qr-kod

Ajánló új DVD lemezeinkből:

Moson Megyei Életrajzi Lexikon

élet 

Kisalföldi tudástár

Évfordulónaptár 2015.:


Az évfordulónaptár csak a kerek (25, 50, 75, 100. stb.) évfordulókat tartalmazza. Azoknak a híres személyeknek a rövid életrajza szerepel benne, akik Mosonmagyaróváron és környékén vagy a történelmi Moson vármegyében születtek vagy haltak meg, illetve tevékenységük, munkásságuk egészben vagy részben e területhez kötődik.
Az életrajzok Enzsöl Imre, Kimlei Péter, Thullner István és Tuba László szócikkeinek felhasználásával készültek.



ÉVFORDULÓK A HÓNAP PONTOS MEGJELÖLÉSE NÉLKÜL


1865.


150 éve született Szapon Hamar Imre jegyző. Iskolái elvégzése után jegyzői pályára lépett, először Rárón lett aljegyző, majd 1887-től Halászi jegyzője, később főjegyzője. Ezt a tisztséget 1923. évi nyugdíjba vonulásáig töltötte be. Halászi gazdasági és kulturális életének közel öt évtizeden át aktív tagja volt, szinte minden jelentős községi megmozdulásnak szervezője, részese. Hosszú éveken át tagja volt Moson vármegye törvényhatósági bizottságának, elnöke a Halászi Hitelszövetkezetnek, a Mosonvármegyei Jegyzőegyesületnek és tagja a Szigetközi Ármentesítő Társulatnak. Magyaróváron halt meg 1933. november 2-án.

150 éve született Budán Rauchbauer Károly gépgyáros. Előkelő budai polgári család sarja volt. Iskoláit a fővárosban kezdte, majd a magyaróvári akadémiára járt. Itt ismerkedett meg a Kühne családdal és vette aztán el Kühne Ede barátja egyik leányát, Bertát. 23 évig volt a Kühne gyár egyik vezetője. Mint kereskedelmi igazgató sokat tett a cég piacának bővítéséért. A Kühne család tagjaival együtt részt vett Moson minden fontosabb kulturális, jótékony, hazafias megmozdulásában. A Mosonvidéki Takarékpénztár elnöke is volt. A megyei törvényhatósági bizottság és Moson képviselőtestületének tagjává választották. Három éven át töltötte be Moson bírói tisztét. Budapesten halt meg 1928. április 19-én. Mosonban helyezték örök nyugalomra. Halálakor a község - akkori - első polgárának nevezték.

1915.


100 éve halt meg a Machow melletti ütközetben Jancsó Béla mezőgazdász. Vaskohon született 1882-ben. Elemi iskoláit Vaskohon és Nagyváradon, a gimnáziumot Nagyváradon végezte. A Magyaróvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet, ezután a növénytermesztési tanszéken lett gyakornok. 1906. október 4-től a magyaróvári Növénytermelési Állomáshoz került asszisztensnek, majd adjunktusnak. Több megyében és Budapesten az Országos Magyar Gazdasági Egyesületben tartott sikeres előadásokat. Cikkei a „Gazdasági Lapok”-ban (1907-1914) és a „Köztelek”-ben (1908-1909) jelentek meg.

100 éve halt meg Baján Veszter Imre ügyvéd, országgyűlési képviselő, zeneszerző. Késmárkon született 1839-ben. Középiskolai tanulmányait Késmárkon, Eperjesen és Kassán végezte. Budapesten szerzett jogi végzettséget majd Nagykanizsán dolgozott ügyvédként. Az 1860-as években több zeneműve jelent meg: „Országgyűlési emlék: lassú magyar és friss zongorára”, „Jogász-csárdás”. Az 1860-as évek elején az elsők között próbálkozott Magyarországon operett írásával. 1878-1887 között az alsó-lendvai választókerület országgyűlési képviselője volt. 1887-től a magyaróvári választókerületet képviselte nemzeti párti programmal. 1889 nyarán, két év után látogatott el csak először választókerületébe, ahol Magyaróváron és Mosonban is beszédet mondott. 1892-ben Késmárkon választották országgyűlési képviselőnek

1965.


Ötven éve halt meg Mosonmagyaróváron Nitsch Lőrinc építész. Levélen született 1893. szeptember 7-én. Alsó- és középfokú iskoláit szülőfalujában és Magyaróváron járta ki. 1940-ben végzett a József Nádor Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen. Nevéhez fűződik a kecskeméti és a veszprémi OTI (palota)- székház tervezése. A Magyar Mérnökök és Építészek Nemzetközi Szövetsége 1942-ben előadóként is őt delegálta az OTI nagyváradi székházépítési tervbizottságába. 1943-ban elnyerte a kormányzat 1 millió pengős pályázatát a debreceni Gazdasági Akadémia Dohánykísérleti Intézetének tervezésére. Ugyanebben az évben gazdasági tanácsossá nevezték ki, és miniszteri megbízást kapott néhány kelet-magyarországi helység (Nagykároly, és Nagysomkút) iskoláinak megtervezésére. Erre a megbízásra a fővárosi Gyöngyösi úti - magyar stílusban kiképzett, dísztermes polgári fiúiskolára kiírt, 3400 pengővel jutalmazott első díjas tervpályázat volt a referenciamunka. Budapesten tartott fenn tervezőirodát. A második világháború alatt behívott tartalékos tisztként vezette városunkban a tritoli katonai építkezéseket, Magyaróvár (Mosonmagyaróvár) város helyettes főépítészeként a városegyesítés egyik szorgalmazója volt. Eltervezte és megrajzolta a két városrész közötti új városközpontot. Földi maradványai a magyaróvári köztemetőben kaptak végső nyugalmat.

JANUÁR

1990. január 4.


25 éve halt meg Budapesten Dudás Jenő (Dudosits Jenő) festőművész, grafikus. Pándorfaluban született 1902. október 17-én. Diplomáját a budapesti Magyar Képzőművészeti Főiskolán szerezte 1920-1925 között. Mesterei Benkhard Ágoston és Varga Nándor Lajos voltak. 1925-től a főiskolán Megyer-Meyer Antal tanár tanársegédje volt, 1927-től a Fővárosi Iparrajziskolában tanított, 1949-1960-ig a Magyar Iparművészeti Főiskola tanára volt. 1934-1935-ben római (Collegium Hungaricum), 1941-ben székelyföldi ösztöndíjas. Sokoldalúságát üvegfestményei, rajzai, rézkarcai, mozaikjai és balatoni (tihanyi és környékbeli) tájképei igazolják.

1915. január 4.


100 éve halt meg Alagon Rodiczky Jenő mezőgazdász.Mácsán született 1844. február 13-án. Tanulmányait Pesten a kegyesrendi elemi főtanodában kezdte, majd a Pestvárosi Reáltanodában folytatta. A pesti egyetemen tanult, 1860-ban a műegyetemen folytatott tanulmányokat. 1863-ban a gróf Batthyány család uradalmaiban volt ellenőr és kezelőtiszt. 1868-ban az aradi „Alföld” című lap közgazdasági rovatvezetője. 1869-től a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetben segédtanár, közgazdaságtant, statisztikát, gyapjúismeretet, általános és különleges növénytermesztést tanított, s az intézet botanikus kertjében kísérleteket végzett. 1873-tól a gazdasági tanintézet, utóbb akadémia rendes tanára, ekkor nemzetgazdaságtant és növénytermesztést tanított. 1883-ban a Kassai Gazdasági Tanintézet igazgatójává, 1892-ben a földművelésügyi minisztérium közgazdasági osztályára nevezték ki. 1898-1910 között az ő tervei szerint felállított, Európában is egyedülálló Országos Gyapjúminősítő Intézet igazgatója. 1910-ben nyugdíjazták. Széles körű gyakorlati és gazdag szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Magyaróváron, Bécsben, Budapesten és Párizsban kiállításokat szervezett, s nagy része volt a magyarországi gazdasági tanintézetek oktatási rendjének kialakításában. Elsőnek hívta föl a figyelmet a szántóföldi kísérletezés fontosságára. A juhtenyésztés és gyapjúismeret nemzetközileg elismert szaktekintélye volt, s agrártörténeti kutatásokkal is foglalkozott. Mezőgazdasági közleményei mellett verseket és szépprózát is írt. Ötvennél több magyar, német, francia és angol nyelvű szakkönyve foglalkozik a mezőgazdaság különböző kérdéseivel. Az utókor Rodiczky Jenőt az óvári nagy tanári kar egyikének, ragyogó előadónak és sokoldalú tudósnak ismeri el. Emlékét a magyaróvári vár udvarán dombormű őrzi.

1915. január 17.


100 éve született Albertkázmérpusztán Schummel József mezőgazdász.Középiskolai tanulmányait a magyaróvári piarista gimnáziumban végezte. 1933-1934 között Felsőbb Tejgazdasági és Tejipari Szaktanfolyamra járt. 1938-ban szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Ezt követően gazdatisztként dolgozott Mernyén, a piarista rend Somogy megyei uradalmában. 1945-1949 között az Első Mernyei Hengermalom vezetője volt. 1949-ben került Mosonmagyaróvárra, ahol 1955-ig a tejüzemben dolgozott. 1955-ben került az Észak-Dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézethez, ahol Gruber Ferenc munkatársaként a legelők műtrágyázásával, a gyepnövények minőségének javításával foglalkozott. 1960-tól volt a mezőgazdasági akadémia növénytermesztés-tani tanszékének munkatársa: a rét- és legelőművelés tantárgyat oktatta. Doktori értekezését is e témakörben készítette el 1961-ben. Kutatási eredményeit a gyakorlatban is felhasználták a Hanságban és Győr-Sopron megye termelőszövetkezeteiben. 1977-ben egyetemi docenseként, gyepgazdálkodási szakértőként vonult nyugdíjba. Mosonmagyaróváron halt meg 1987.március 28-án.

1915. január 19.


100 éve halt meg Budapesten Kosutány Tamás mezőgazdász, agrokémikus. Nyírlugoson született 1848. március 8-án. 1867-ben végzett a szatmárnémeti főgimnáziumban, majd kitüntetéssel végezte a keszthelyi Georgikont. A pesti egyetemen vegyészetet hallgatott. 1870-ben állami ösztöndíjjal a hallei egyetemre ment mezőgazdasági kémiát tanulni. 1871-től a magyaróvári tanintézetben segédtanár, 1874-ben rendes tanár lett. 33 évig dolgozott városunkban, a „nagy tanári kar” tagjaként 1903-ig. A magyar agrokémia úttörő alakja volt. A város közéletében is aktívan részt vett, a Magyaróvári Széchenyi Kör elnökévé is megválasztották. Könyvei mellett, amelyeket, több nyelvre is lefordítottak, több száz cikke jelent meg a szaksajtóban. 1904-ben a fővárosi Országos Kémiai Intézet és Központi Kísérleti Állomás igazgatójává nevezték ki, közben tanított a műegyetemen. A mezőgazdasági kémia technológiáját ő dolgozta ki elsőként hazánkban. 1883-ban ő alapította a „Mezőgazdasági Szemle” című neves folyóiratot, amelyet Magyaróváron 1904-ig szerkesztettek Cserháti Sándorral. 1894-ben az MTA levelező tagjává választották. Mosonmagyaróváron emlékét relief őrzi az egyetem belső udvarán.

1865. január 25.


150 éve született Csehiben L’Huillier István kertész. Tanulmányait Rákospalotán végezte. Dolgozott a nádasdladányi uradalomban és a bécsi Schönbrunn kastélykertben is. 1891-1896 között a tordai állami faiskola és magtermelő telep főkertésze volt. 1896-ban a millenniumi ünnepségek kertészeti kiállításának egyik főrendezője volt. 1905-ben került a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ahol 1914-ig volt az általános kertészeti ismeretek és a konyhakertészet tanára. Előadásaiban részletesen foglalkozott az alanyok előállításával, szaporításával és nemesítésével. Úttörő jellegűek voltak a zöldségféléken végrehajtott műtrágyázási kísérletei. Felvetette a mezőgazdasági növénytermesztéshez kapcsolódó üzemi zöldségtermesztés kialakítását is. Számos szakcikket írt a „Kertészeti Lapok”-ba és „Köztelek”-be. 1914-ben visszatért Kassára, az ottani gazdasági akadémián lett a kertészeti és szőlészeti tárgyak előadója. 1920-ban visszavonult az oktatástól és Kassán kertészetet létesített. Kassán halt meg 1931. február 4-én.

1865. január 27.


150 éve született Móron Erényi Károly plébános, politikus. Eredeti neve Ertl Károly volt. 1888-ban szentelték pappá Győrben. 1890-től magyaróvári segédlelkész és hitelemző káplán. 1897-ben Németjárfalun, 1901-től (Moson)Szent - Péteren plébános. Munkálkodásával épült újjá 1901-ben a falu temploma. Ugyancsak itteni tevékenysége révén lett a Magyaróvári Szarvasmarhatenyésztő Egylet és a gazdasági egyesületek alelnöke. 1908-tól 1924-ig 25 éven keresztül Mosonszolnok község plébánosa volt. Iskolaalapító, templommegújító, temetőkápolna-építő munkássága révén nemcsak személyes tekintélyt és elismerést szerzett, hanem a község is sokat fejlődött. 1922-ben a Csonka - nezsideri (mosonszentjánosi) választókerületben volt képviselőjelölt, 1936-tól a Magyar Élet Pártjának megyei elnöke volt. 1929-ben lett címzetes kanonok és kormányfőtanácsos, 1934-től valóságos, 1938-tól győri őrkanonok. Mosonszolnokon halt meg 1943. február 13-án. Végakarata szerint Mosonszolnokon temették el a temetőkápolna sírboltjában.

FEBRUÁR

1840. február 2.


175 éve született Pándorfaluban Reiter János jogász, országgyűlési képviselő. Szülei földművesek voltak. A gimnáziumot Sopronban és Győrött végezte, jogot Bécsben és a budapesti egyetemen hallgatott, ez utóbbi helyen szerezte jogi doktori oklevelét. 1863-ban egy mosoni ügyvédi iroda vezetését vette át, majd önálló irodát nyitott és tartott fenn 1892-ig. 1892-ben és 1896-ban a magyaróvári kerület nemzeti párti programmal megválasztotta országgyűlési képviselővé. A vízügyi bizottság tagja volt. Alelnöke volt a Rába-szabályozási Társulatnak és tagja Moson megye törvényhatósági bizottságának. Budapesten halt meg 1905. március 31-én.

1840. február 15.


175 éve született Győrszigetben Lakner József mezőgazdász. 1862-ben szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetben. Ezt követően intézőként dolgozott Pálffy János gróf pozsonyi uradalmában. 1869-ben kinevezték a Debreceni Gazdasági Tanintézet tanárává. 1874-ben a kolozsmonostori, 1875-ben a Kassai Gazdasági Tanintézet vezetésével bízták meg. 1883-ban áthelyezték rendes tanárnak a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ahol a nemzetgazdaságtan, gazdasági statisztika, kertészet, sertéstenyésztés, juhászat tárgyakat oktatta haláláig. Magyaróváron halt meg 1889. június 11-én.

1865. február 17.


150 éve született Nagyajtán Nyiredy Jenő gyógyszerész, agrokémikus.Kolozsváron az Unitárius Kollégium Főtanodájában érettségizett 1883-ban. A kolozsvári tudományegyetemen szerzett gyógyszerész oklevelet és doktori címet. Magyaróváron a Gazdasági Akadémián 1891-1896 között tanársegéd, 1901-1907 között rendes tanár volt, ahol ásvány- és vegytan tantárgyakból jegyzeteket is írt Tanított más városokban is (Kolozsvár, Keszthely, Kassa, Debrecen), illetve vezette még a keszthelyi, debreceni, magyaróvári és a kassai vegykísérleti állomásokat is. Magyaróváron Kosutány Tamás munkatársaként búza-, dohány- és borvizsgálattal foglalkozott. Rövid ideig a debreceni Dohánytermelési Kísérleti Állomás első embere, később a Közgazdasági Egyetem (Budapest) előadója volt. Cikkei jelentek meg többek között a „Mezőgazdasági Szemle”és a „Köztelek” című lapokban. Az utókor a hazai élelmiszer-ellenőrzés egyik jelentős személyeként tartja nyílván. Budapesten halt meg 1932. november 19-én.

MÁRCIUS

1990. március 6.


25 éve halt meg Mosonmagyaróváron Dohy János mezőgazdász. Kolozsváron született 1905. október 19-én, eredeti neve Göllner János volt. A Debreceni Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet 1926-ban. 1929-1932 között a Magyaróvári Gazdasági Akadémián volt tanársegéd. Mosonmagyaróvárra ismét 1954-ben került, amikor az újonnan megnyílt Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia növényélettani és állattani tanszékének élére nevezték ki. Emellett az intézmény tanulmányi igazgatóhelyettesi tisztjét is ellátta. Az 1956. október 25-én megtartott rendkívüli tanácsülésen azon az állásponton volt tanártársaival együtt, hogy mindenki őrizze meg fegyelmezettségét, tartózkodjék minden rendzavarástól. 1956. október 26-án részt vett a békés felvonuláson. A sok áldozatot követelő sortűz után segédkezett a halottak és a sérültek elszállításában. 1957 tavaszán tanúként behívatták a Földes Gábor és társai elleni perben, ahol az egyik vádlott Varga Ernő, az Akadémia igazgatója volt. A tárgyaláson nem vallott Varga ellen, tanúból vádlott lett, már ott letartóztatták és előkészítették az ő büntetőperét. Az volt a vád ellene, hogy részt vett a tüntetésen, ki akarta vinni az akadémiát nyugatra, harcolni akart a szovjet csapatok ellen. Az ügyész halálos ítéletet kért rá, de végül tíz év börtönbüntetést kapott, amelyből öt évet letöltött. Ezután szakmunkáként dolgozott a lábodi burgonyanemesítő telepen. Szakmai pályafutását kutatóintézeti munkatársként fejezte be. 1985-ben a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Georgikon Emlékéremmel tüntette ki. Teljes tudományos rehabilitációját már nem érhette meg. 1990. március 15-én posztumusz Széchenyi-díjat kapott. Sírja a magyaróvári temetőben található. Emlékét Mosonmagyaróváron utcanév őrzi.

ÁPRILIS

1965. április 5.


50 éve halt meg Budapesten Darnay-Dornyay Béla piarista szerzetestanár, történész, polihisztor, muzeológus.Keszthelyen született 1887. március 25-én. 1906-1909 között a budapesti tanárképzőn teológiát, történelmet és földrajzot tanult. 1911 és 1921 között a piarista rend tagja volt. A rend rózsahegyi (1910-1911), veszprémi (1912-1918) és magyaróvári (1918-1921) gimnáziumában tanított. Ezután Budapesten kutatóintézetekben dolgozott, majd Salgótarjánban a reálgimnáziumban oktatott (1923-1939). Ezután a Keszthelyi Múzeumban dolgozott, ahol 1941-1948 között igazgató volt. 1952-1954-ben a Magyar Állami Földtani Intézetben geológusként kellett dolgoznia, mert átmenetileg elvették a nyugdíját. Rehabilitáltan 1964-ben Tata város díszpolgára lett. Mint múzeumi kötődésű ember több helyen tett a múzeumok alapítása, fejlesztése érdekében. Családi kötődése folytán 1912-től alapozta meg a tatai múzeum anyagát, Veszprémben és Magyaróváron múzeumőr volt. Széles publikációs tevékenységet folytatott. Rövid ideg volt a Mosonmegyei Múzeum vezetője egy nehéz korszakban. A keszthelyi temetőben nyugszik.

1940. április 20.


75 éve született Budapesten Magyar Katalin középiskolai tanuló.Általános iskolai tanulmányait Mosonmagyaróváron végezte. 1954-től a budapesti Képző-és Iparművészeti Gimnázium tanulója volt, ahol festészetet tanult. 1956. október 25-én a budapesti Tétényi úti kórházban véradásra és ápolónői munkára jelentkezett. 1956. november 7-én vesztette életét Budapesten, amikor egy szovjet harckocsi géppuskatüzet adott arra a mentőautóra, amelyben beteget kísért. Holttestét előbb Mosonmagyaróváron, később Győrben helyezték nyugalomra. Mosonmagyaróvári és budapesti iskolája falán tiszteletére emléktáblákat helyeztek el.

MÁJUS

1990. május 1.


25 éve halt meg Kapuváron Bíró Lajos tanító. Kerekegyházán született 1913. április 20-án. Alsó fokú iskolai tanulmányait a szülőfalujában végezte, majd Kecskeméten tanult. Tanítói oklevelét 1934-ben Szegeden szerezte, s különböző tanfolyamokon még hét további végzettséget szerzett (kántor, hitoktató, gazdasági szaktanító, népművelő, testnevelő, tűzoltó, hitelszövetkezeti, postaügynöki, postamesteri és távbeszélő–távirat ügyintéző). Először Tatárszentgyörgy-Baracspusztán, később Szentkirályon tanított. A II. Világháború háború után Dunakilitire, 1947-ben pedig a ma Mosonszentmiklóshoz tartozó Jánosháza-pusztára (ma Mosonújhely) került tanítónak, ahol nagy lendülettel látott az iskola, később a település fejlesztéséhez. 1973. évi nyugdíjba vonulásáig az egykori, szerény körülmények között működő, egytanítós uradalmi iskolát négy tanulócsoportos állami iskolává fejlesztette, amely korszerű körülmények között jó tanulmányi és sport eredményeket mutatott föl. Jánosháza-pusztán már 1947-ben megszervezte a postai szolgáltatást, később tűzoltó egyesületet alapított, kezdeményezésére élelmiszerboltot, italboltot, 1967-ben kultúrházat, Tüzép- és gázcsere telepet, s 1964-ben több évi küzdelem után villanyt is kapott a település. Életművéért 2011-ben Mosonszentmiklós posztumusz díszpolgárává avatták.

1915. május 26.


100 éve halt meg Budapesten Zsitvay Leó jogász, jogi író.Vukováron született 1841. február 16-án. Középiskolai tanulmányait Budán és Sopronban végezete. Jogot a bécsi és a pesti egyetemeken tanult, majd ügyvédként dolgozott Pesten. 1867-1872 között Moson vármegye tiszti főügyésze, 1872-től a magyaróvári törvényszék ügyésze volt. Családi kapcsolatai is ide kötötték: felesége mosoni leány volt. Magyaróvárról előbb Pozsonyba, majd Szombathelyre került. 1891-ben a budapesti törvényszék büntető osztályának vezetője, 1895-től a büntetőtörvényszék elnöke volt. 1909-től 1913-ig, nyugdíjba vonulásáig kúriai tanácselnök volt. Különösen a sajtójoggal, a sajtóbírósággal foglalkozott, e témakörben jelentek meg írásai.

JÚNIUS

1990. június 12.


25 éve halt meg Budapesten Gyimesi Lajos pedagógus, gyógypedagógus, költő.Császárrétpusztán született 1913. augusztus 25-én, eredeti neve Groschner Lajos volt. Korán félárva, majd teljesen árva lett. Középiskolai tanulmányait a magyaróvári és a kecskeméti piarista gimnáziumban végezte. 1930-1935 között a Kiskunfélegyházi Állami Tanítóképzőbe járt. 1938 őszén nevezték ki tanítónak a kecskeméti tanyákra. A II. világháború alatt szovjet hadifogságba esett, ahonnan csak 1947-ben térhetett haza. Keszthelyen telepedett le, ahol felesége és gyermekei még 1944-ben egy bombatámadás áldozataivá váltak. Elvégezte a gyógypedagógiai főiskolát majd egy éven át az Oktatási Minisztériumban dolgozott. 1954-ben elvállalta a zalaszentgróti gyógypedagógiai nevelőintézet vezetését, ahol húsz éven át, nyugdíjba vonulásáig dolgozott, és munkájával kapcsolatban több szakcikket publikált. Fiatal korában verseket, novellákat, színdarabokat írt. Zalaegerszegen 2004 óta a Fogyatékkal Élők Nappali Intézménye viseli a nevét.

1940. június 14.


75 éve halt meg Bécsben Michael Haberlandt, etnográfus.Magyaróváron született 1860. szeptember 29-én Kora gyermekkorát töltötte Magyaróváron. Szüleivel 1869-ben Ausztriába költöztek, Görzben és Bécsben tanult..1892-ben a néprajz első docense, majd professzora a bécsi egyetemen.1894-ben az Osztrák Néprajzi Társaságnak és lapjának is alapítója.1912-ben ő hozta létre a bécsi (osztrák) néprajzi múzeumot. Zenekedvelőként Hugo Wolf muzsikáját kedvelte, és a Hugo Wolf Társaság egyik alapítója volt. Az I. világháború előtt a bécsi Udvari Múzeum másodőreként dolgozott. Hosszú utazásokat tett Európában és a Távol-Keleten. Munkássága európai viszonylatban is kiemelkedő volt.

1940. június 14.


75 éve halt meg Budapesten Kerpely Kálmán mezőgazdász.Oravicabányán született 1864. október 11-én. Középiskoláit Selmecbányán végezte. Ezt követően a keszthelyi gazdasági tanintézetben (1881-1884), majd a Halle-Wittemberg-i egyetemen (1889-1890) tanult. Keszthelyen, 1892-től Debrecenben volt a gazdasági tanintézet tanára, ez utóbbinak 1897-től igazgatója. Az 1907-1908-as tanévre nevezték ki a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatójának, ahol szervezőkészségével, tapasztalataival az ott kialakult kedvezőtlen helyzetet rendezte. Ezután ismét Debrecenben tanított, 1908-1913 között igazgató volt, 1920 és 1935 között a budapesti egyetem közgazdaságtudományi karán illetve a műegyetemen volt a növénytermesztés tanára. 1935-ben nyugdíjazták. Ő volt 1898-ban a debreceni Magyar Dohánykísérleti Állomás létrehozója, később 1920-ig igazgatója. Fő kutatási területe a dohánytermesztés volt, de nagy eredményeket ért el egyéb növények termesztésében és a trágyázás területén is. 1922-ben a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagjává választotta, tagja volt az Országos Magyar Gazdasági Egyesületnek (1916-tól), a Mezőgazdasági Kísérletügyi Tanácsnak (1920-tól) stb.

1965. június 26.


50 éve halt meg Mosonmagyaróváron Gyárfás József mezőgazdász.Eredeti neve Grünwald József volt. Középiskolai tanulmányait Sopronban végezte, érettségi után a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára iratkozott be, ahol 1896-ban végzett. Egy év múlva tért vissza Cserháti Sándor munkatársául, s mellette dolgozott 1909-ig. 1899-ben a magyaróvári Országos Növénytermelési Kísérleti Állomáshoz helyezték, amelyet ugyancsak Cserháti irányított. 1901-től az állomás aradi kirendeltségét vezette. Cserháti halála után 1909-ben őt bízták meg a kísérleti állomás vezetésével. 1933-ban innen vonult nyugdíjba, de még évtizedekig tevékenykedett a kísérleti intézetben és a Magyaróvári Gazdasági Akadémián és utódintézményeiben. Pályája kezdetétől bekapcsolódott a trágyázási és műtrágyázási kísérletekbe, gyakorlati célja a talaj termelékenységének fokozása volt. Részletesen foglalkozott a zöldtrágyázás kérdéseivel, de a szántóföldi takarmánytermesztésben is maradandót alkotott, nevéhez fűződik a hazai pannonbükköny kinemesítése és a fehér somkóró termesztésének meghonosítása. Húsz önálló művén kívül mintegy 600 szakközleményt írt hazai és külföldi szaklapokba. Keszthelyen temették el. Emlékét ma utca neve őrzi Mosonmagyaróváron.

JÚLIUS

1865. július 18.


150 éve született Rajkán Modrovich Gábor festőművész.Münchenben tanult az 1890-es években, később Pozsonyban élt s részt vett a Pozsonyi Képzőművészeti Egylet kiállításain. Sokat dolgozott, főleg figurális műveket alkotott. 1892-től a Műcsarnok kiállításain is szerepelt (Imádkozzál érettünk, Vallatás stb.). 1905-ben Magyaróváron telepedett le. A világháborúban tartalékos századosként a magyaróvári hadifoglyok munkáscsoportjának volt a parancsnoka. Magyaróváron a Karolina-kórházban spanyolnáthában halt meg 1918. november 6-án., Rajkán a családi sírboltba temették el. Sikeres és népszerű művésze volt Magyaróvárnak. Mélabús tájképei (Lajta- és Duna-part), csendéletei, vadászképei mellett sok portrét is festett a helyi élet kiválóságairól.

1815. július 21.


200 éve született Molnáriban Zichy Ottó földbirtokos, honvéd ezredes.. Gyermek- és ifjúkora egy részét Lébényszentmiklóson töltötte apja birtokán. A Habsburg hadseregben főhadnagyi rangig vitte, 11 évet szolgált a 2. és a 61. gyalogezredekben, majd leszerelt. Aktívan részt vett a magyar ellenzéki politikában. 1848-ban honvéd őrnagyként kezdte újra katonai pályafutását, június 19-én a Győr és Moson megyei nemzetőrség vezetője volt. Részt vett a Jellasics elleni harcokban. A legtovább a komáromi erőd őrségében szolgált. 1849. február 22-től alezredes, augusztus 25-től ezredes és hadosztályparancsnok lett a várvédő 8. hadtestnél. Szeptember 28-án Klapka 3. osztályú katonai érdeméremmel tüntette ki a kitöréskor mutatott bátorságáért. Az erőd védői az átadáskor kollektív amnesztiát kaptak. A kapituláció után Észak-Amerikában élt egy évig. Az 1860-as években gyakran írt különböző újságokban kertészeti tárgyú cikkeket. A szabadságharc emlékezetét a Nemzeti őrseregi organisatio c. könyvében (Győr, 1848.), a kortárs szemével örökítette meg. Sopronban halt meg 1880. június 17-én

1915. július 3.


100 halt meg Budapesten Kurtay Ernő festőművész, grafikus.Nagybányán született 1889-ben. Középiskoláit Nagybányán végezte, Budapesten rajztanári képesítést szerzett, majd 1913-1914-ben a nagybányai szabadiskolában képezte magát, ezután olasz tanulmányútra ment. A magyaróvári piarista gimnázium tanára volt. Főfoglalkozású festő szeretett volna lenni, ebben korai halála megakadályozta. Táj- és arcképeket festett.

AUGUSZTUS

1915. augusztus 8.


100 éve született Hegyeshalomban Cziráki Géza László bencés szerzetestanár.Középiskolai tanulmányait a pápai bencés gimnáziumban végezte. 1936-ban iratkozott be az ELTE Bölcsészettudományi Karán a magyar-francia szakokra és lakója, illetve tagja volt a híres Eötvös Kollégiumnak is. Még a szakvizsgák letétele előtt belépett a szerzetesrendbe, teológiai tanulmányait is a pannonhalmi Tanárképző Főiskolán folytatta. Diplomamunkája a Benedek rendiek irodalomtörténete címmel készült. Hosszan tartó betegeskedés után csak 1952-ben szentelték pappá. Először Pannonhalmán tanított, 1966-tól kezdődően haláláig a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnázium tanára volt. Jelentősebb kutatómunkát a keresztény-szociális tanítások témakörében és Teilhard de Chardin francia antropológus és teológus életművének feldolgozásában fejtett ki. Magyarországon ő mutatta be először a taizei ökumenikus közösséget. Több cikke jelent a „Vigília” c. lapban. Győrben halt meg 1981. július 10-én.

1915. augusztus 9.


100 éve született Körmenden Galambos László piarista szerzetestanár.Vácon, 1935-ben tett szerzetesi fogadalmat, 1936-1940 között a budapesti egyetemen végzett teológiai, magyar és latin tanulmányokat. 1943-ban filozófiából szerzett doktori címet. 1943 és 1946 között tanított a magyaróvári gimnáziumban, 1947-1949 között az iskola igazgatója volt. A rend feloszlatása után még a városban maradt, 1949-1950 között az iskolai kápolnában szolgált, 1951 és 1960 között Budapesten, 1965 és 1968 között Kecskeméten tanított a gimnáziumban. 1968-tól 1979-ig ismét Budapesten tanított, 1979-től haláláig nyugdíjasként élt a szerzetesházban. Budapesten halt meg 1989. november 23-án.

1840. augusztus 22.


175 éve született Oroszváron Bernárdt Győző (Bernárdt Viktor) mérnök, építészmérnök. Több mint harminc éven át az Osztrák Államvasút Társaság szolgálatában állt, szárnyvonalakat és állomásokat tervezett. Legismertebb alkotása Budapesten a Nyugati pályaudvar, amelyet August de Serres-vel közösen tervezett. A munka kivitelezését 1874-1877 között a párizsi Eiffel társaság végezte. Bernárdt nevéhez fűződik még többek között a nagyváradi színház, a budapesti Sacre Coeur kápolna és zárda,valamint a Labanc úti Manréza épületének tervezése. 1878-ban a Ferenc József-rend lovagkeresztjével tüntették ki, 1885-ben XIII. Leó pápától kapott elismerést munkásságáért. Budapesten halt meg 1923-ban.

1865. augusztus 22.


150 éve született Magyaróváron Cenner Lajos plébános, író.Középiskoláit Pesten és Esztergomban végezte, 1888-ban szentelték pappá. 1895 után Budapest VII. kerületi, majd balassagyarmati káplán és hittanár, 1907-1917 között a Komárom megyei Süttőn plébános. 1894 és 1907 között az „Egyháztörténeti Közlemények” szerkesztője. Tagja volt a szegedi Dugonics és a temesvári Arany János Társaságnak. Budapesten halt meg 1917. április 20-án.

1765. augusztus 23.


250 éve halt meg Győrben Lipsicz Mihály jezsuita szerzetes.Magyaróváron született 1703. szeptember 19-én. 1720-ban Trencsénben lépett be a jezsuita rendbe. 1730-ban Győrött a Jezsuita Kollégiumban tanított, a következő évtől 1734-ig a grazi egyetemen teológiát tanult. 1737 és 1742 között Kolozsvárott, Kassán és Egerben matematikát és bölcseletet, majd 1760-ig Nagyszombatban, Budán, Egerben, Zágrábban, Sopronban és Győrött teológiát és dogmatikát tanított. 1761-től Sopronban lett lelkész, innen rövidesen ismét Győrbe ment, ahol a konviktus igazgatója lett. Magyarországon ő írta az első algebra könyvet, amelyben első és másodfokú egyenletekkel, mértani és számtani haladványokkal foglalkozott. Statica című munkájában megjelentek a newtoni mechanika elemei, s a XVIII. században fölmerült mechanikai kérdéseket is tárgyalta. Jelentős láncszem e mű a korszerű fizika magyarországi elterjedésében, tartalmilag messze fölötte áll a korabeli hasonló munkáknak. Munkásságával hatott a jezsuita iskolák késői karteziánizmusára, amely a magyarországi természettudományos irodalom egyik legkülönösebb, egyedülálló jelensége volt.

SZEPTEMBER

1840. szeptember 1.


175 éve született Oravicsbányán Balás Árpád mezőgazdász.Iskoláit szülőhelyén, Pécsett, Aradon, Nagyváradon végezte. 1859-1861 között a Magyaróvári Gazdasági Tanintézet hallgatója volt. A selmecbányai Erdészeti Akadémián egészítette ki tudását. 1863-tól Magyaróváron tanársegéd, 1865-től Keszthelyen oktatott, 1868-tól rendes tanár. Bejárta Nyugat-Európa mintagazdaságait. 1874-ben már a keszthelyi tanintézet igazgatója. 1884-től a Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója. Növénytermesztési szakterülettel foglalkozott. Sokat tett a kísérleti intézeti hálózat kiépítéséért Magyaróvárott. A növénytermesztési, a növénykórtani és az állatgyógyászati állomások létesültek igazgatósága alatt. 1896-ban könyvet írt a magyar mezőgazdasági szakoktatás intézményeiről. Jelentős szerepet játszott Magyaróvár közéletében: választmányi tagja volt a Mosonmegyei Gazdasági Egyletnek, elnöke volt a Magyaróvári Széchenyi Körnek. A millenniumi mezőgazdasági kiállítás általa összeállított anyaga vált a Vajdahunyad-várban megalapított és elhelyezett Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapjává, amelynek ő lett az első igazgatója. 1897-ben nyugdíjba vonult és elhagyta Magyaróvárt. Budapesten halt meg 1905. május 3-án. Emlékét Mosonmagyaróváron utcanév és a magyaróvári vár belső udvarán relief őrzi.

1815. szeptember 2.


200 éve született Boldogasszonyban Mosonyi Mihály zeneszerző.1829-ben szülőfalujából Magyaróvárra került, ahol néhány évig sekrestyés volt. Itt minden bizonnyal alkalma volt, hogy orgonista képességét fejlessze, már 10-12 éves korában helyettesítette szülőfalujában a kántort. Gyermekkorában szülőfalujában és a szomszédos falvakban zenészként működött főleg templomokban. Orgonált, nagybőgőzött, hegedült és más hangszeren is játszott. Nem tanult meg magyarul, csak jóval később, az 1860-as években. 1832 körül Pozsonyba költözött és tanítóképzőt végzett. Módszeres zenei képzésben nem részesült, stúdiumait autodidakta módon végezte, minden szabadidejét továbbképzésre fordította. 1833-tól egy pozsonyi nyomdában szedőként dolgozott, majd 1835-től Sopron megyében gróf Pejachevich Péter családjánál volt házi zongoramester. Itt komponálta első klasszikus mintákat követő műveit (vonósnégyesek, H-moll nyitány). 1842-ben Pestre költözött, s rövid időn belül a főváros zenei életének ismert alakja lett 1844-ben a Pest-budai Hangászegyesület levéltárnokának nevezte ki. Ők mutatták be nagy sikerrel D-dúr szimfóniáját és első miséjét. Mosonyi nemzetőrként részt vett a szabadságharc küzdelmeiben. 1856-ban megismerkedett Liszttel, akinek élete végéig híve és barátja maradt. Az 1857-58-as esztendő döntő fordulatot hozott alkotóművészetében. Addig a német romantika útján haladt, ezután tudatosan az önálló nemzeti zenei stílus kifejlesztésére törekedett, nevét is ekkor magyarosította Mosonyira. Második alkotói periódusának legfőbb állomása a Szép Ilonka című opera. 1863-ban ismerte meg személyesen Richard Wagnert Pesten, s ettől kezdve Liszt és Wagner zenei irányának híve lett. Pesten halt meg 1870. október 31-én. Mosonmagyaróváron a zeneiskola és egy utca viseli nevét.

1940. szeptember 2.


75 éve halt meg Mosonmagyaróváron Jenny György tisztviselő, városi főjegyző.Sércen született 1874. október 7-én. A kismartoni polgári iskola elvégzése után a győri katolikus tanítóképzőben szerzett tanítói, 1893-ban a tanítás mellett jegyzői oklevelet. Két évig Mosonszentandráson tanított, ezután Győrzámolyon majd Püskin volt segédjegyző. 1899. május 13-án magyaróvári aljegyzővé, 1921. április 23-án főjegyzővé választották. E munkakörében megmaradt Magyaróvár várossá való átalakításakor is. 1927. május 7-től városi tanácsnok, 1921-től anyakönyvvezető. 1935-ben vonult nyugdíjba. Sokat dolgozott a város társadalmi életében: elnöke volt a Tűzoltó Egyesületnek, a Mosonmegyei Diákszövetségnek, alelnöke a Hitelszövetkezetnek, pénztárosa a katolikus egyházközségnek, a Széchenyi Társaskörnek stb. Az I. világháború után nagy körültekintéssel, lelkiismeretesen végezte a közélelmezést, hadsegélyezést és a rokkant-ügyeket. Komoly érdemei voltak Magyaróvár fejlesztésében. 1927-ben kormánytanácsosi címet kapott. A magyaróvári temetőben nyugszik.

1890. szeptember 16.


125 éve született Mosonban Felber Gyula plébános, teológiai tanár.Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban és Esztergomban végezte, 1909-ben a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke volt. 1915-től Innsbruckban tanult, még ebben az évben itt szentelték pappá. 1916-ban teológiai doktor, és Balassagyarmaton lett az állami gimnázium hittantanára. 1916-tól Esztergomban teológiai tanár és kisszemináriumi spirituális. 1931-1933 között az esztergomi belvárosban plébános és tiszteletbeli kanonok. 1944-ben az ideiglenesen visszatért Nyitra megyei Nagycétényben vállalt plébániát, a következő évben bevonuló csehek kiutasították Csehszlovákiából. Nógrádmarcalon lett helyettes plébános, 1947-ben letartóztatási intézeti lelkész-alezredes. 1931 óta volt tagja a Szent István Akadémiának. Budapesten halt meg 1969. február 8-án.

1865. szeptember 20.


150 éve született Mosonban Imrédy Béla orvos.A középiskolát Pozsonyban végezte, 1883-1888 között a budapesti egyetem orvosi karán szerzett oklevelet. 1888-ban a II. számú egyetemi belgyógyászati klinikán tanársegéd. 1896-ban a budapesti Erzsébet kórház belgyógyászati osztályának főorvosává választották, a következő évben magántanári képesítést szerzett a hasűri szervek betegségeinek tanából. 1898-ban a Magyar Vöröskereszt Egyesület egészségügyi tanácsának tagja, s az Erzsébet kórház laboratóriumának vezetője lett. 1912-ben a Vöröskereszt-kórház igazgatójává választották. Belgyógyászati témákról szóló írásai hazai és külföldi szaklapokban jelentek meg. Budapesten halt meg 1921. szeptember 21-én.

OKTÓBER

1865. október 12.


150 éve született Mosonban Bittó Béla vegyész, szabadalmi bíró.Középiskolai tanulmányait Magyaróváron és Győrött végezte, s a bécsi tudományegyetemen Lieben és Stephan tanároknál főleg fizikai és kémiai tanulmányokat folytatott. Itt szerzett 1889-ben bölcsészdoktori oklevelet. Iskolái elvégzése után a kereskedelmi minisztériumba került, innen rövidesen a budapesti Vegykísérleti Állomáson, 1892 decemberében az Országos Magyar Chemiai Intézetben lett vegyész. 1896-tól a Szabadalmi Bíróság bírája, 1918-tól miniszteri tanácsosi rangot kapott, 1923-1935-ig a bíróság alelnöke, s emellett 1929 és 1934 között a Mérnöki Tanács tagja is volt. 1894-ben a budapesti műegyetemen zsírnemű vegyületek és cukrok tanából magántanári képesítést szerzett, 1913-tól ugyanitt címzetes nyilvános rendkívüli tanár lett. Kutatási területe: a zsírok és szénhidrátok kémiája, de agrokémiai és jogi, szabadalmi kérdésekkel is foglalkozott. Tanulmányai főleg a Magyar Tudományos Akadémia közleményeiben „(Matematikai és Természettudományi Értesítő”, „Magyar Chemiai Folyóirat”), a „Köztelek”-ben, a „Magyar Ipar”-ban és külföldi tudományos periodikákban jelentek meg. Sokszor töltötte a nyarat mosoni Ostermayer utcai házában. Budapesten halt meg 1943. április 7-én. Nagylégen a családi sírboltba temették el.

NOVEMBER

1840. november 3.


175 éve halt meg Magyaróváron Kajdacsy Ferenc alispán, országgyűlési képviselő, tisztviselő. 1770 körül született. Az 1820-as évek elején került Moson vármegyébe. 1830-1837 kötött Moson vármegye főjegyzője volt, így képviselte a megyét Pozsonyban a 1832-1836. évi országgyűlésen. 1837-ben Moson vármegye II. alispánjává választották.

1890. november 5.


125 éve született Mosondarnón Érsek Imre tanító, kántortanító.A darnói elemi iskola után Magyaróváron járt a kisgimnáziumba, ahonnan a győri tanítóképzőbe íratták. 1912-ben kapta meg a kántortanító oklevelet, amivel először a novákpusztai Mauthner-birtokon lett uradalmi tanító. Innen Ásványráróra ment volna tanítani, azonban 1914-ben behívták katonának egy bécsi hadgyakorlatra. A két hétből négy éves pokoljárás lett, mivel innen egyenesen Szarajevóba vitték, majd a galíciai harctéren harcolt. 1917 végén már tartalékos tisztként Odesszába vezényelték. Az összeomlás Romániában érte, ahonnan 1918 végén tért haza. A korábban is szépen orgonáló családos kántortanítót 1919 első napján választotta mesterévé Kisbodak község elöljárósága, ettől a naptól kezdve 1956-os nyugdíjba vonulásáig megszakítás nélkül itt szolgált. Munkássága rendkívül sokoldalú volt. Megyeszerte híresek voltak a tanulók és a tanárok számára külön-külön tartott országjáró - főleg hajós - kirándulásai. Nagy álma, a dunaremetei hajóállomás Gallasz Rudolf képviselő közbenjárására 1933-ban meg is valósult.. 1935-ben megalakította a Szigetközi Termelő-és Értékesítő Szövetkezetet. Alkotó energiájából sok jutott a tűzrendészet szervezésére is. Már a 20-as években járási felügyelő volt, élete kockáztatásával minden nagyobb szigetközi tűznél ott lehetett találni. 1933-ban megkapta a magyar tűzoltók legmagasabb kitüntetését, az I. Ferenc József díszérmet. Csongrádon halt meg 1967. november 4-én. Emlékét a dunaremetei hajóállomás ismét látható emléktáblája, továbbá a darnózseli temetőkápolna oldalfalán 2002-ben felavatott emléktábla őrzi.

1965. november 8.


50 éve halt meg Budapesten Surányi János mezőgazdász, növénynemesítő.Győrben született 1886. február 12-én. Középiskolai tanulmányait a pannonhalmi bencés gimnáziumban végezte. 1906-ban szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Ezt követően az Országos Növénytermelési Kísérleti Állomás munkatársa lett. 1916-1918 között az állomás aradi kirendeltségét vezette. 1933-1937 között az állomás igazgatója volt. 1936-tól a Műegyetem növénytermesztéstan tanára, 1945-1946 között a mezőgazdasági kar dékánja volt. 1949-ben nyugdíjba vonult. 1952-1956 között a martonvásári Mezőgazdasági Kutatóintézet osztályvezetőjeként dolgozott. Az 1920-as évektől kultúrnövény-honosítással foglalkozott: nevéhez fűződik a takarmánycirok, a szudáni cirokfű meghonosítása, valamint takarmányozási értékének és agrotechnikájának kidolgozása. Érdemeket szerzett a kukorica, az őszi árpa és a szója termesztésének fejlesztésében. 1945 után a többtermelés érdekében behatóbban foglalkozott a kettős termesztés lehetőségeivel. 10 önálló munkája mellett 50 tanulmánya és több száz szakcikke jelent meg. Az MTA levelező tagjává választották 1944-ben és 1954-ben, 1960-ban lett az MTA rendes tagja. 1957-ben Kossuth-díjat kapott a takarmánycirok-félék meghonosításáért és a különféle búzafajták használati értékének megállapításáért, továbbá szakirodalmi munkásságáért. Sírja a magyaróvári temetőben található.

1715. november 22.


200 éve született Zurányban Nunkovich András tisztviselő, a gimnáziumi alapítvány létrehozója.1740-ben szolgabíró volt Moson vármegye szolgálatában. 1744-ben vitézi kapitány lett, majd 1749-ben adószedő. 1752-ben helyettes Moson megyei alispánná választották. 1766-ban másodalispán lett, 1777-ben főadószedőként említették. 1789 után királyi tanácsos címmel szerepelt a neve a megyei jegyzőkönyvekben. Megyénkben a XVIII. század második felében az egyik legtiszteltebb és leggazdagabb férfi volt. 1792. szeptember 7-én Nezsiderben kelt végrendeletében 10 000 Ft-ot hagyományozott a magyaróvári piarista gimnáziumi növendékek megsegítésére. Ennek kamataiból évente öt ifjú tanulhatott. Ezen kívül Nunkovich 60 000 Ft-ot osztott ki jótékony célokra, tanulmányi segélyekre, megyebeli községeknek és beteg utazók gyógykezelésére. Gimnáziumi ösztöndíját, amely hosszú ideig jól működött, az 1927. évi devalváció vitte el. Magyaróváron halt meg 1798 augusztus 22-én.

1840. november 22.


175 éve született Mosonban Manninger Mihály plébános.Az algimnáziumot Magyaróváron, a főgimnáziumot Győrben végezte. Nagyszombatban megkezdett teológiai tanulmányait a győri szemináriumban fejezte be. 1863 júliusában Győrben szentelték pappá, először Mosonban, majd (Moson)Szent-Jánoson, (Moson)Szolnokon és Magyaróváron töltötte kápláni éveit. 1867-ben zurányi adminisztrátor, 1868-tól 1890-ig fertőbozi plébános. Közben (1885-ben) a sopronkeresztúri kerület esperesévé nevezték ki. 1890-től 1913-ig volt Magyaróvár városplébánosa. Az itt töltött 23 munkás év sok nyomot hagyott a város életében. Szerepet vállalt a város és Moson vármegye köz- és hivatali életében. 1892-ben püspöki szentszéki ülnök, 1902-től címzetes sági apát, 1913-tól a soproni társaskáptalan kanonokja. Aranymiséjét is Magyaróváron tartotta meg 1913-ban. A város gyülekezete 1923 végén vissza szerette volna hívni a halálozás következtében megüresedett plébániára, ő azonban idős korára való tekintettel szeretettel visszautasította a felkérést. Pappá szentelésének 65. évfordulós vasmiséjén a soproni Dóm-templomban 1928 júliusában már prépost-kanonokként ünnepelték. 1923-ban ugyancsak Sopronban tartotta gyémántmiséjét. Sopronban halt meg 1929. július 24-én. Földi maradványai a magyaróvári köztemető egyik díszsírhelyében nyugszanak.

DECEMBER

1839. december 15.


50 éve halt meg Keszthelyen Ejury Lajos kémikus, gyógyszerész, sportoló.Kozmapusztán született 1870. augusztus 21-én. Középfokú tanulmányait előbb Csurgón, majd a debreceni református gimnáziumban végezte. Budapesten 1893-ban gyógyszerész, majd 1904-ben gyógyszerészdoktori oklevelet szerzett. 1907-ben helyezték a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ahol kezdetben a kémiai gyakorlatokat vezette, majd fokozatosan átvette a gazdasági ásvány és földtan, továbbá a szervetlen vegytan tantárgyak oktatását. 1912-ben nevezték ki akadémiai rendkívüli tanárrá, ekkor vette át a vegytani tanszék vezetését is. A világháborús évek szűkös lehetőségei alatt is sikerült korszerű tanszéket és laboratóriumot felszerelnie. Több jegyzetet és tankönyvet írt a vegytan tárgykörében. A szaksajtóban talajkémiai, vízjavítási, műtrágyázási, borászati cikkeivel tette a nevét ismertté. 1926-ban akadémiai rendes tanárrá nevezték ki. Mint sportember jelentős szerepet játszott az akadémia és a város sportéletében. 1908-1933 között ő volt a MOGAAC tanár elnöke, aki tevékenyen közreműködött a vívó- és az evezős szakosztály életében. A Mosoni-Duna partján csónakházat építtetett, 1911-ben ösztönzésére épült meg a sportpálya a parkban. 1914 nyarán Magyaróváron országos gazdászbajnokságot tartottak tizennégy versenyszámban. 1933-ban nyugalomba vonult és Keszthelyre költözött. A második világháború után idős kora ellenére szerepet vállalt a keszthelyi főiskola kémia tanszékének újraszervezésében
 

Gyorskeresés:

Cím:

Szerző:

Online előjegyzés, hosszabbítás:

Vonalkód:
Jelszó:

adó 1 %

Kedves Olvasónk!
Kérjük, adója egy százalékával támogassa a Huszár Gál Városi Könyvtárat.
Köszönjük.
Adószámunk: 15370079-1-08

SFbBox by enter-logic-seo.gr

Kapcsolat:

  • Cím:9200 Mosonmagyaróvár, Erkel F. u. 16.
  • Központ:: 06-96-555-553
  • Olvasószolgálat:06-96-555-563
  • Info-Pont:06-96-219-887
  • Website:http://www.hgkmovar.hu

Ajánló: