Ajánló új DVD lemezeinkből:

Moson Megyei Életrajzi Lexikon

élet 

Kisalföldi tudástár

Évfordulónaptár 2017.:


Az évfordulónaptár csak a kerek (25, 50, 75, 100. stb.) évfordulókat tartalmazza. Azoknak a híres személyeknek a rövid életrajza szerepel benne, akik Mosonmagyaróváron és környékén vagy a történelmi Moson vármegyében születtek vagy haltak meg, illetve tevékenységük, munkásságuk egészben vagy részben e területhez kötődik.
Az életrajzok Enzsöl Imre, Kimlei Péter, Thullner István és Tuba László szócikkeinek felhasználásával készültek.



ÉVFORDULÓK A HÓNAP PONTOS MEGJELÖLÉSE NÉLKÜL


1767.


250 éve született Rosenauban Andreas Grailich evangélikus lelkész. Teológiai tanulmányait 1789-től Jénában végezte. Miklósfalun és Zurányban volt evangélikus lelkész. Hivatali ideje alatt készült el a zurányi templom tornya. Lelkészi szolgálata mellett 26 éven át igazgatta a mosoni evangélikus esperességet. 1818-ban jelent meg Moson vármegyét bemutató leírása a „Topographisch-Statistisches Archiv des Königreichs Ungern” című kiadványban. Honismereti statisztikai dolgozatában levéltári és egyéb vármegyei adatokból dolgozott. A vármegye társadalmát etnikai megoszlása szerint is bemutatta, továbbá felsorolta a jelentősebb földbirtokosokat. Zurányban halt meg 1843. június 27-én.

1817.



200 éve született Heilbrobbban Hermann Höchell nyomdász, újságíró. Az 1840-es évek elején érkezett Magyarországra. Magyaróváron Czéh Sándor nyomdájában betűszedőként dolgozott. 1848 júliusától ő szerkesztette a „Der Emancipirte Satanas” című szatirikus lapot, amelyből a nyár végéig tizenkét szám jelent meg. A város első újságja, amely a sajtószabadság tipikus terméke volt, kiterjedt német nyelvű olvasóközönség létét bizonyítja. A kiadványban helyet kaptak a távoli nagyvárosok: Párizs, Frankfurt, Köln hírei éppúgy, mint a környező települések eseményei, történései. Höchell az 1850-es évek elején Pozsonyba költözött, 1852-1871 között a „Pressburger Zeitung” szerkesztője volt. Pozsonyban halt meg 1879. március 30-án.

1867.



150 éve született Brassóban Gál Lajos állatorvos. . Középiskolái elvégzése után tanulmányait 1885-ben a budapesti Állatorvosi Főiskolán folytatta, ahol 1888-ban sikeresen végzett. Gál Lajost Frigyes főherceg az uradalmában állatorvosként alkalmazta. Itt a tuberkulózis elleni küzdelem vezetője lett, s az 1930-as évek végére sikerült az egész állományt tuberkulózis mentessé tennie. Hegyeshalomban és Levélen is működött állatorvosként, az előbbi határállomásán állategészségügyi ellenőrként is dolgozott. Levélen a magyartarka fajta jó tulajdonságainak fenntartását tűzte ki célul, és Svájcból hozatott be bikákat az állomány fejlesztésére. Munkájában szorosan együttműködött a magyaróvári akadémia neves tanáraival, segítette a fiatal szakembereket. Tudását a humán gyógyászatban is kamatoztatta, így a saját módszerével sikerült kigyógyítania két piarista atyát is a tuberkulózisból, Gál Lajos részt vette a város közéletében is, egyik alapítója volt a Magyaróvári Takarékszövetkezetnek, s évekig volt a Hangya elnöke. Levél község 1927-ben díszpolgárává választotta. Mosonmagyaróváron halt meg, 1945. március 11-én, a magyaróvári temetőben a családi sírboltban nyugszik.

JANUÁR

1917. január 5.


100 éve halt meg Magyaróváron Kerschbammayer Károly orvos. Rajkán született 1828. május 21-én. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban, az orvosegyetemet a bécsi Josephiumban végezte el. Katonaorvosként állt szolgálatba, a Schwarzenberg ulánusok főorvosaként részt vett az 1859-es híres custozzai és solferinói ütközetekben. 1863-ban orvosként telepedett le Rajkán, később Magyaróváron községi, azután járási orvos, megyei tisztiorvos. 1897-ben bekövetkezett nyugalomba vonulása alkalmából megkapta a Ferenc József-rend lovagkeresztjét. A közszeretettől övezett agg orvost 1917. január 7-én temették el a magyaróvári köztemetőben lévő családi sírboltban.

1817. január 6.


200 éve született Mosonban Dingráff Gáspár plébánosos. 1836-1839 között a győri papi szemináriumban tanult. 1840-ben káplánként került Lébénybe, 1842-től volt a lébényi Szent Jakab templom plébánosa. Fő céljának a régi templom felújítását tekintette, amelyhez Sina János kegyúr támogatását is megszerezte. Emellett a hívek adakozására is számíthatott. A munkálatok 1862-ben kezdődtek, az első szakasz 1864-ben zárult a felújított épület megáldásával. A restaurálás második szakasza 1869-től 1879-ig tartott. Ekkor kapott új toronysisakokat a templom és ekkor faragták át az épület valamennyi díszítőelemét. Dingráff Gáspár a templom 1879. évi felszentelését már nem érte meg. Lébényben halt meg 1878. október 23-án. A lébényi temetőben található síremlékét 2009-ben felújították. Nevét - a román kori műemlék helyreállításában fontos szerepet játszó személyként - a templomban táblán is megörökítették.

1917. január 6.



100 éve született Hegyeshalomban Cziráki Lajos tanár, festőművész. Pápán végezte a középiskolát, 1937-ben kezdte meg tanulmányait a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, 1944-ben szerzett diplomát s tanári oklevelet is. Tanárai közül Szőnyi Istvánt, Bory Jenőt és Kisfaludy-Strobl Zsigmondot kell említenünk. 1944-ben bevonult katonának, s a francia hadifogság után 1946-ban Pápára tért vissza, a tanítóképzőben vállalt tanári állást. 1959-ben Győrbe helyezték át, előbb a Felsőfokú Tanítóképző Intézetben, 1968-tól a Révai Miklós Gimnáziumban tanított nyugdíjazásáig. A képzőművészet szinte valamennyi műfajában dolgozott. Első önálló kiállítását 1961-ben Győrben rendezte meg, 1967-ben Budapesten a Csók István Galériában mutatkozott be. Magyarországon közel száz kiállítását rendezték meg, külföldön több városban is kiállított. 1940-ben a Szinnyei Társaság Nemes Marcell-díját, 1941-ben Balló Ede festészeti díjat, 1986-ban Munkácsy Mihály-díjat, később „IN MEMORIAM 56” Országos festészeti I. díjat kapott, 1993-ban Győr-Moson-Sopron megye művészeti díját, a Kormos István-díjat kapta. Ugyanezen évben Győr díszpolgára lett, 1997-ben Köztársasági Elnöki Arany Emlékéremmel, 1999-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti Keresztjével tüntették ki. Győrben halt meg 2003. június 1-jén.

1892. január 15.


125 éve halt meg Kassán Stollár Gyula vegyész, borász. Révkomáromban született 1844. április 24-én. Középiskolai tanulmányait a komáromi bencés gimnáziumban végezte. A bécsi egyetemen szerzett oklevelet 1865-ben, majd a császári és királyi gyűjteménytárban dolgozott. 1869-1874 között segédtanár volt a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetben. Magyaróváron jelent meg a répa fajsúlyának és cukortartalmának összefüggéseit taglaló dolgozata, amely bel- és külföldön egyaránt kedvező visszhangra talált. 1874 őszétől a Kassai Gazdasági Akadémián a mezőgazdasági vegytan rendes tanára lett. Az oktatás mellett kutatói munkát is végzett: ő állapította meg és elemezte több gyógyforrás, gyógyfürdő kémiai összetételét. Magyarországon úttörő munkát végzett a borászati melléktermékek hasznosítása terén. Kidolgozta a konyakgyártás elméletét és konyakfőző készüléket szerkesztett, amelynek használatára tanfolyamokat szervezett. Szakirodalmi munkásságát jelzi, hogy főmunkatársa volt a „Gyakorlati Mezőgazda” és a „Borászati Lapok” című folyóiratoknak.

1892. január 21.


125 éve halt meg Győrben Steiner Márton plébános. (Fertő) Fehéregyházán született, 1828. február. 28-án. Gimnáziumi tanulmányait Veszprémben és Nagyszombatban töltötte. 1844-től Esztergomban növendék-pap, 1850-ben Győrben szentelték áldozópappá. Első állomáshelye káplánként Hegyeshalom volt, ahonnan a következő évben Mosonba helyezték. 1857. november 11-én, névnapján nevezték ki magyaróvári plébánossá. 1877-ben Storno Ferenccel újíttatta meg a magyaróvári barokk plébániatemplom belsejét. Neki köszönheti megújulását a majoroki és felépülését a Három-tölgy kápolna. Az egyházi ügyek mellett különös figyelmet fordított az iskolai kérdésekre. Ez utóbbi területen különösen nagy munkát fejtett ki a Hildegard Nőegylet, a Hildegardeum elnevezésű egyleti kisdedóvoda és a Polgári Leányiskola megszervezésében, felépítésében. Ugyancsak kiemelkedő szerepe volt a magyaróvári népiskolák tanítási nyelvének magyarrá tételében. 1881-ben a Ferencz József-rend lovagja lett. Ekkor költözött el a városból, ahol több vármegyei bizottságnak, a városi képviselőtestületnek volt tagja és elnöke volt az iskolaszéknek. Saját kezű végrendelete szerint a győri családi sírhelybe temették.

FEBRUÁR

1842. február 21.



175 éve született Hegyeshalomban Zimmermann János evangélikus lelkész. Heidebauer nagygazda család elsőszülött gyermeke, az elemi iskolát Hegyeshalomban, a középiskolai osztályokat Győrben járta ki. A pozsonyi evangélikus líceumban is tanult és 1893-1897 között itt végezte el a teológiát is. Két-két szemesztert végzett a greifswald-i és a göttingen-i egyetemeken. 1899-től két évig volt lelkész Mezőberényben, 1901-től 1914-ig Németjárfaluban, 1938-ig pedig Rajkán. Moson megyei esperesként több falu németnyelvű evangélikusainak lelki felügyelője volt. Már pozsonyi éveiben bekapcsolódott a német népmozgalomba, írt a „Sonntagsblatt”-ba és a „Deutsche Volkskalender”-be, később pedig segédszerkesztője volt a „Missziói Lapok”-nak. Hosszú utazásokat tett Németországban és Ausztrában. 72 éves korában ment nyugdíjba, a háború végét Ausztriában élte meg. Utolsó éveit Németországban töltötte. Augsburgban halt meg 1950-ben

MÁRCIUS

1917. március 7.


100 éve halt meg Magyaróváron Randweg Mihály piarista szerzetestanár. . Kőszegen született 1855. január 13-án.. 1873-ban Vácon tett fogadalmat, illetve öltözött be. 1874-1876 között Kecskeméten fejezte be a gimnáziumot, 1877-78 között Nyitrán hallgatott teológiát. 1879/80-ban a pesti tudományegyetemen szerzett latin és görög nyelvből tanári oklevelet. 1881-1894 között Vácon tanított a gimnáziumban, 1895 és 1900 között ugyanitt a noviciusok előképzője, 1910-ig pedig mestere volt. 1911-től Magyaróváron a piarista iskola igazgatója volt.

1942. március 9.


75 éve halt meg Mosonmagyaróváron Szekeres Richárd gyárigazgató. Pozsonyban született 1869. június 18-án. Pozsonyban kereskedelmi iskolát végzett. 1897-ben Csepelen kezdett el dolgozni, a Weisz Manfréd üzemek egyik megalapítója. Az I. világháborúban a tengerészetnél szolgált önkéntesként. Amikor a háború után a Magyaróvári Tölténygyár állami tulajdonba került, 1921-től Szekerest bízták meg a zilált állapotban lévő üzem újjászervezésével, vezetésével. A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. igazgatójaként munkásházakat épített, fürdőt, segélyhelyet, napközi otthont, óvodát, munkáskaszinót létesített a gyár dolgozóinak. Ő alapította a Hubertus Sport-Egyletet 1930-ban, amelyben a sport mellett előadásokat tartottak, kórust működtettek. A gyár fejlesztése mellett sokat tett kulturális és szociális területen is, ezért népszerű volt a városban és a gyár munkásai körében. 1940. január 8-án ment nyugdíjba. Tagja volt Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyék megyebizottságának és virilista tagja Magyaróvár képviselő-testületének. Mosonmagyaróváron 2007 májusában utcát neveztek el róla.

1917. március 25.



100 éve halt meg Magyaróváron idős Sporzon Pál mezőgazdász. Galgóczon született 1831. január 12-én. Középfokú tanulmányait a nagyszombati jezsuita gimnáziumban végezte. Innét a pozsonyi jogakadémiára, majd a bécsi egyetemre került. A bölcsészet után mégis az agrárpálya vonzotta., ezért magyaróvári intézetbe iratkozott be. Itt Pabst Henrik Vilmos igazgató az oktatói munkára bíztatta a kitűnő hallgatót. 1858-ban, a József Ipartanodában felállított fővárosi mezőgazdasági tanszéken kezdett tanítani. Az ország minden mezőgazdasági szaklapjában publikált Ezután a keszthelyi Georgikont bízták rá, amelyet 1867-1874 között vezetett. 1874-ben a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára nevezték ki, ahol a mezőgazdasági üzemtan és az erdészettan tanára lett. 1872-ben alapított lapját, a „Gyakorlati Mezőgazdá”-t is áthozta Magyaróvárra és 1888-ig jelent meg itt, majd 1894-ig Kassán. Több mint egy tucat könyve jelent meg. Könyvviteli, becsléstani művei mellett a talajműveléstől a juhtenyésztésig sok mindenről értekezett. Nyolcvanhat éves korában halt meg Magyaróváron, itt temették el. Reliefje az egyetem belső udvarán látható.

1867. márc. 31.



150 éve született Zselizen Fischer-Colbrie Emil erdőmérnök, tisztviselő. Középiskolai tanulmányait Selmecbányán, és Pozsonyban végezte. 1884-1887 között a selmecbányai erdészeti főiskolán tanult, ahol erdőtiszti oklevelet szerzett. Pályáját 1888-ban Frigyes főherceg béllyei uradalmában kezdte. 1907-ben nevezték ki a magyaróvári uradalomhoz erdőtanácsosnak. Feladata az erdő- és vadgazdálkodás felügyelete volt. Az itteni vadászatokon megismerkedett a porosz, bajor, spanyol uralkodóház néhány tagjával, akiktől magas kitüntetéseket kapott. Egy ideig tagja volt Magyaróvár város képviselőtestületének is. Magyaróváron halt meg 1933. augusztus 13-án.

ÁPRILIS

1942. április 15.



75 éve született Mosonmagyaróváron Izsák Ferenc kerékpárversenyző. Elemi iskolai osztályait Mosonban végezte, utána szerszámkészítő-lakatos szakmát tanult. A Mosoni Vasas (korábbi Kühne S.E.) versenyzőjeként 1963 és 1974 között többször szerepelt a magyar válogatottban. 1970-ben olasz versenyzőket megelőzve első helyezést ért el a Vasas Kupán, eredményesen szerepelt az 1968. évi Berlin-Prága-Varsó Békeversenyen. 1972-ben olimpiai válogatott kerettag volt és versenyzett az egyik L’Humanité nagydíjon is. 1975-től az egyesület kerékpáros szakosztályában átvette a fiatalok nevelését, az 1980-as években a szakosztály elnöke lett. Először ifj. Tóth István személyében nevelt fel válogatott szintű versenyzőt, később, 1992-ben Éva nevű lánya - a helyi versenysportolók közül elsőként - olimpikon volt a barcelonai nyári játékokon és lett a „Magyar Kerékpársport Örökös Bajnoka”. Mosonmagyaróváron halt meg 2003. március 14-én.

1892. április 25.



125 éve született Abdán Somogyi Antal plébános, művészettörténész. Főgimnáziumi tanulmányait a győri bencés gimnáziumban végezte. Teológiát hallgatott a győri szemináriumban, majd a bécsi egyetemen filozófiát tanult (1913-1915). 1915-ben itt szentelték pappá, s 1925-ben itt szerzett doktori oklevelet teológiából. Papi pályáját 1915-ben Tatabányán kezdte, mint káplán, 1919-ben Kismartonba nevezték ki városkáplánnak. Rövid ideig katonapapként szolgált Győrött, 1921-től a győri belvárosi plébániára osztották be káplánnak. 1923-1926-ban gróf Jankovich Bésán Endre gici birtokos családjánál nevelő, 1926-ban a győri nagyszeminárium tanulmányi felügyelőjévé nevezték ki. Egy évig (1929-30) Rómában ösztöndíjasként művészettörténetet tanult. 1930-tól a győri hittudományi főiskola tanára, 1938-tól a budapesti egyetem hittudományi karán az egyházművészet magántanára. Hitler ellenes kijelentéseiért 1944-ben letartóztatták, a komáromi erődbe zárták, majd a dachaui koncentrációs táborba akarták vinni, de a Csallóközben megszökött, s Apor püspök segítségével a győri kórházba vették föl betegként. 1946-tól 1952-ig Mosonszentmiklóson volt plébános. 1952-től a győri papnevelő intézet rektora, kanonok (1958-) és nagyprépost (1965-). Tagja volt a Győri Képző- és Iparművészeti Társulatnak, a győri Kisfaludy Irodalmi Körnek és a Magyar Filozófiai Társulatnak. Jelentős érdemeket szerzett a modern magyar egyházművészet megismertetésében és népszerűsítésében, több templom korszerű díszítésében tanácsadóként vett részt. Győrben halt meg 1971. január 5-én.

1917. ápr. 20.


100 éve halt meg Budapesten Cenner Lajos plébános, író. Magyaróváron született 1865. augusztus 22-én. Középiskoláit Pesten és Esztergomban végezte, 1888-ban szentelték pappá. 1895 után Budapest VII. kerületi, majd balassagyarmati káplán és hittanár, 1907-1917 között a Komárom megyei Süttőn plébános. Írói álnevei: Mosonyi („Összetartás”, 1886), Támor („Népnevelő”, 1888), Ludovicus és Centurió („Magyar Szemle” 1893). 1894 és 1907 között az „Egyháztörténeti Közlemények” szerkesztője. Tagja volt a szegedi Dugonics és a temesvári Arany János Társaságnak.

MÁJUS

1742. május 13.


275 éve született Bécsben Mária Krisztina főhercegnő. Lotharingiai Ferenc császár és Mária Terézia ötödik gyermeke volt. Intelligenciájával és szeretetreméltóságával anyja kedvenc gyermeke lett. Szerelmi házasságot köthetett Albert Kázmér (címzetessé vált) szász-teschseni herceggel, az utolsó lengyel király fiával. Kedvükért 1766-ban a magyaróvári uradalmat a zálogból kiváltotta és a pozsonyi várat rendbe hozatta a királynő. Férje 1765-től Magyarország helytartója lett. Mária Krisztina Magyarországon is igen népszerű volt. Moson megyében Féltoronyban építette ki nyári kastélyát. A magyaróvári plébániatemplomot nagy összegekkel segítette. Egyetlen gyermeke egy naposan meghalt, ezért később férjével adoptálták Károly főherceget a későbbi „asperni győzőt”. II. József 1780-ban Albert Kázmért és Mária Krisztinát Németalföld helytartójává nevezte ki. 1792-ben a betörő franciák elől menekülniük kellett. Bécsben halt meg 1798. június 24-én. Emlékét lakóhelyünkön a Krisztinaberek, Krisztinamajor földrajzi nevek őrzik..

1867. május 14.


150 éve született Stomfán Pálffy-Daun Vilmos földbirtokos, főispán. 1895 és 1901 között volt Moson vármegye főispánja. Az ő idejében ünnepelte az ország és a megye a millenniumot. Sajnos a kiállításra szánt rajkai német lakóházra a megye sajnálta a pénzt, de a főispán 1899-ben mentora és elnöke volt a szoborbizottságnak, amely 1900-ben Bruck-Újfalun felállította Ferenc József szobrát, Zala György alkotását. A főnemesek azon csoportjához tartozott, amelyek a Néppárthoz álltak közel hazánkban, de igazából az Osztrák-Magyar Monarchiában gondolkodtak. Nem lakott a megyében, a két fővárosban tartózkodott. Bécsben halt meg 1916. december.1-jén, Ausztriában a stübingi kastélyban lévő családi sírboltban temették el.

JÚNIUS

1942.. június 7.



75 éve született Lébényben Czank Vilmos plébános. 1966. június 19-én szentelték pappá Győrben. 1966-1967 között Rábapatonán, 1967-1971 között Dunalamáson, 1971-1976 között Mosonszentmiklóson szolgált. Rövid ideig Tatán, majd Magyarkeresztúron volt plébános. 1980-tól Abda plébánosa, de 1999-től 2002-ig Mosonszentmiklóst is ellátta. 1992-től az irányításával és aktív közreműködésével építették fel az új ikrényi templomot. 2002-ben került Jánossomorjára, ahol hozzáfogott a városrészek templomainak és plébániáinak felújításához, rendbetételéhez. 1985-ben püspöki tanácsos, 1993-ban kanonoki címet kapott. Börcs és Ikrény községek díszpolgárává választották. Győrben halt meg 2011. február 4-én. Temetése 2011. február 11-én volt a lébényi temetőben.

1892. június 26.


125 éve halt meg Fülesen Zichy Henrik földbirtokos, főispán. Pozsonyban született 1812. november 4-én. Zichy Károly gróf (lébény)szentmiklósi birtokos és Festetich Julianna grófnő gyermeke volt. Közigazgatási pályáját Moson vármegyében kezdte. 1842-ben már táblabíróvá választották, 1843-ban főispánná nevezték ki Moson megye élére. Széchenyi István itteni követté választása 1847 októberében neki volt köszönhető. 1848 decemberéig maradt hivatalában, azonban ennek gyakorlásában akadályozták az események. Nem vett részt a harcokban, de az abszolutizmust se támogatta. 1861-ben vette újra át a megye irányítását. Megfestette Wéber Henrikkel az elhalálozott Széchenyi István gróf arcképét a megye számára. Létrehozta a Mosonymegyei Gazdasági Egyletet (1860). Rengeteget tett a megye és a politikai elit újjászervezéséért is. Részt vett a Mosonymegyei Casino Egylet megszervezésében 1860-1861-ben. A bécsi kormány makacssága miatt 1862-ben lemondott. 1865-ben harmadszor választották meg Moson megye főispánjának, 1867-ben köszönt le. Háromnál többször senki sem volt Moson megye főispánja. A főrendi házban folytatta a politizálást. A felekezet-nélküli iskolák kérdésében ellenezte az Eötvös-féle koncepciót és a megye katolikus iskoláit segélyezte. Fülesen (Sopron megye) és Rajkán a leánynevelés javítása céljából apácazárdákat alapított. 1866-ban valóságos titkos belső tanácsosi címet kapott, királyi kamarás, a francia Becsületrend és a svéd királyi Vasa-érdemrend tulajdonosa volt. A fülesi várkápolnában temették el.

1942. június 26.


75 éve halt meg Budapesten Zsembery István főispán, jogász, újságíró. Budapesten született 1879. június 26-án. A budapesti tudományegyetemen szerzett jogi végzettséget, 1917-ig, ügyvédi munkája mellett különböző diákszervezetekben tevékenykedett és egyetemi lapok munkatársa volt. 1917-1918 között Érsekújvár országgyűlési képviselője volt. A Tanácsköztársaság alatt 106 napon át túszként fogva tartották. 1920. január 28-án iktatták be a felmentett Szontagh Jenő helyére, Moson vármegye főispánjának, kormánybiztosának. 1920 márciusától egyidejűleg Sopron vármegyében is ellátta ezt a tisztséget. 1920. május 27-től már csak Sopron vármegye főispánja volt, utódja Moson vármegye élén Berg Miksa lett. További pályafutásából említése méltó, hogy 1932-1942 között az Actio Catholica szervezési szakosztályának elnöke volt, 1938-ban jelentős szerepet vállalt a Nemzetközi Eucharisztikus Világkongresszus szervezésében.

JÚLIUS

1917. július 3.


100 éve halt meg Bécsben Pálffy Sándor földbirtokos, országgyűlési képviselő. Bischof-Teinitzben született 1861. október 15-én. Fiatal korában tényleges katona volt. A hainburgi hidász hadapródiskolát végezte. Huszárszázadosként szerelt le. Felesége Batthyány Ilona grófnő volt, gróf Batthyány Tivadar nővére. Házasságukból három fiú és egy leány származott. Két fia a piarista főgimnáziumba járt. 1910-ben munkapárti programmal mandátumot szerzett a dunaszerdahelyi kerületben. Politikai munkálkodását királyi kamarási címmel ismerte el Ferenc József. Később kizárólag a gazdálkodással foglalkozott. Megalakulástól a Mosonvidéki Takarékszövetkezet igazgatóságának elnöke volt. Mint ottani birtokos igen érdeklődött Dunakiliti község ügyei iránt. Az iskolai gondnokság elnöki tisztét is elvállalta. A község is sokat köszönhet neki. Ennek kifejeződése volt, hogy pozsonyi temetésén a község küldöttséggel képviseltette magát.

1842. július 31.


175 éve halt meg Wittingauban Wittmann Antal jószágigazgató, a magyaróvári tanintézet megszervezője. Sankt Bernhardon született 1770. október 26-án. Ausztriában és Németországban jogi majd mezőgazdasági ismereteket tanult. 1809-ben a magyaróvári uradalom jószágkormányzója lett, és rábeszélte az özvegy Albert Kázmér szász-tescheni herceget egy olyan hazai felsőfokú tanintézet létrehozására, amely az uradalmai számára gazdatiszteket képez. A korábbi szarvasi és a keszthelyi intézetekhez képest az volt az eltérés, hogy csak érettségivel lehetett bekerülni, tehát az intézet kezdettől (1818. október 25.) fogva felsőfokú volt. Az alapító okirat szerint az utolsó lengyel király fia a magyar nemzet iránti szeretettől vezérelve végezte az alapítást. Az oktatás nyelve latin és a német, a képzés két éves volt. 1818-tól 1832-ig Wittmann Antal a Magyaróvári Gazdasági Magán Tanintézet igazgatója volt. Az uradalom, aminek fő profilja ekkoriban a juhtenyésztés volt, Wittmann hozzáértésével vált mintabirtokká. Érdemei elismeréseképpen magyar nemességet kapott (1818). A víz-mentesítésekhez már ekkor dréncsövezést alkalmazott. Nagy lecsapolási munkákat végzett a városka határától a Fertőig és a Hanságig. A hallgatók itt gyakorolták az elméleti tudást. 1832-ben Wittmann - személyes ok miatt - megvált a helyi uradalomtól és a Schwarzenberg uradalomnál vállalt munkát, de végrendelete szerint Magyaróváron temették el. Fekete síroszlopa ipari műemlék. Róla nevezték el az uradalmi Wittmann-majort. Reliefje az egyetem belső udvarán található (1968). Az egyetem bejárata előtt található mellszobrát, amelyet Trischler Ferenc szobrászművész készített, 2005. június 17-én avatták fel.

AUGUSZTUS

1817. augusztus 3.


200 éve született Bécsben Albert főherceg, földbirtokos, hadvezér. Károly főherceg és Henriette nassau-weilburgi hercegnő legidősebb fia volt. Hazánkban inkább az Albrecht elnevezéssel illették. Katonai neveltetést kapott és haláláig katona és nézeteit tekintve konzervatív maradt. Már 13 évesen ezredes és a 44. gyalogezred tulajdonosa volt. 1844-ben vette feleségül I. Lajos bajor király leányát, Hildegardot, aki 1864-ben elhunyt. Fia és leánya is fiatalon haltak meg. Albert 1848-ban az olasz hadszíntéren harcolt. 1850-ben Csehország katonai parancsnokává nevezték ki. 1851-től 1860-ig Magyarország katonai és polgári parancsnoka volt. 1850-ben a legnagyobb múltú agrár-felsőoktatási intézményt, a magyaróvárit, a Habsburg tartományok első állami agrár-tanintézményévé tette. Az intézmény a magyaróvári uradalma területén feküdt, ebből ajánlotta fel az államnak. 1864-ben a hadügy átszervezésével foglalkozó bizottság elnöke lett. Katonai pályafutásának csúcsa az volt, hogy az olaszokon Custozzánál 1866-ban győzelmet aratott. A Mária Terézia rend nagykeresztjének tulajdonosa és hadsereg főparancsnok volt. Mivel gyermekeit korán elveszítette, adoptálta bátyja, Károly Ferdinánd három fiát köztük Frigyest, aki szintén magas rangú katonatiszt lett és jelentős szerepet játszott magyaróvári uradalom életében. Arcoban halt meg 1895. február 18-án.

1992. augusztus 23.


25 éve halt meg Budapesten Jankó József mezőgazdász, közgazdász. Orosházán született, 1909. október 4-én. Középiskoláit Orosházán végezte. 1932-ben szerzett mezőgazdász oklevelet a budapesti tudományegyetem közgazdaságtudományi kar mezőgazdasági osztályán. 1933-ban közgazdász doktori oklevelet szerzett. 1934-től tanársegédként a Műegyetem Mezőgazdasági Osztályának üzemtani tanszékén dolgozott. 1934-1941 között ugyanott a tangazdaság vezetője volt. 1941-től a Földművelésügyi Minisztérium különböző hivatalaiban, 1949-től a Mezőgazdasági Szervezési Intézetben dolgozott. 1953-ban előbb a Gödöllői Agrártudományi Egyetemre, majd onnan a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémiára került. 1957-1973 között az üzemtani tanszék vezetője volt. 1961-ban egyetemi tanári címet kapott. Üzemtani kérdésekkel, a mezőgazdasági költségszámítások módszertanával, a mezőgazdasági üzemek jövedelmezőségével foglalkozott. Kilenc önálló könyvet, jegyzetet és több szakcikket írt. Tagja volt az MTA Mezőgazdasági Ökonómiai és Üzemszervezési Bizottságának, a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Tanácsadó Testületének és a Magyar Agrártudományi Egyesület Agrártörténeti Szakosztályának. Megkapta többek közt a Munka Érdemrend Arany Fokozatát és az Oktatásügy Kiváló Dolgozója kitüntetéseket.

1967. augusztus 27.


50 éve halt meg Mosonmagyaróváron Péter György kőfaragó, szobrászművész. Szőkedencsen született 1900. április 24-én. A kőfaragó mesterséget Kaposváron tanulta, tehetségére Rippl-Rónai József figyelt fel. Budapestre felkerülve a Százados úti művésztelepen kezdett foglalkozni a szobrászattal. Itt tanult meg bánni az agyaggal, amelyet különféle portrék és figurák készítésénél használt fel. Későbbi szobrászati munkásságát azonban elsősorban a kő szeretete motiválta, ebben a műfajban teljesedett ki igazán művészi képessége. Fiatalon került Magyaróvárra, házasságot kötött Hay Máriával, amelyből két gyermek (Mária és Erzsébet) születtek. Műhelye és műterme a magyaróvári városrészen, a közismert Manninger-telepen (a Gelka-épület helyén) volt. Különleges kapubejárójával, tornyával és a napórával 1960-ig a város egyik jellegzetessége volt. Közismert szobrászati munkái a városban: az első világháborús emlékmű (obeliszk), a Habsburg kripta lépcsőháza és a főhercegi pár fehér márvány reliefjei, a Kossuth emléktábla a főhercegi palota sarok-homlokzatán, Bánvárth Sándor akadémiai igazgató és Németh Vince esperes-plébános domborműves síremléke a magyaróvári temetőben és a Járásbíróság épületének díszei. A mosoni temetőben nyugszik.

1867. augusztus 29.


150 éve született Budán ifjú Sporzon Pál mezőgazdász, gépészmérnök. Elemi és középiskoláit Keszthelyen, Magyaróvárott és Pozsonyban végezte. A gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte, ahol apja 1874-től 1890-ig rendes tanár volt. A diploma megszerzése után a pannonhalmi főapátság (veszprém)varsányi uradalmában lett segédtiszt (1887-1892). 1892-ben a fővárosi (József) műegyetem mezőgazdasági géptani tanszékére nevezték ki. Tanársegéd, később a gépkísérleti állomás adjunktusa. 1894-ben elvállalta a Magyar Mezőgazdasági Szövetkezet géposztályának szervezését és megindította a „Mezőgazdák Értesítője” című folyóiratát. 1895-ben a debreceni gazdasági tanintézet műszaki tanszékére nevezték ki. 1907-ben került vissza a magyaróvári akadémia műszaki tanszékére rendes tanárnak. Megbízták ugyanitt az Országos Gépkísérleti Állomás vezetésével, amit haláláig betöltött. Huszonöt évig írt a „Köztelek” c. folyóiratba gépészeti témájú cikkeket. Apjához hasonlóan félezernél is több újságcikket publikált, amelyben a gazdákat a mezőgazdasági gépek fejlődéséről informálta. 11 könyvet, 38 tanulmányt, 28 beszámolót, 3 életrajzot és számos előadást írt. 1895-től hazai gépversenyeket rendezett és vezetett. Budapesten halt meg 1917. december 4-én., mindössze 8 hónappal élte túl édesapját.

SZEPTEMBER

1917. szeptember 19.


100 éve született Russon Kovács László mezőgazdász. 1944-ben a Kolozsvári Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet, ahol ezután tanársegédi kinevezést kapott. A háború és az ezt követő hadifogság megszakította pályafutását. Rövid ideig, annak megszűnéséig az Agrártudományi Egyetem Magyaróvári Osztályán dolgozott a gyakorlati tanszéken. 1952-től a Martonvásári Kutatóintézet gazdaságát vezette. 1954-ben került ismét Mosonmagyaróvárra, az akadémiára, ahol 1977-ig, nyugdíjba vonulásáig vezette a gyakorlati, későbbi nevén az alkalmazott üzemtani tanszéket. 1960-tól a tangazdaság, 1966-1977 között Lajta-Hansági Állami Gazdaság tankerületének vezetője volt. Részt vett az intézmény vezetésében is: 1957-1959 között az akadémia igazgatója, 1968-1970 között az agrártudományi főiskola rektora volt. Elsősorban a növénytermesztés üzemszervezési kérdéseivel foglalkozott, de figyelme a vezetéstudományra is kiterjedt. Társszerzőként több egyetemi jegyzet készítésében működött közre, közel harminc tudományos cikket, közleményt írt. Több kitüntetést, elismerést kapott. Többek között Nagyváthy János Emlékéremben részesült. Mosonmagyaróváron halt meg 1988. július 7-én Sírja a magyaróvári temetőben található, emlékét a munkaszervezési és üzemvezetési tanszék épületén emléktábla őrizte, majd ez az emléktábla a B. épület falára került.

1967. szeptember 22.



50 éve halt meg Keszthelyen Vladár Endre gépészmérnök. Bián született 1888. szeptember 24-én. Középiskolai tanulmányait Budapesten végezte. 1910-ben szerzett oklevelet a Műegyetemen. 1911-ben került tanársegédnek a Magyaróvári Gazdasági Akadémia műszaki tanszékére és az ott működő gépkísérleti állomásra. 1913-ban segédtanárrá, 1917-ben rendkívüli akadémiai tanárrá, 1926-ban akadémiai rendes tanárrá nevezték ki. 1918-ban ifj. Sporzon Pál halála után őt nevezték ki a műszaki tanszék élére és a Gépkísérleti Állomás vezetőjévé. A nehéz gazdasági helyzet következtében egy személyben kellett ellátnia az oktatást, a gyakorlatok vezetését valamint az állomás teendőit: a gépek vizsgálatát és a gépkísérletek végzését. Ez az állapot 1929-ig tartott, amikor segítőtárshoz jutott ifj. Rázsó Imre gépészmérnök személyében. Vladár vezetése alatt az állomás 73 gépvizsgálatot végzett. Foglalkozott többek között a korszerű Fordson traktorral is, hogy szakvéleményével alátámassza e géptípus importját. A gépkísérleti állomások jövőjéről az 1920-as években viták folytak a Földművelésügyi Minisztériumban és az Országos Magyar Gazdasági Egyleten (OMGE) belül is: felvetődött a vidéki állomások megszüntetésének és egy központi állomás létrehozásának terve. Vladár erősen ragaszkodott a magyaróvári állomás meglétéhez és fejlesztéséhez. A kapcsolat az OMGE és Vladár között megromlott, aminek következtében Vladárt 1931-ben a Keszthelyi Gazdasági Akadémiára helyezték át. Itt különös hangsúlyt helyezett a dinamométerek és a meteorológiai műszerek fejlesztésére. 1942-től a keszthelyi Meteorológiai Obszervatórium vezetését is ellátta. 1949-ben nyugdíjazták, de az Állettenyésztési Kutatóintézet külső munkatársaként tovább dolgozott. 1954-ben segített a keszthelyi agrároktatás újraindításában. Véglegesen 1958-ban vonult nyugdíjba.

OKTÓBER

1942. október 13.


75 éve halt meg Budapesten Fischer József építész. Királyhidán született 1893. február 11-én. 1897-ben Budapesten építőmesteri oklevelet szerzett. Ez évtől a párizsi École des Beaux-Arts-ban tanult, ahol 1900-ban kapott oklevelet. Főként kiállítási épületeket tervezett és rendezett be: világkiállítás 1900. Párizs; 1908. London; nemzetközi vadászkiállítás magyar pavilonja, Bécs, 1910. 1900-ban a párizsi világkiállítást előkészítő magyar kormánybizottság tagja volt. Jelentős szerepe volt a Budapest XI. kerület lágymányosi városrészének kiépítésében és fejlesztésében. Számos bel- és külföldi pályadíjat nyert. Tiszteletbeli tagja volt az olasz képzőművészeti akadémiának. Kitüntetései: Ferenc József rend, olasz királyi koronarend, a francia akadémia tiszti keresztje.

1842. október 20.


175 éve született Milánóban Wenckheim Frigyes földbirtokos, országgyűlési képviselő. Gimnáziumi tanulmányait Győrött végezte, a jogot Budapesten és Pozsonyban hallgatta. Jogi tanulmányainak befejeztével két évig a királyi táblán gyakornokoskodott, 1866-ban ügyvédi vizsgát tett. 1878-ban Gyulán választották országgyűlési képviselővé ellenzéki programmal. 1881-1884 között nem vállalt mandátumot. 1884-ben az Arad megyei kisjenői járásban Apponyi-párti, mérsékelt ellenzéki programmal ismét képviselőnek választották. Békés megyében a közigazgatási bizottság tagja, 90 000 holdas uradalom birtokosa. Békésen kívül Arad, Győr és Moson megyében is voltak birtokai. 1885-ben vásárolta meg a lébényi, szentmiklósi és rárói uradalmat Sina Iphigenia bárónőtől. Lébényben 1891-ben újíttatta meg a templomot. Jánosházapusztán uradalmi iskolát működtetett. Ókígyóson halt meg 1912. június 27-én. Az ókígyósi családi kriptába temették el.

NOVEMBER

1967. november 4.



50 éve halt meg Csongrádon Érsek Imre tanító, kántortanító. Mosondarnón született 1890. november 5-én. A darnói elemi iskola után Magyaróváron járt a kisgimnáziumba, ahonnan a győri tanítóképzőbe íratták. 1912-ben kapta meg a kántortanító oklevelet, amivel először a novákpusztai Mauthner-birtokon lett uradalmi tanító. Innen Ásványráróra ment volna tanítani, azonban 1914-ben behívták katonának egy bécsi hadgyakorlatra, amelyből négy éves pokoljárás lett, mivel időközben kitört a világháború. Az összeomlás Romániában érte, ahonnan 1918 végén tért haza. Öt háborús kitüntetést kapott, közöttük a kisezüst vitézségi érmet és a Károly-csapatkeresztet. A korábban is szépen orgonáló családos kántortanítót 1919 első napján választotta mesterévé Kisbodak község elöljárósága, ettől a naptól kezdve 1956-os nyugdíjba vonulásáig megszakítás nélkül itt szolgált. Személyes indítékú fenyegetettség miatt még ebben az évben egyik lányához, Csongrádra költözött. Munkássága rendkívül sokoldalú volt. Megyeszerte híresek voltak a tanulók és a tanárok számára külön-külön tartott országjáró - főleg hajós - kirándulásai. Nagy álma, a dunaremetei hajóállomás Gallasz Rudolf képviselő közbenjárására 1933-ban meg is valósult. 1935-ben megalakította a Szigetközi Termelő-és Értékesítő Szövetkezetet. Alkotó energiájából sok jutott a tűzrendészet szervezésére is. Már a 20-as években járási felügyelő volt, élete kockáztatásával minden nagyobb szigetközi tűznél ott lehetett találni. 1933-ban megkapta a magyar tűzoltók legmagasabb kitüntetését, az I. Ferenc József díszérmet. Később díszkarddal és tőrrel jutalmazták példamutató tűzoltó munkáját. Emlékét a dunaremetei hajóállomás ismét látható emléktáblája, továbbá a darnózseli temetőkápolna oldalfalán 2002-ben felavatott emléktábla őrzi.

1942. november 9.


75 éve halt meg Budapesten Laurenszky Gusztáv építész. Zurányban született 1893-ban. Tanulmányait a pozsonyi főreáliskolában és a budapesti műegyetemen végezte, amelyeket több külföldi tanulmányúttal egészített ki. Első világháborús katonai szolgálatát a komáromi tüzéreknél kezdte, majd felderítő-repülőtiszt lett a galíciai és az olaszországi harctereken. Még zászlósként megkapta a nagyezüst és arany vitézségi érmet, a Signum Laudis fokozatait, a katonai érdemkeresztet a kardokkal és csillagokkal. A háború után Budapesten szervezte az egyetemi sportrepülést. 1938-ban ismét katonai szolgálatot vállalt a honvéd repülő haderő megszervezésében. Tervezőmérnöki irodát nyitott, amely sok pályadíjat nyert. Magyaróvárnak elkészítette a Karolina Kórház átalakításának terveit és a Diákszövetség felkérésére megtervezte a hegyeshalmi polgári iskola épületét. Vezetője volt a Mosonmegyei Diákszövetség fővárosi tagozatának. 1940-ben részt vett az új mosonmagyaróvári városháza építésének tervpályázatán, munkáját 500 pengős tiszteletdíjjal megvásárolták. 1941-ben a Magyar Mérnöki és Építési Egylet képviseletében jelen volt a doborgazszigeti Duna-híd építési helyszínelésén. A délvidéki hadműveleti területen betegedett meg. Földi maradványait a rákoskeresztúri köztemetőben helyezték örök nyugalomra.

1917. november 17.



100 született Magyaróváron Hajdu Frigyes mezőgazdász. Középiskolai tanulmányait a magyaróvári piarista gimnáziumban végezte. 1936-1939 között a Magyaróvári Gazdasági Akadémia hallgatója volt. Szakmai pályáját már a kezdetekkor megszakította a második világháború. Katonai szolgálatot teljesített, szovjet hadifogságba esett, ahonnan 1947 júliusában tért haza. 1947-1948 között, mint növényvédelmi szaktisztviselő részt vett Héderváron a burgonyabogár elleni védekezésben. Pályafutása Veszprémben folytatódott, ahol őt bízták meg a Veszprém Megyei Növényvédő Állomás megszervezésével, vezetésével. Szülővárosába 1956. október 15-én tért vissza. Ekkor nevezték ki a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia növénytan- és állattan tanszékére. Az állattannak, majd a növényvédelmi állattannak volt az előadója. A kisalföldi rétek, legelők növényzetét károsító lepkefajokat kutatta. E témából készítette el doktori értekezését 1964-ben. 1962-ben egyetemi docenssé nevezték ki. 1974-ben az egyetem továbbképzési csoportjának megszervezésével, vezetésével bízták meg. Örökös elnöke volt az általa létrehozott Magyaróvári Mezőgazdasági Szakemberek Klubjának, alapító és elnökségi tagja a Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesületnek. Vezetőségi tagja volt a Honvéd Hagyományőrző Egyesületnek valamint a magyaróvári egyházközségnek. Számos szakmai kitüntetése mellett 1993-ban megkapta a Magyar Köztársaság Érdemrend Tiszti Keresztet (polgári tagozat). Közéleti tevékenységéért 1997-ben „Pro Urbe Mosonmagyaróvár” díjat kapott. Mosonmagyaróváron halt meg 1997. október 25-én. Sírja a magyaróvári temetőben található. Mellszobrát, amit Trischler Ferenc szobrászművész készített, 2015. május 9-én avatták fel az egyetem területén

DECEMBER

1917. december 4.



100 éve halt meg Budapesten ifjú Sporzon Pál mezőgazdász, gépészmérnök. Budán született 1867. augusztus 29-én Elemi és középiskoláit Keszthelyen, Magyaróvárott és Pozsonyban végezte. A gazdasági akadémiát Magyaróváron végezte, ahol apja 1874-től 1890-ig rendes tanár volt. A diploma megszerzése után a pannonhalmi főapátság (veszprém)varsányi uradalmában lett segédtiszt (1887-1892). 1892-ben a fővárosi (József) műegyetem mezőgazdasági géptani tanszékére nevezték ki. Tanársegéd, később a gépkísérleti állomás adjunktusa. 1894-ben elvállalta a Magyar Mezőgazdasági Szövetkezet géposztályának szervezését és megindította a „Mezőgazdák Értesítője” című folyóiratát. 1895-ben a debreceni gazdasági tanintézet műszaki tanszékére nevezték ki. 1907-ben került vissza a magyaróvári akadémia műszaki tanszékére rendes tanárnak. Megbízták ugyanitt az Országos Gépkísérleti Állomás vezetésével, amit haláláig betöltött. Huszonöt évig írt a „Köztelek” c. folyóiratba gépészeti témájú cikkeket. Apjához hasonlóan félezernél is több újságcikket publikált, amelyben a gazdákat a mezőgazdasági gépek fejlődéséről informálta. 11 könyvet, 38 tanulmányt, 28 beszámolót, 3 életrajzot és számos előadást írt. 1895-től hazai gépversenyeket rendezett és vezetett.

1917. december 19.


100 éve halt meg Magyaróváron Pjetsch József tisztviselő, mezőgazdász. Kromauban született 1838. február 12-én. Középiskolai tanulmányait a morvaországi Kromauban és Znaimban végezte. 1855-ben a brünni pénzügyi igazgatóságon tette le a tisztviselői vizsgát. 1864-ben áthelyezték a magyaróvári adóhivatalhoz. 1865-ben került a Magyaróvári Gazdasági Tanintézethez, mint irodatiszt és ügykezelő. 1872-1874 között a tanintézet hallgatója volt. 1869-től, amikor az intézet a magyar minisztérium fennhatósága alá került, a német anyanyelvű tanárok, hivatalnokok többségével ellentétben Magyaróváron maradt és megtanult magyarul. 1895-től ő látta el az akadémián a titkári teendőket. 1915-ben ünnepelték állami szolgálatba lépésének 60. évfordulóját. Köztiszteletben álló személy volt, aki több mint 50 éven át gondosan vezette az intézmény anyakönyvét.

1842. december 24.


175 éve született Győrben Kreskay Antal plébános. 1865-ben szentelték pappá. 1879-1906 között Lébényben volt plébános. Az 1880-ban elkészült hitközségi elemi iskolában, az iskolaszék elnökeként a magyar nyelv használatáért, a magyarosításáért tevékenykedett. Könyvet írt templomáról, a román stílusban épült Szent Jakab templomról, melyben bemutatta annak értékeit. Cikkei több lapban jelentek meg: „Archeológiai Értesítő”, „Haladás”, „Egyházművészeti Lapok”. – Mosonszentmiklóson halt meg 1906. november 12-én.

1917. december 27.


100 éve halt meg Győrben Braun Adolf plébános. Endréden született 1835. május 9-én. 1862-1867 között magyaróvári káplán, 1888-tól tíz éven keresztül volt (Moson)Szent-János nagyközség plébánosa. Tevékeny közreműködésével a község vasútvonalat és állomást épített. Az ünnepélyes avatáskor a községvezetés élén ő köszöntötte az átutazó "vasminisztert”, Baross Gábort. Határozott és nagyhatalmú lelki vezetőként eltávolíttatta a templom mellől a százéves szégyenoszlopot, helyébe értékes Immaculata szobrot állíttatott. 1890-től a Szent Gellértről vagy Bernárdról nevezett címzetes csanádi apát. 1902-ben ünnepi szentmise keretében ő szentelte fel a teljesen felújított mosoni plébániatemplomot. 1897-ben lett győri kanonok, 1905-től győri székesegyházi főesperes, aranymiséjét Mariazellben mondta 1909-ben. 1910-től Szent Adalberti prépost.

Létrehozva: 2017. 01. 06.

Gyorskeresés:

Cím:

Szerző:

Online előjegyzés, hosszabbítás:

Vonalkód:
Jelszó:

adó 1 %

Kedves Olvasónk!
Kérjük, adója egy százalékával támogassa a Huszár Gál Városi Könyvtárat.
Köszönjük.
Adószámunk: 15370079-1-08

SFbBox by enter-logic-seo.gr

Kapcsolat:

  • Cím:9200 Mosonmagyaróvár, Erkel F. u. 16.
  • Központ:: 06-96-555-553
  • Olvasószolgálat:06-96-555-563
  • Info-Pont:06-96-219-887
  • Website:http://www.hgkmovar.hu

Új könyveink