratokban jelentek meg munkái. Földi maradványait abban a mosonszentmiklósi temetőben helyezték örök nyugalomra, amelynek kápolnáját ő és családja építtette.

1887. december 9.

125 éve született Féltoronyban Grősz József plébános.
A négygyermekes család csak nehezen tudta előteremteni a taníttatás költségeit, emiatt az első évben nem jutott be a győri bencések gimnáziumába, az első osztályt magánúton végezte el. Rendes tanulóként nyolc éven keresztül volt kitűnő tanulója az iskolának. Az 1907-ben tett érettségi vizsga után a bécsi Pázmáneumban végezte papi tanulmányait. Kedvenc tárgyai a szentírás magyarázata és a biblia korának írásos nyelvi emlékei voltak. 1911. július 14-én szentelték áldozópappá, első szentmiséjét szülőfalujában mutatta be. Rövid ideig tartó farádi segédlelkészség után az oroszvári herceg Lónyay családhoz került udvari káplánnak. Egy évvel később a püspökvárba rendelték be, ahol levéltáros, majd jegyző lett. 1921 decembertől dr. Fetser Antal püspök titkára, 1922-től szentszéki bíró, majd 1924-ben egyházmegyei irodaigazgató lett. Címzetes kanonokként még nem volt tagja a káptalannak, amikor XI. Pius pápa címzetes püspökké és egyben győri segédpüspökké nevezte ki. Ebben a minőségében szentelte fel 1929 júniusában az akkor felújított magyaróvári ipartelepi (olasz) kápolnát. Fetser Antal halála után mint székesegyházi kanonok és káptalani helynök kormányozta az egyházmegyét. 1929. február 24-én Serédi Jusztinián hercegprímás győri püspökké szentelte. 1936. január 10-én a pápa az elhunyt Mikes János püspök helyébe szombathelyi apostoli kormányzónak, 1939. július 19-én XII. Pius pápa megyéspüspöknek nevezte ki. 1943-tól kalocsai érsek, és m. kir. titkos tanácsos. A nyilasok zaklatásai ellenére is megmaradt hivatalában, 1945-től, a Vatikántól kapott ideiglenes megbízatással a magyar püspöki kar elnöke lett. 1946-ban az MTA tagjai sorába választották. Bár már 1948-ban lemondásra szólították fel, politikai döntés alapján mégis maradhatott. 1950-ben ő írta alá a kommunista kormány és a római katolikus egyház közötti egyezményt, ennek ellenére 1951-ben államellenes összeesküvés koncepciós vádjával mégis letartóztatták. Püspökszentlászlón házi őrizetben töltötte 15 évre kiszabott büntetését. 1955-ben Tószegen plébános, ettől az évtől haláláig a Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke. 1956 nyarán az Elnöki Tanács kegyelemben részesítette. 1957-től az Opus Pacis katolikus békemozgalom elnöke volt. Budapesten halt meg 1961. október 3-án.

1812. december 16.

200 éve született Magyaróváron Eiszler József piarista szerzetestanár.
1831-től a Nyitra vármegyei Privigyén tanult, majd 1839-ben Vácon tett fogadalmat. Temesváron kezdett tanítani. Nyitra, Nagykároly és Szeged után 1847-ben került először Magyaróvárra. 1851-ben Budán a történelmi földrajz és a latin nyelv tanára, Léván már úgynevezett reális tárgyakat is tanított. Selmecbánya, Pest után 1858-tól ismét Magyaróvárra helyezték, ahol egészen 1875-ig sok régi tárgya mellett ógörög és francia nyelvórákat is adott. Bécsben halt meg 1876. január 11-én.

1612. december 20.

400 éve született Sárváron Vitnyédi István jogász, politikus.
Vitnyédi János és Egerváry Orsolya fia. Apja 1619-ben kapott nemességet és "muzsaji" előnevet. Nádasdy Pál gróf udvarbírája volt. Egy ideig a Nádasdyak titkára volt Sárváron, 1636-tól Sopronban jó nevű ügyvéd lett. Itt városi főjegyzőként is tevékenykedett, és felkarolta a vallási ügyeket. 1665-ben megalapította az eperjesi kollégiumot az evangélikus főiskola mellé. Segélyezte a lelkészi pályára készülő ifjakat. Amikor I. Lipót letért az alkotmányosság útjáról, azonnal szembefordult vele. Levelezésben állt többek között Zrínyi Miklóssal és Esterházy Pállal is. Tárgyalt a francia és a török követtel is Magyarország sorsáról. Zrínyit, akivel jó barátságban volt, "a mi Hannibálunk"-nak hívta. A vasvári béke után szervezője lett a Wesselényi-féle összeesküvésnek. Lipót király elfogatását is tervezte. Még a Habsburgok nélküli állam szervezetét is papírra vetette. A főúri összeesküvők közül azonban sokan nem voltak ilyen lelkesek és a szervezkedés lehanyatlott. Vitnyédi ezután is szervezte az ellenállást a megyékben. Nezsideren halt meg 1670. február 13-án. Halála után Sopronba szállították, és itt temették el.

Gyorskeresés:

Cím:

Szerző:

Online előjegyzés, hosszabbítás:

Vonalkód:
Jelszó:

adó 1 %

Kedves Olvasónk!
Kérjük, adója egy százalékával támogassa a Huszár Gál Városi Könyvtárat.
Köszönjük.
Adószámunk: 15370079-1-08

SFbBox by enter-logic-seo.gr

Kapcsolat:

  • Cím:9200 Mosonmagyaróvár, Erkel F. u. 16.
  • Központ:: 06-96-555-553
  • Olvasószolgálat:06-96-555-563
  • Info-Pont:06-96-219-887
  • Website:http://www.hgkmovar.hu

Ajánló: