Moson Megyei Életrajzi Lexikon

élet 

Ajánló új DVD lemezeinkből:

Támogatóink

nka

ikron

NIIF

EMMI

nfü

NAVA

MMVTV

Kisalföldi tudástár

Évfordulónaptár 2019.:


Az évfordulónaptár csak a kerek (25, 50, 75, 100. stb.) évfordulókat tartalmazza. Azoknak a híres személyeknek a rövid életrajza szerepel benne, akik Mosonmagyaróváron és környékén vagy a történelmi Moson vármegyében születtek vagy haltak meg, illetve tevékenységük, munkásságuk egészben vagy részben e területhez kötődik.
Az életrajzok Enzsöl Imre, Kimlei Péter, Thullner István és Tuba László szócikkeinek felhasználásával készültek.



ÉVFORDULÓK A HÓNAP PONTOS MEGJELÖLÉSE NÉLKÜL


1819.


200 éve született Lébényben Bierbauer József honvéd hadnagy. Kezdetben mészáros mesterséget tanult. 1837-ben lépett be a hadseregbe. 1848. április 15-én tizedes lett a (19.) Schwarzemberg gyalogezred 3. zászlóaljában. Részt vett a tavaszi hadjáratban. 1849. június 1-én már hadnagy alakulatánál, a 109. honvédzászlóaljnál. A zászlóalj a főerők III. hadtestéhez tartozott. Görgey Artúr parancsnoksága alatt harcolt és tette le a fegyvert Világos mellett. 1849. augusztus 27-én kényszersorozták a császári 21. gyalogezredbe. 1852-ben leszerelték. 1867-ben, a Moson megyei Honvédegylet szervezésekor napszámosként élt Lébényben. Az egyletben csak alhadnagyként igazolták és annak haláláig tagja volt. Lébényben halt meg 1890 után.

JANUÁR

1894. január 1.


125 éve született Bakonykúton Békefi Ernő tanító. Elemi iskoláit Romándon, a középiskolát Veszprémben végezte. 1923-tól haláláig Rajkán volt tanító. Egyenes ági rokonai között ma is sok zenepedagógus és művész van. A község lakosaiból zenekart és énekkart szervezett, az iskola tanulóiból színjátszó csoportot hozott létre. A második világháború alatt a lengyel menekültek parancsnoka volt. Ebben az időben bíztak rá egy zsidó internálótábort, amit a tőle telhető emberséggel vezetett. 1945 után kezdte el Liszt Ferenc rajkai őseinek kutatását, könyvet is írt ebben a témában. 1972. március 3-án halt meg Rajkán. Hamvait a rajkai katolikus templomban helyezték örök nyugalomra, itt látható a munkásságát megörökítő emléktábla is. A rajkai általános iskola 1990-ben vette föl a nevét.

1944. január 6.


75 éve halt meg Nagylángon Zichy János földbirtokos. Nagylángon született 1868. május 30-án. Jogi tanulmányai elvégzése után a politika felé fordult. 1894-től már a főrendi ház tagja volt, és a Néppárt programjával azonosult, többször elnöki minőségben. Ekkor jó viszonyban volt Batthyány Tivadar köpcsényi földbirtokossal. Első képviselői mandátumát 1896-ban Moson megyében, a zurányi választókerületben szerezte meg. 1906-ban az Alkotmánypárt, majd a Munkapárt politikusa lett. 1910 és 1918 között háromszor volt vallás- és közoktatásügyi miniszter. 1922-től ismét nemzetgyűlési képviselő volt haláláig. Királypárti kört hozott létre, majd a Keresztény Gazdasági és Szociális Pártot.

1869. január. 21.


150 éve született Ácson Kokas János római katolikus pap. Az 1880-as években a győri főreáliskola hitoktatója volt, innen került 1906-ban Lébénybe, az apátsági templom és plébánia élére. Győri tartózkodása idején elegáns civil úrként a társas élet számottevő tagjaként tűnt ki. Csaknem félévszázados lébényi éveire a tevékeny lelki gondozás és a műemléktemplom újbóli és folyamatos helyreállítása volt a legjellemzőbb. Verseskötetét a háborúba vitt lébényi harangokért ajánlotta fel. A kötet a híres magyarkimlei plébániai nyomdában jelent meg. Lébényben halt meg 1943. július. 15-én, ott is temették el.

1994. január 24.


25 éve halt meg Mosonszentmiklóson Sárosi Lajos tanár. Pinnyéden született 1921. június 3-án. A Győri Katholikus Tanítóképzőben 1941-ben kapta meg tanítói oklevelét. Egy évig tanított Mosonszentmiklóson, 1942 őszén behívták katonának. Végigharcolta a háborút, a szovjet hadifogságból 1948-ban tért haza, s egy évig beosztott pedagógusként működött Mosonszentmiklóson, ahol az 1949/50. tanévtől az általános iskola igazgatójává nevezték ki. Az 1955/56-os tanévtől az 1961/62-es tanévig Lébényben dolgozott igazgató-helyettesként, 1962. szeptember 1-jén helyezték vissza Mosonszentmiklósra, ahol 1981. évi nyugdíjba vonulásáig az általános iskolát igazgatta. Tevékenysége alatt az intézmény sok sikert ért el a tanulmányi munkában, a sportban, a tehetséggondozásban, a zeneoktatásban és a nevelésben.

FEBRUÁR

1969. február 8.


50 éve halt meg Budapesten Felber Gyula római katolikus pap, teológiai tanár. Mosonban született 1890. szeptember 16-án. Gimnáziumi tanulmányait Pozsonyban és Esztergomban végezte, 1909-ben a Collegium Germanicum Hungaricum növendéke volt. 1915-től Innsbruckban tanult, még ebben az évben itt szentelték pappá. 1916-ban teológiai doktor, és Balassagyarmaton lett az állami gimnázium hittantanára. 1916-tól Esztergomban teológiai tanár és kisszemináriumi spirituális. 1931-1933 között az esztergomi belvárosban plébános és tiszteletbeli kanonok. 1944-ben az ideiglenesen visszatért Nyitra megyei Nagycétényben vállalt plébániát, a következő évben bevonuló csehek kiutasították Csehszlovákiából. Nógrádmarcalon lett helyettes plébános, 1947-ben letartóztatási intézeti lelkész-alezredes.

1844. február 13.



175 éve született Mácsán Rodiczky Jenő mezőgazdász. Tanulmányait Pesten a kegyesrendi elemi főtanodában kezdte, majd a Pestvárosi Reáltanodában folytatta. A pesti egyetemen tanult, 1860-ban a műegyetemen folytatott tanulmányokat. 1869-től a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetben volt segédtanár, közgazdaságtant, statisztikát, gyapjúismeretet, általános és különleges növénytermesztést tanított, s az intézet botanikus kertjében kísérleteket végzett. 1873-tól a gazdasági tanintézet, utóbb akadémia rendes tanára, ekkor nemzetgazdaságtant és növénytermesztést tanított. 1883-ban a Kassai Gazdasági Tanintézet igazgatójává, 1892-ben a földművelésügyi minisztérium közgazdasági osztályára nevezték ki. 1898-1910 között az ő tervei szerint felállított, Európában is egyedülálló Országos Gyapjúminősítő Intézet igazgatója. 1910-ben nyugdíjazták. Széles körű gyakorlati és gazdag szakirodalmi munkásságot fejtett ki. Magyaróváron, Bécsben, Budapesten és Párizsban kiállításokat szervezett, s nagy része volt a magyarországi gazdasági tanintézetek oktatási rendjének kialakításában. Alagon halt meg 1915. január 4-én.

1994. február 13.


25 éve halt meg Sao Pauloban Kögl Szeverin János bencés szerzetestanár, római katolikus pap. Mosonszentpéteren született 1914. június 20-án. Elemi iskolát falujában, a középiskolát részben Magyaróváron, részben a győri bencéseknél járta ki. Érdeklődése már ezekben az években a trianoni döntéssel kettészakított Moson megyei németek, a heidebauerek története és szellemi hagyatéka felé fordult. 1934-ben lépett be a rendbe, a teológiát már Pannonhalmán végezte. 1939-ben tett ünnepélyes fogadalmat és 1940-ben szentelték pappá. Budapesten gyakorló tanárként doktorált 1940-ben. 1941-től Zalaapátiban hitoktató káplán, 1943-1948 között lelkész ugyanitt. A rend segítségével 1949 áprilisában érkezett Brazíliába, haláláig ott tevékenykedett. Utolsó magyarországi látogatásakor (1994) részt vett a mosonszentpéteri II. világháborús emlékmű felavatásán.

1944. február 15.



75 éve halt meg Budapesten Weisz Gyula orvos. Magyaróváron született 1885. június 1-jén, itt kezdte középiskolai tanulmányait, a felső négy osztályt a pápai református kollégiumban végezte, ott érettségizett 1904-ben. A budapesti egyetemen szerzett orvosi oklevelet. Orvosi pályáját Magyaróváron kezdte 1910-ben a Karolina kórház rendelő orvosaként. Az I. világháborúban a 11. huszárezred tiszti főorvosa volt. 1914-ben az orosz harctéren megsebesült, 1916-ig működött bécsi és szombathelyi hadikórházakban. 1917-ben a magyaróvári járás tiszti orvosává nevezték ki, később a Karolina Kórház alorvosa, az Országos Társadalombiztosítási Intézet orvosa. 1918-ban Moson vármegye tiszteletbeli főorvosa, 1924-ben a Győr-Moson-Pozsony k. e. e. vármegyék tiszteletbeli főorvosa címet is megkapta.

1894. február 18.



125 éve született Mosontétényben Sattler János jogász, polgármester. A gimnázium alsó négy osztályát Magyaróváron a piaristáknál, a felsőbb osztályokat a soproni bencéseknél végezte. Jogi tanulmányokat előbb Pozsonyban folytatott, majd a budapesti tudományegyetemen 1922-ben államtudományi doktorátust kapott. 1923-ban lett tanácsnok az éppen akkor rendezett tanácsú várossá alakult Magyaróváron. Proszonits István halála után, 1925-ben egyhangúlag választották a város polgármesterévé. Főleg gazdaságossági megfontolásokból volt a legfőbb szószólója volt Magyaróvár és Moson 1939-ben megtörtént egyesítésének. Mosonmagyaróváron halt meg 1944. december 5-én. Emlékét Mosonmagyaróváron utcanév őrzi. 1999-ben posztumusz Pro Urbe díjat kapott. 2009-ben, a városegyesítés 70. évfordulóján emléktáblát avattak a nevét viselő utcában. 2015. december 4-én avatták fel felújított síremlékét. 2016 decemberében egykori lakóházán emléktáblát helyeztek el.

MÁRCIUS

1869. március 9.


150 éve halt meg Pesten Karácson Mihály pedagógus, jogász, a magyar felsőipari szakoktatás megteremtője. Darnón született 1796. április 9-én. Középiskoláit valószínűleg a kegyesrendiek magyaróvári intézetében járta, piarista szerzetespap lett, azonban kilépett a rendből. Bölcseleti és jogi tanulmányokat folytatott Pesten, jogi diplomát és ügyvédi képesítést szerzett. 1832-ben az MTA levelező tagja lett. Az 1832-1836-os országgyűlésen ismertette, a József nádor helyeslő jóváhagyásával elkészült felső-ipariskolai tantervét. Küzdelme nem volt hiábavaló, az országgyűlés 1844-ben szentesítette a törvénytervezetet. Megteremtője és első igazgatója lett az 1846. november 1-én a Műegyetem elődjeként megnyílt József Ipartanodának. Később bírónak nevezték ki a pest megyei törvényszékhez. Szülőfalujában tiszteletére a temetőkápolna falán emléktáblát avattak.

1919. március. 11.


100 éve halt meg Magyaróváron Szalay Ernő katonatiszt, pilóta. Magyaróváron született 1890-ben. Az I. Világháborút a gyalogság szolgálatában kezdte: 1914 őszén az orosz fronton harcolt, a 13. honvéd gyalogezredben, ahol megsebesült és többször ki is tüntették. 1917 elején megfigyelő tisztként került a 28. repülő századhoz, ahol az olasz fronton Velence és Trieszt térségében légi ütközetekben vett részt. 1917 őszén már a 34. repülőszázad kötelékében harcolt. Hősiességért megkapta a Vaskorona- rendet és a Tiszti Arany Vitézségi Érmet is. A világháború vége a 62. felderítőszázad parancsnokaként érte. Hazatérve részt vett az önálló magyar katonai repülés megteremtésében, amelynek egyik központja az akkor még önálló Albertfalva volt. Az itteni pilóták felderítő, propaganda célú és postarepüléseket végeztek. 1919. március 11-én, egy felderítő út során Magyaróváron szállt le Brandenburg CI típusú repülőgépével, a szintén magyaróvári születési Hottovy Ferenc őrmester társaságában. A visszaút során gépük Magyaróváron a nyomda épületére zuhant és mindketten hősi halált haltak. Síremlékeik ma is állnak a magyaróvári temetőben.

1819. március 24.


200 éve született Gölniczbányán Nedeczky János. Ősi Szepes vármegyei nemesi család sarja volt. Jogi tanulmányokat végzett. Moson vármegyébe került: a főhercegi uradalomban vállalt ügyészi állást, majd Magyaróvár főjegyzője lett. 1872-1887 között rendkívüli tanár volt a Magyaróvári Gazdasági Akadémián, ahol a jogismeret tantárgyat tanította. Magyaróváron halt meg 1887. április 6-án.

ÁPRILIS

1794. április 1.


225 éve született (Moson) Szolnokon Unger Pál piarista szerzetestanár. A Nyitra megyei Privigyen öltözött be, 1814-1816 között Pozsony-Szent-Györgyön volt a középiskola tanulója. 1817 és 1818 között Vácon hallgatott filozófiát, 1819-től 1821-ig Nyitrán és Pozsony-Szent-Györgyön teológiát. Ugyanitt kezdett tanítani 1821-ben. 1824-tól tíz éven keresztül tanított Magyaróváron nyelvi tárgyakat. Temesvári és budai tanárkodás után 1859-ben jött ismét Magyaróvárra, ahol a gimnázium igazgatóhelyettese és a rend házfőnöke volt. 1860-ban a katekétika, a schematizmus doktora és professzoraként tért vissza Pozsony-Szent-Györgyre. Ott is halt meg 1875. augusztus 30-án.

1944. április 10.


75 éve halt meg Budapesten Illyefalvi Imre Lajos statisztikus. Lajtafaluban született 1881. március 9-én. 1907-ben szerzett bölcsész oklevelet a budapesti egyetemen. 1908-től a főváros statisztikai hivatalának tisztviselője. 1911-től fogalmazó, 1918-tól segédtitkár. 1926-1943 között a hivatal igazgatója volt. Jelentős szerepet játszott a főváros modern statisztikai szervezetének kiépítésében. 1933-1939 között a szegedi egyetemen a közgazdasági statisztika tárgy előadója volt. Tagja volt a Magyar Statisztikai Társaságnak, a Nemzetközi Statisztikai Intézetnek, levelező tagja volt a Magyar Tudományos Akadémiának.

1994. április 22.



25 éve halt meg Mosonmagyaróváron Buszek Lőrinc katonatiszt, mérnök. Mosonban született 1921. július 4-én. A magyaróvári piarista gimnáziumi érettségi (1939) után azonnal bevonult katonai szolgálatra a Győri 5. sz. Tábori Tüzér Osztályhoz. 1942-1943 között különféle szintű roham-tűzértiszti tanfolyamokat végzett el. 1943-ban, hadnagyi rendfokozatban kiképzőtiszt a hajmáskéri 1. sz. Rohamtüzér Osztálynál. 1942 nyarától két évet töltött el a galíciai fronton, majd a magyarországi hadműveleti területeken (Erdélyben, a Tiszánál és a fővárosban) harcolt. Kétszer sebesült meg, 1945-ben kétszáz napig volt amerikai katonai fogságban. 1946-ban a demokratikus honvédség keretében aknakutató-tűzszerész szolgálatot teljesített. Ennek ellenére még ez évben B-listásként elbocsátották. A Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett repülőtér, út-, mély- és vízépítő diplomát. Mint ilyen vezette a pápai katonai reptér építését. 1957-ben letartóztatták és politikai fogolyként börtönbüntetésre ítélték, 1990-ben rehabilitálták. 1992-ben, Bécsben avatták vitézzé, 1993-ban nyugállományú őrnaggyá, 1994-ben alezredessé léptették elő. Alapító tagja és szervezője volt a Honvéd Hagyományőrző Egylet mosonmagyaróvári tagozatának.

1844. április 24.


175 éve született Révkomáromban Stollár Gyula vegyész, borász. Középiskolai tanulmányait a komáromi bencés gimnáziumban végezte. A bécsi egyetemen szerzett oklevelet 1865-ben, majd a császári és királyi gyűjteménytárban dolgozott. 1869-1874 között segédtanár volt a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetben. 1874 őszétől a Kassai Gazdasági Akadémián a mezőgazdasági vegytan rendes tanára lett. Az oktatás mellett kutatói munkát is végzett: ő állapította meg és elemezte több gyógyforrás, gyógyfürdő kémiai összetételét. Magyarországon úttörő munkát végzett a borászati melléktermékek hasznosítása terén. Kidolgozta a konyakgyártás elméletét és konyakfőző készüléket szerkesztett, amelynek használatára tanfolyamokat szervezett. Kassán halt meg 1892. január 15-én.

1869. április 24.


150 éve született Edelényben Berger Károly Lajos mezőgazdász. A középiskolát Miskolcon és Késmárkon végezte. 1889-ben a Kassai Gazdasági Akadémián szerzett oklevelet. 1890-től gazdatisztként dolgozott több uradalomban. 1895-ben földműves iskolai segédtanárrá nevezték ki. Tanított Zsitvaújfalun, Kecskeméten, Adán. 1901-től a Keszthelyi Gazdasági Akadémia intézőjeként magas szintre fejlesztette az ottani gazdaság juhtenyészetét. A földművelési minisztérium megbízásából tervezetet készített a gazdászhallgatók gyakorlati képzéséről. Több cikket és kiadványt írt a földműves, és a tanítóképző iskolák számára a kisgazdaságok berendezéséről és működtetéséről. 1909 őszén bízták meg Magyaróváron az üzemtani tanszék vezetésével, 1912-ben akadémiai rendes tanárrá nevezték ki. Magyaróváron halt meg 1913. május 15-én. A Bács megyei Adán, felesége családi sírboltjában temették el.

MÁJUS

1869. május 5.


150 éve halt meg Bécsben Sina János bankár, földbirtokos. Nišben született 1804. január 16.-án. 1842-ben vásárolta meg Sina György féltestvérével együtt a mosonszentmiklósi kastélyt és uradalmat. A Sina testvérek 1849-ben megalapították a mosonszentmiklósi cukorgyárat, amely akkor Európa legnagyobb cukorgyára volt, amely másfél évtizedig uralta Bécs és Pest-Buda cukorpiacát. Az üzem működtetéséhez, amely a kor minden technikai újításait is felhasználta, Morvaországból hozattak nagy számban szakmunkásokat. 1856-tól Sina János vette át egyedüliként a birtok és gyár irányítását. A templom kegyuraként jelentős összeggel támogatta a mosonszentmiklósi templom toronysisakjának cseréjét és a lébényi templom restaurálását. A lébényi evangélikusok iskolaépítésére is több ezer téglát adományozott. Ő alapította Ásványráró mellett a róla elnevezett János-majort.

1844. május 7.



175 éve született Esztergomban Deininger Imre mezőgazdász. Esztergomban végezte iskoláit és itt gyakornokoskodott az érseki uradalomban. 1865-ben kezdte tanulmányait a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetben. 1874-ben oktatóként tért vissza Magyaróvárra, ahol a növénytan és a növénytermelés tantárgyakat adta elő. Emellett bekapcsolódott be a prehisztorikus magvak vizsgálatába, őt tekinthetjük a magyar archeobotanika atyjának. 1878-ban kezdeményezésére és irányításával létrehozták az ország első Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Kísérleti Állomását Magyaróváron. 1882-ben a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egylet alapító és vezetőségi tagja lett. 1884-ben a Keszthelyi Gazdasági Akadémia Igazgatója lett. Megírta a nagy múltú Georgikon történetét (1885), és az időben több tanulmányutat tett Nyugat-Európa országaiba. 1892-ben búcsúzott Keszthelytől és a gödöllői koronauradalom jószágigazgatója lett. 1899-ben a minisztériumban az állami ménes birtokok és uradalmak osztályának helyettes vezetője. 1914-ben nyugdíjazták. Budapesten halt meg 1918. december 31-én. Reliefje a magyaróvári vár belső udvarán található.

1994. május 7.


25 éve halt meg Győrben Turóczi Mária tanár, festőművész. Jászberényben született 1907. augusztus 7-én. A négy elemit és a középiskolát Győrben végezte, 1925-ben érettségizett. Tanulmányait az Országos Magyar Királyi Képzőművészeti Főiskolán folytatta, 1929-ben végzett. Tanárai Edvi Illés Aladár és Benkhardt Ákos voltak. 1929-től a győri tanítóképzőkben rajzot tanított az intézmények átszervezéséig. Az 1960/61. tanévtől 1968-ig győri gimnáziumokban tanított, nyugdíjasként többek között a mosonmagyaróvári Kossuth Lajos Gimnáziumban egy évtizednél tovább tanított rajzot és műalkotás elemzést. Kiállítása volt többek között a Győri Műcsarnokban, Mosonmagyaróváron és Budapesten a Fáklya Klubban. A győri köztemetőben nyugszik.

1869. máj. 12.


150 éve halt meg Magyarkimlén Harangozó János honvéd százados, jegyző. Chioggiaban született 1801-ben. Vagyontalan polgári család sarja volt. Apja közkatonaként élt a Habsburg hadseregben. Az 52. gyalogezred nevelőintézetében végzett. Kiszolgált őrmesterként Eleméren volt jegyző. Előtte 1819 és 1843 között különböző ezredeknél szolgált. 1848 nyarán nemzetőr főhadnaggyá választották. Részt vett a Bánságban kezdődő harcokban. 1849 márciusától hadnagy volt az 52. gyalogezred 3. zászlóaljában. Áprilisban előléptették főhadnaggyá a III. hadtesthez tartozó sikeres alakulatnál. Június elején áthelyezték a Tatán alakuló, majd Komárom várőrségénél szolgáló 99. zászlóaljhoz. Augusztus 20-tól százados volt a 202. zászlóaljban az erőd október másodiki feladásig. 1863-tól (?) községi jegyző volt Magyar- és Horvátkimlén. 1867-ben belépett a Moson megyei Honvédegyletbe. A magyarkimlei temetőben nyugszik egy ma már jelöletlen sírban.

1944. május 20.


75 éve szüleletett Nagyváradon Kurucz Béla László festőművész. Mosonmagyaróváron érettségizett, ezután Körmendre került, később a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen folytatott tanulmányokat párhuzamosan művészeti tanulmányaival. Több évig külföldön élt. A Hansági Erdészet jánossomorjai telephelyén dolgozott csoportvezető gépészként. 1997-től verseket és novellákat is írt. Öt éves kora óta festett, mesterei a Mosonmagyaróváron élő Tallós-Prohászka István és Lakatos József voltak. Két nagy témája a Szigetköz és a Hanság tájai, természetvilága volt. Grafikákat is készített a festmények mellett. 24 képben festette meg az Árpád-házi királyok portréját. 1962 óta egyéni kiállításokon Győrött, Budapesten, Mosonmagyaróváron és Jánossomorján vett részt, csoportos kiállításokon Sopronban, Londonban, Münchenben, Linzben és Tel Avivban szerepelt. 2001. március 26-án halt meg Jánossomorján.

JÚNIUS

1944. június 4.


75 éve halt meg Mauthausenben Hiller József jogász, gyáriparos. Lucskiban született 1885. március 14-én. Jogi tanulmányainak elvégzése után Tetétleni Ármin ügyvédjelöltje volt. 1916-ban a Magyar Általános Hitelbank részvételével megalapította az Alumíniumérc Bánya és Ipar Rt.-t, amelynek 1944-ig vezérigazgatója volt. A németországi bernburgi timföldgyár csődbe jutásakor megbízta Bartha Lajos vegyészmérnököt a gyár leszerelésével és Magyarországra szállításával, ezzel a magyaróvári timföldgyár alapjait rakták le. Hiller személyében szerencsésen találkozott a jogász, a szervező és a gazdasági szakember. Az utolsó napig bízott német üzlettársai támogatásában, ezért a zsidótörvények végrehajtása során is a helyén maradt. 1944. április 15-én a Gestapo elhurcolta.

1844. június 16.


175 éve született Pesten Linhart György mezőgazdász, növénykórtani kutató. Tanulmányait az érettségiig szülővárosában végezte. 1868-1870 között a Magyaróvári Gazdasági Tanintézet hallgatója volt. 1874-ben került vissza Magyaróvárra segédtanárként a növénytani tanszékre. 1878-ban a strassbourgi egyetemen gombatant tanult. A növénykórtan elismert szaktekintélye lett. 1897-ben végigjárva az európai egyetemeket, javaslatot készített a gazdasági tanügy újjászervezésére. Az 1878-ban Deininger Imre által alapított Vetőmagvizsgáló és Növényélettani Állomás 1884-ben az ő vezetése alá került. 1898-ban alakult a Magyaróvári Növénykórtani Állomás, ahol kísérleteit folytathatta. Ezt vezette 1906-ban történt nyugalomba vonulása után is 1910-ig. Magyaróváron halt meg 1925. január 27-én, itt is temették el. Emlékét a magyaróvári belvárosban utcanév, az egyetem belső udvarán relief őrzi.

1969. június 17.


50 éve halt meg Mosonmagyaróváron Török János állatorvos. Kisbéren született 1907. május 17-én. 1929-ben Budapesten kapta meg állatorvosi oklevelét. Tamási, Sárvár és Ráckeve után került Mosonmagyaróvárra járási és városi állatorvosnak. 1943-tól megyei főállatorvos volt. Az 1954-es száj- és körömfájás járvány idején jól helytállt. Ettől az évtől az anatómia tanszéket vezette a helyi újjáalakuló akadémián. A Lajta-Hansági Állami Gazdaság szaktanácsadónak kérte fel. 1960-tól lett egyetemi tanár, 1962 és 1965 között rektorhelyettes volt egyetemünkön. A Munka Érdemrend arany és ezüst fokozatával is kitüntették. Túlhajtott munkaritmusa következtében korán elhunyt. Sírja a magyaróvári temetőben található.

1869. június. 18.


150 éve született Pozsonyban Szekeres Richárd gyárigazgató. Pozsonyban kereskedelmi iskolát végzett. 1897-ben Csepelen kezdett el dolgozni, a Weisz Manfréd üzemek egyik megalapítója. Az I. világháborúban a tengerészetnél szolgált önkéntesként. Amikor a háború után a Magyaróvári Tölténygyár állami tulajdonba került, 1921-től Szekerest bízták meg a zilált állapotban lévő üzem újjászervezésével, vezetésével. A Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár Rt. igazgatójaként munkásházakat épített, fürdőt, segélyhelyet, napközi otthont, óvodát, munkáskaszinót létesített a gyár dolgozóinak. Ő alapította a Hubertus Sport-Egyletet 1930-ban, amelyben a sport mellett előadásokat tartottak, kórust működtettek. 1940. január 8-án ment nyugdíjba. Magyaróváron halt meg 1942. március 9-én. Mosonmagyaróváron 2007 májusa óta utca őri a nevét Mosonmagyaróváron.

JÚLIUS

1944. július 1.


75 éve halt meg Mosonmagyaróváron Schweiffer Károly tisztviselő, helytörténész. Lucsonyban született 1870-ben, az utolsó lucsonyi bíró, Schweiffer Keresztély fia volt. Elemi iskoláit falujában, a gimnáziumot Magyaróvárott és Pápán végezte. 1887-ben Magyaróvár szolgálatába lépett, majd 1891-ben vármegyei irodatiszt lett. 1892-ben szerezte meg a jegyzői oklevelet és a megyei alispáni, majd az árvaszéki ügyekkel foglalkozott. 1924 után a Magyaróvári Főszolgabírói Hivatalhoz került át. Innen vonult nyugalomba 1926-ban. Az ő terjedelmes visszaemlékezéséből ismerjük Lucsony önálló életének utolsó szakaszát és a dualizmus korabeli Magyaróvárt. Megalakulása óta a helyi Crédó-Egyesület vezetője volt, de a Magyaróvári Férfidalárdában és Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyletben is vezetőségi tag volt. Magyaróváron temették el.

1994. július 6.


25 éve halt meg Pölöskefőn Markó Imre Lehel római katolikus pap, nyelvész. Mosonszentandráson született, 1919. október 29-én. Középiskoláit a keszthelyi premontrei és a pannonhalmi bencés gimnáziumban végezte. A bencés rendben ünnepélyes fogadalmat tett 1943. júius. 27-én, áldozópappá szentelték 1944. május 21-én. A rend tagjaként végezte el a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin szakát. 1944-1948 között a Pannonhalmi Gimnázium tanára volt, később Pápán volt lelkész. 1951-ben helyezték Kiskanizsára, itt kezdett el foglalkozni nyelvészettel. Az 1960-as évektől részt vett a zalai földrajzi nevek és Zalaegerszeg utcaneveinek gyűjtésében és feldolgozásában Jelentős érdemei voltak az országosan elsőként megjelent zalai földrajzi nevek hiánypótló mű közreadásában. Később részt vett Tolna, Vas, Komárom, Veszprém és Baranya földrajzi neveinek gyűjtésében és kiadásában is.

1669. július 8.


350 éve született Rajkán Forgách Simon katonatiszt, kuruc generális, író. Bécsben nevelkedett a jezsuitáknál és I. Lipót udvarában. Katonai pályáját 1687-ben a franciák ellen kezdte. 1691-ben alezredes, 1697-ben ezredes és kanizsai algenerális lett. Ebben az évben részt vett a boszniai hadjáratban. 1700-ban ismét a rajnai hadszíntéren harcolt, generális főstrázsamester volt. 1702-ben generálissá (tábornagy) léptették elő. 1703-ban hazarendelték, hogy a kurucok ellen hadakozzék. Ám 1704 márciusában a Moson megyei Lajtakörtvélyesnél a kurucokhoz állt, akik I. Rákóczi Ferenc egri táborába kísérték. 1704-ben a dunántúli hadműveleteket eredményesen vezette, de végül Heister június 13-án Koroncónál megállította. 1704 őszén meghódolásra bírta Kassát majd Eperjest és Szatmárt. 1706. április 10-én elfoglalta Magyaróvárt a kuruc hadvezérek közül egyedüliként. 1706 őszén Rákóczi a Pozsony környéki ellenséges utánpótlás elvágásával és raktáraik megsemmisítésével bízta meg. Mivel a parancsot nem megfelelően teljesítette és emiatt Esztergom császári kézre került, a fejedelem, hogy példát statuáljon, november 22-én elfogatta. Krasznahorkán végül Munkácson raboskodott. Ennek ellenére végig kiállt a szabadságharc ügye mellett. 1711 után Lengyelországba ment, 1716-tól az Oszmán Birodalom területén élt, 1717-ben megpróbált Moldvából behatolni Magyarországra. 1721-ben elhagyta Rodostót visszament Lengyelországba és ott élt 1730-ban bekövetkezett haláláig. Irodalmi működése is jelentős volt.

1769. július 22.


250 éve halt meg Győrben Hermán József római katolikus pap, egyházi író. Magyaróváron született 1723-ban. 1744-ben szentelték pappá. Győrben segédlelkész, majd plébános, 1755-ben lett kanonok és hitszónok. 1760-tól mézeskúti apát, később Komárom megyei főesperes, szentszéki ülnök. Komárom és Moson vármegyék táblabírája volt. Híres szónokként gyakran beszélt a megye határain kívül is, pl. Pozsonyban, Nagyszombaton vagy Keszthelyen.

1919. július 22.



100 éve született Csanádpalotán Márton Géza agrármérnök. Eredeti neve Milits Boriszláv volt. A makói gimnáziumban 1938-ban érettségizett, s ez évben került a Szentendrei Pátriárka ösztöndíjával a Belgrádi Egyetem görögkeleti teológiai fakultására. 1940-ben a háborús helyzetre tekintettel visszatért Magyarországra. 1946-ban fölvételt nyert a Magyar Agrártudományi Egyetem Debreceni Osztályára. Az egyetemek átszervezésekor Budapestre került, 1950-ben jeles eredménnyel diplomázott és tanársegédnek nevezték ki. 1952-ben részt vett az önálló Növényélettani Tanszék megszervezésében, adjunktusként előadásokat tartott. 1962-ben Mosonmagyaróvárra helyezték, ahol a Növénytani és Növényélettani Tanszéket vezette. Két ízben volt a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskola rektorhelyettese (1963-1965, 1968-70.), 1965 és 1968 között a rektora. Kutató munkájában eleinte a vegyszeres gyomirtás élettani hatásaival és a növények vízháztartásával foglalkozott. Mosonmagyaróváron az egysejtű algák tenyésztését, azok nagyüzemi felhasználását kutatta. 1982-ben vonult nyugdíjba. Csornán halt meg 2012. július 5-én.

AUGUSZTUS

1894. augusztus 1.



125 éve született Szentivánlaborfalván Bíró Gyula mezőgazdász. Középiskoláit Sepsiszentgyörgyön és Gyulafehérváron végezte, s tanulmányait a kolozsvári egyetem jogi fakultásán folytatta. Ezt követően Debrecenben majd Szegeden tanult, ez utóbbi helyen szerzett 1922-ben államtudományi doktorátust. Párhuzamosan tanult a Debreceni Gazdasági Akadémián is, amelyet 1921-ben jeles eredménnyel végzett el. 1925. október 25-én helyezték a Magyaróvári Gazdasági Akadémiára, ahol 1928-ban rendkívüli, 1933-ban rendes tanárrá lépett elő, s 1927-től a Gyakorlati Tanszéket is vezette. 1940-től Erdélyben a Kolozsvári Gazdasági Akadémiát vezette, 1944 őszén visszament Mosonmagyaróvárra, s itt 1945 szeptemberétől 1949 márciusig egyetemi tanárként működött. 1950-től a Mezőgazdasági Tudományos Központban a kísérleti gazdaságokat szervezte, 1953-ban az Állattenyésztési Kutató Intézet egyik alapítója lett. Még ez évben ismét a mosonmagyaróvári tangazdaságban vállalt főállattenyésztői állást, 1955-ben pedig a Mosonmagyaróváron működő Felső-dunántúli Mezőgazdasági Kísérleti Intézet állattenyésztési osztályának vezetője lett. 1956-ban nyugdíjazását kérte, de továbbra is tevékenykedett. Budapesten halt meg 1977. január 12-én.

1944. augusztus 4.


75 éve halt meg Mosonmagyaróváron Suller János piarista szerzetestanár. Jánosházán született 1873. december 19-én. Az ismeretlen helyen kezdett gimnáziumi tanulmányait Kecskeméten fejezte be 1893-1895 között. Váci iskolájában már 1892-ben beöltözött. A budapesti tudományegyetemen 1898-ban szerzett latin-magyar szakos tanári diplomát, közben ugyancsak Budapesten teológiai tanulmányokat is folytatott. 1899-ben Nagykanizsán, 1901-ben Temesváron, 1902-ben Budapesten, 1903-ban Magyaróváron, majd egy éves podolini tartózkodás után Máramarosszigeten, 1907 és 1908 között Nagyszebenben volt kisegítő tanár. 1920/21-ben Debrecenben, 1921-1928 között Kecskeméten volt kinevezett tanár. Öt éves veszprémi tanítás után 1935-ben tért vissza Magyaróvárra, ahol 1939 és 1944 között nyugdíjasként élt a rendházban. Földi maradványait a köztemető piarista sírkertjében helyezték örök nyugalomra.

1919. augusztus 13.



100 éve született Süttörön Horváth Dori Imre római katolikus pap. 1943. június 19-én Győrben szentelte pappá Apor Vilmos megyéspüspök. 1943-1947 között Rábaszentmihályon majd Nyúlon volt segédlelkész. 1947-1957 között Győr-Nádorvárosban szolgált, majd egy évre Kapuvárra került. 1958-ban pályázat útján lett Mosonszentmiklós plébánosa. 1999. augusztus 1-jén, a szentmisén búcsúzott el a mosonszentmiklósi hívektől. Nyugdíjba vonulása után Győrben a Szent Imre templomban vállalt kisegítő szolgálatot. 2007-ben Mosonszentmiklós Díszpolgárává választották. Élete utolsó éveit a Győri Egyházmegyei Papi Otthonban töltötte. Győrben halt meg 2016. augusztus 9-én. A fertőd-süttöri temetőben temették el 2016. augusztus 19-én.

1994. augusztus. 11.


25 éve halt meg Győrben Tomaskovics Gyula textilmérnök, gyárigazgató. Mosonban született, 1928. május 9-én. Iskoláit Győrben a textilipari szakiskolában, majd a Műszaki Egyetem textilmérnöki szakán végezte. 1948-tól dolgozott a győri pamutszövő és műbőrgyárban. 1953-1956 között a termelési osztályt vezette, 1961-től műszaki főosztályvezető, 1966-tól a vállalat főmérnöke volt. 1979-1982 között a Graboplast vezérigazgató-helyettese, 1982-től vezérigazgatója volt. 1988-ban vonult nyugdíjba. A műbőrgyártás komplex fejlesztésével és berendezéseinek korszerűsítésével foglalkozott.

1994. augusztus 12.



25 éve halt meg Győrben Sinay Jenő könyvtáros. Győrben született 1932. szeptember 29-én. Középiskolai tanulmányait a győri Czuczor Gergely Bencés Gimnáziumban kezdte, és a Révai Miklós Gimnáziumban érettségizett 1951-ben. Budapesten az Eötvös Loránd Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán könyvtár szakot végzett, de irodalmi, filozófiai és történelmi tanulmányokat is folytatott. 1955-ben még az államvizsga előtti gyakornoki évben a Mosonmagyaróvári Járási Könyvtár igazgatója lett, s 1961-ig nehéz körülmények között szervezte és alakította az 1951-ben létesített intézmény szakmai munkáját. 1961-ben a győri Kisfaludy Károly Megyei Könyvtárba került, ahol megszervezte a könyvtár műszaki részlegét, s nagy szerepe volt a tájékoztató, a bibliográfiai szolgálat és a helyismereti gyűjtemény kialakításában, fejlesztésében. 1975-től a megyei könyvtár igazgató helyettese, 1981-1992 között, nyugdíjba vonulásáig, igazgatója volt. A magyaróvári temetőben nyugszik.

1944. augusztus 14.



75 éve halt meg Hatvanban Legány Ödön mezőgazdász, növénynemesítő. Kassán született, 1876. március 18-án. 1898-ban szerzett oklevelet a Magyaróvári Gazdasági Akadémián. Két évig segédtiszt volt gróf Károlyi Sándor fóti uradalmában, 1900-tól tanársegéd volt Magyaróváron Cserháti Sándor mellett. 1903-tól cukorrépával és rozzsal végzett keresztezési kísérleteket. 1913-1918 között a Magyaróvári Gazdasági Akadémia tanára volt, ezzel párhuzamosan 1908-tól 1918- ig a Hatvani Cukorgyár Rt. nagyteleki növénynemesítő telepének vezetője. 1918-tól a Hatvani Növénynemesítő Rt. egyik megalapítója, vezérigazgatója (1918-1942). Kezdeményezésére jött létre a Magyar Növénynemesítők Országos Egyesülete, amelynek ügyvezető igazgatója és alelnöke volt.

1969. augusztus 15.


50 éve halt meg Győrben Németh Károly evangélikus lelkész. Kispécen született 1881. január 15-én. Gimnáziumi tanulmányait Sopronban az Evangélikus Líceumban végezte. Teológiai tanulmányokat Sopronban folytatott 1900-1903 között, majd egy éven át Greifswaldban tanult. 1904-ben szentelték lelkésszé. Szolgált Alsólövőn, tanított Pápán majd 1910-1912 között a New Brunswickben élő magyar evangélikus közösség lelkésze volt. 1912 nyarától volt Lébény lelkésze 1953-ig, nyugdíjba vonulásáig. 1914-ben megalakította a lébényi nőegyletet. 1918 őszén a helyi Nemzeti Tanács elnökévé választották. Az I. világháború után aktív szerepet vállalt a Hangya szövetkezet és a tűzoltó egyesület munkájában. Számos cikke jelent meg az evangélikus sajtóban (Harangszó) és részt vett a lapok szerkesztésében is (Evangélikusok Lapja, Missziói Lapok, Evangélikus Pedagógus). 2009. szeptember 20-án áldották meg emléktábláját a lébényi evangélikus templomban, halálának 40. évfordulója alkalmából.

1919. augusztus 20.



100 éve született Magyaróváron ifjú Vas Károly mikrobiológus, tejgazdasági kutató. 1941-ben a budapesti műegyetemen vegyészmérnöki oklevelet szerzett. 1944-ig ugyanitt tanársegédként dolgozott, s 1944-ben műszaki doktori oklevelet szerzett. 1948-tól az Országos Magyar Mezőgazdasági Ipari Kísérleti Intézetnél és jogutódjánál a Konzerv-, Hús- és Hűtőipari Kutató Intézetben volt mikrobiológiai osztályvezető. 1959-ben a Kertészeti és Szőlészeti Főiskolára nevezték ki tanárnak. 1967-től a Központi Élelmiszeripari Kutatóintézet igazgatója. 1952-ben a kémiai tudományok kandidátusa, 1956-ban a kémiai tudományok doktora címet nyerte el, 1964-től az MTA levelező tagja. Fő kutatási területe az élelmiszerek tartósítása, az élelmiszerek romlásához vezető enzimatikus és mikrobiológiai folyamatok vizsgálata. Magyarországon az elsők között alkalmazta a biometriát és a sugárzásos tartósítási eljárásokat. Budapesten halt meg 1981. november 22-én.

1744. augusztus 24.


275 éve született Pándorfaluban Fuchs Xavér Ferenc római katolikus pap. Pannonhalmi középiskolái után Nagyszombatban és Budán tanult a papneveldékben. 1786-ban Esztergomban szentelték pappá és maradt itt mint segédlelkész. Az Andrássy grófok nevelőjeként 1773-ban Szomoron lett plébános. Később a budai akadémián a bölcsészettudomány tanára volt. 1780-ban Batthyány bíboros titkáraként 1783-tól pozsonyi, 1784-ben esztergomi kanonok lett. 1787-től nyitrai megyéspüspökként kórházakat épített és saját pénzéből látta el fontos könyvekkel a magyar korona egyházmegyéit. 1804-től első főpapja az újonnan alapított egri érsekségnek. Egerben halt meg 1807. június 27-én.

1919. augusztus 28.


100 éve született Magyaróváron Molnár Ágoston fafaragó, szobrászművész, tanár. Elemi iskoláit a Majorokban kezdte, s a magyaróvári iskolában fejezte be. 1939-ben beiratkozott a budapesti Iparművészeti Főiskola szobrász szakára, ahol 1943-ban végzett Ohmann Béla szobrászművész tanítványaként. Ezt követően katonai szolgálatra hívták be, s négy év szovjet hadifogság után tért haza. 1949-től a Budapesti Műszaki Tanárképző Főiskola nappali tagozatán tanult, ezt 1952-ben feleségével együtt levelező tagozaton fejezték be, mert 1951-ben mindketten Mosonmagyaróváron találtak állást a szakmunkásképző intézetben. Itt dolgozott 1977 augusztusáig, nyugdíjba vonulásáig. Elkészítette többek között Nikolaus Lenau mellszobrát, a református templom fafaragásait, Móra Ferenc, Széchenyi István domborműveit, az ipartelepi olasz kápolna mellé fölállított kopjafát és több festményt. Mosonmagyaróváron halt meg 2005. november 6-án.

1919. augusztus. 28.



100 éve halt meg Magyaróváron Timaffy Endre tanító. Szatmárnémetiben született 1860. október 28-án, 1883-ban került a Csallóközbe. Ő volt a szigetvilág: Vajka (Magyarországon maradt részéből lett a későbbi Cikolasziget), Sérfenyősziget, Tejfalusziget, Doborgazsziget első tanítója, igazgatója, postamestere, de emellett a jegyzői teendőket is ellátta. „Egy személyben volt az egész falusi értelmiség” emlékezett rá unokája a néprajztudós Timaffy László 80 éves korában. A község vezetőjeként a Tanácsköztársaság rendeleteit is szabályosan végrehajtatta. A kommunista rendszer bukása után ezért a népharag ellene fordult, ami szerepet játszott halálában is. A cikolaszigeti temetőben temették el. Dunaszigeten a helyi általános iskola viseli a nevét. 2007. november 10-én emléktáblát helyeztek el Dunasziget első iskolájának falán, a helyi általános iskolában pedig emlékszobát alakítottak ki a hajdani tanító, írásaiból és használati tárgyaiból.

1894. augusztus. 30.



125 éve született Lugoson Szonntag Jenő vegyészmérnök. Középfokú tanulmányait Pécsen végezte, 1912-ben tett érettségi vizsgát. 1912-ben beiratkozott Budapesten a Műegyetem vegyészmérnöki karára, de tanulmányait az első világháború miatt meg kellett szakítania. 1921-ben kapott vegyészmérnöki oklevelet. 1929-ben került először Magyaróvárra, a vegykísérleti állomás kísérletügyi vegyészeként dolgozott. 1931-1936 között a pécsi vegykísérleti állomás fővegyésze volt. 1936-ban Magyaróváron a Magyar Mezőgazdasági Vegykísérleti és Tejkísérleti Állomás élére nevezték ki. 1940-től a győri vegykísérleti állomás vezetését is ellátta. Kutatóintézetét 1942-ben egyesítették a győri vegykísérleti állomással, ami nevében győri lett, de ténylegesen Mosonmagyaróváron működött tovább. Az általa irányított állomás volt az egyetlen, amelyet a második világháború végéig Mosonmagyaróváron maradt, ő pedig 1945 áprilisában átvette a többi kutatóintézet (tejkísérleti, növénytermesztési-növénynemesítési) ideiglenes irányítását, gondozását. 1948-ben leváltották a vegykísérleti állomás éléről majd nyugdíjazták, intézetét pedig megszűntették. 1952-től haláláig a Magyar Tejgazdasági Kísérleti Intézet tudományos munkatársaként dolgozott, 1956-57-ben néhány hónapig vezette is azt. Mosonmagyaróváron halt meg 1961. augusztus 17-én.

SZEPTEMBER

1894. szeptember 17.


125 éve született Budapesten Nobilis Tibor egyházzenész, kántor, karnagy. Zenei tanulmányait a Kecskeméti Városi Zeneiskolában (zongora) és Harmat Artúrnál (egyházzenei ismeretek) folytatta. 1922-1926 között az egri főszékesegyház orgonistája és helyettes karnagya, 1926-tól a magyaróvári katolikus plébániatemplomban a Magyaróvári Egyházi Énekkar karnagya volt, de vezényelte a Magyaróvári Férfidalárdát is. 1936-ban vezetésével Esztergomba és Visegrádra kirándult a templom kórusa, ekkor föl is léptek Esztergomban. Mosonmagyaróváron halt meg 1960. február 15-én.

OKTÓBER

1869. október 2.



150 éve született Mosonban Kühne Károly gépgyáros. Kühne Ede és Winter Anna elsőszülött gyermeke volt. Iskoláit Mosonban kezdte és a fővárosban érettségizett. Gyerekkorától gondosan a Kühne-gyár továbbvitelére nevelték, vele is foglalkoztak a gyár kiváló fejlesztő mérnökei. Zürichben szerzett gépészmérnöki oklevelet. 1895-ben apja cégtársául fogadta. Elévülhetetlen érdemei voltak abban, hogy a gyár a századforduló körül meg tudott újulni és apja halála után is virágzott. A termékszerkezet átalakult, bővült a piac a Balkánon és Olaszországban is. Állandó kísérleti telepet rendezett be az új gyártmányok létrehozására. A Gyáriparosok Országos Egyesületének és a Gyáriparosok és Vasművek Országos Egyesületének vezetőségi tagja volt. 1905-ben a Szabadelvű Párt színeiben indult helyben a választásokon. 1908 májusában a vezetése alatt álló gyár részvénytársasággá alakult, de a tényleges igazgatás a kezében maradt. Mosonban halt meg 1912. október 15-én.

1994. október 7.



25 éve halt meg Sopronban Szőke Gyula római katolikus pap. Sopronban született 1916. október 4-én. 1940-ben Győrben szentelték pappá. Először Beleden, majd Árpáson, Téten és Sopronban volt segédlelkész 1943-ig. 1944-1947 között először lelkész, 1947 és 1950 között plébános volt Sopronban. 1950-1956 között Levélen, 1956-1973 között Bágyogszováton volt plébános. Püspöki tanácsos 1966-tól, Mosonmagyaróvár városplébánosa 1973-tól-1989-ig. 1980-tól tiszteletbeli főesperes, 1985-től kerületi esperes és „címzetes kanonok.” Ez utóbbinak - és egy millió forintos magánvagyona felajánlásának - köszönhetően 1993-ban a Szent László téren felavatták Lebó Ferenc győri szobrászművész városvédő Szent László alkotását. A város műemlékvédelme érdekében kifejtett kiemelkedően eredményes tevékenysége elismeréseként Mosonmagyaróvár város 1989-ben Pro Urbe díjjal ismerte el közéleti és alkotó tevékenységét.

1844. október 10.


175 éve született Öttevényen Rohrer Ferenc mezőgazdász, jószágigazgató. Alsóbb iskoláit Győrben járta, tanulmányait a bécsi főreáliskolában 1859-1860 között fejezte be. 1862 őszén kezdte meg tanulmányait a Magyaróvári Gazdasági Tanintézetben. 1866-ban nevezték ki a Habsburg (Albert) főhercegi gazdaság béllyei uradalmába, ahol két év után véglegesítették. 1883-ban a magyaróvári uradalomhoz helyezték jószágigazgatói beosztásba. Működése alatt az uradalom jövedelmezősége megtöbbszöröződött. Frigyes főherceg 1904 elején összes javainak főkormányzójává (adminisztrátorává) nevezte ki, ekkor Pozsonyba költözött. Felügyelete alá tartozott a magyarországi béllyei, a magyaróvári, a véghlesi, a morvaországi selowitzi, a sziléziai tescheni és saybushi nagybirtokok egész 1670 négyzetkilométernyi területe. Egész hivatali ideje alatt messzemenően gondoskodott a Moson Vármegyei Gazdasági Egyletről, komoly anyagi támogatással alapító tagjává is vált, és mindig szívesen fogadta az akadémiáról érkező gyakornokokat, tanulmányúton lévőket és a kikerült végzetteket. Nevét a Rohrer-föld nevű terület őrzi. Pozsonyban halt meg 1908. március 2-án. A mosoni temetőben helyezték örök nyugalomra.

1919. október 19.


100 évbe született Bonnyai Mihály újságíró, gazdasági vezető. Középiskolai tanulmányait a győri bencés és a magyaróvári piarista gimnáziumban végezte. Érettségi után a Magyar Posta szolgálatába lépett, de két év után a mosonmagyaróvári adóhivatalban vállalt munkát. Egy év múlva a Karolina Kórház ellenőre lett. 1950-től a győri kórház gazdasági vezetője lett, itt több fejlesztést is kezdeményezett. Később a Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia gazdasági igazgatója, 1959-től kérelmére a Keszthelyi Mezőgazdasági Akadémia gazdasági igazgatója volt egészen 1970-ben történt nyugdíjba vonulásáig. Mosonmagyaróváron hét éven át volt a „Mosonvármegye” című lap gyakornoka, majd belső munkatársa. 1945 májusában „Szabad Mosonvármegye” címmel demokratikus hetilapot jelentetett meg, tagja lett a Magyar Újságírók Országos Szövetségének. 1946-ban a Magyar Távirati Iroda vidéki tudósítója is volt. Veszprémben halt meg 2000. július 6-án.

1944. október 19.


75 éve halt meg Budapesten Panajott Pál tisztviselő, újságíró, dalszerző. Budapesten született 1901. december 8-án. 18 éves korában lett a Magyaróvári Vadásztöltény-, Gyutacs- és Fémárugyár R. T. tisztviselője, később felügyelője, a gyár fővárosi központi irodájának főtisztviselője. Sok éven át volt a „Mosonvármegye” című lap tudósítója, műkedvelő színész, dal- és operett szerző, szövegíró. 1936 decemberében mutatták be Magyaróváron a Bécsi bácsi című operettet, amelynek szövegét Panajott Pál írta, ő és a helybéli Matusiczky Sándor karmester szerezte a zenéjét, és amatőr színészek játszották Ispánki József polgári iskolai igazgató rendezésében nagy sikerrel.

1944. október 24.


75 éve halt meg Mosonmagyaróváron Sós Ágoston (Sós Ágost) kórházgondnok, lapszerkesztő. 1872-ben született, 1891-ben érettségizett a pozsonyi főgimnáziumban. Középiskolái után a bécsi orvostudományi egyetemen tanult, de életkörülményei nem engedték meg, hogy orvos legyen. Fiatalon Moson vármegye szolgálatába állt. 1898-ban a megyei számvevőséghez került, 1901-től pedig a Karolina kórház gondnoka lett Magyaróváron. Ezt az állást töltötte be nyugalomba vonulásáig. Az I. világháború idején évekig főmunkatársa és helyettes szerkesztője volt a „Mosonvármegyé”-nek. Társadalmi tevékenységének legkedvesebb terepe a Magyaróvári Férfidalárda volt, szervezője, szerzője, alelnöke, később elnöke volt az egyesületnek.

1919. október 29.


100 éve született Mosonszentandráson Markó Imre Lehel római katolikus pap, nyelvész. Középiskoláit a keszthelyi premontrei és a pannonhalmi bencés gimnáziumban végezte. A bencés rendben ünnepélyes fogadalmat tett 1943. jún. 27-én, áldozópappá szentelték 1944. május 21-én. A rend tagjaként végezte el a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin szakát. 1944-1948 között a Pannonhalmi Gimnázium tanára volt, később Pápán volt lelkész. 1951-ben helyezték Kiskanizsára, itt kezdett el foglalkozni nyelvészettel. Az 1960-as évektől részt vett a zalai földrajzi nevek és Zalaegerszeg utcaneveinek gyűjtésében és feldolgozásában Jelentős érdemei voltak az országosan elsőként megjelent zalai földrajzi nevek hiánypótló mű közreadásában. Később részt vett Tolna, Vas, Komárom, Veszprém és Baranya földrajzi neveinek gyűjtésében és kiadásában is. Pölöskefőn halt meg 1994. július 6-án.

1944. október 31.



75 éve született Mosonmagyaróváron Pásztory Zoltán zenész, dobos. Gyermekkorában úttörő és ifjúsági zenekarokban játszott. Zenei konzervatóriumot végzett, majd a KISZ Művészegyüttesben és a Fővárosi Operettszínház zenekarában is dobolt. 1965 végén került az azóta már legendássá vált Illés együtteshez. Az együttes 1973-as megszűnése után egy ideig egy gumigyárban dolgozott, később a Német Szövetségi Köztársaságba költözött, ahol vendéglátóipari zenészként kereste kenyerét. Pásztory Zoltán ott volt a feloszlást követő valamennyi Illés-koncerten: 1981-ben, 1990-ben, 1996-ban és 2001-ben is. Már nem vehetett részt az együttes megalakulásának 40. évfordulójára tervezett koncertsorozaton. A zenekar többi tagjával együtt 2000-ben ő is megkapta a Kossuth-díjat. Budapesten halt meg 2005. május 1-jén.

NOVEMBER

1944. november 15.



75 éve halt Luzernben Flesch Károly hegedűművész. Mosonban született 1873. október 9-én. Hat éves korában kezdett el hegedülni, első zeneoktatói Kern Károly, a helyi tűzoltó egyesület karnagya és Schöll Mihály mosoni iskolamester voltak, aki fölismerték a fiú tehetségét. Flesch Károly elemi iskolai tanulmányai után a magyaróvári piarista gimnázium tanulója lett. Első nyilvános bemutatkozása 1883-ban a mosoni társaskör hagyományos szilveszteri bálján történt. 1886-1889-ben Bécsben J. M. Grünnél tanult a Levi Konzervatóriumban, 1890-től 1894-ig a párizsi konzervatóriumban M. P. J. Marsick és Sauzay növendéke volt. 1895-ben Mosonban és Magyaróváron nagysikerű koncertet adott. 1897-1902 között a bukaresti konzervatóriumban tanított és a királynő vonósnégyesének prímása volt, ezt követően 1908-ig az amszterdami konzervatóriumban lett tanár. 1909-től 1934-ig Berlinben és Baden-Badenben élt, 1921-től a berlini zeneakadémián tanár. 1914-1928 között Philadelphiában a Curtis Institute-ban, 1928-ban Berlinben, 1929-ben Badenben tartott mesterkurzusokat. A nemzetiszocialisták hatalomra jutása után 1934-ben elhagyta Németországot, Londonban és Amszterdamban, 1943-tól a svájci Luzernben élt. 1942-ben egy rövid ideig Budapesten tartózkodott, amikor Weiner Leóval Bach két hegedűversenyének kiadását készítették elő. Ekkor adott nagy sikerű hangversenyt a Városi Színházban, a második koncertet azonban a hatóságok érdeklődése miatt lemondta. Ez volt utolsó magyarországi látogatása. Flesch a 20. század nemes ízlésű, legnagyobb kultúrájú és technikájú hegedűművészei közé tartozott. Tiszteletére Mosonmagyaróváron 1985 óta kétévente nemzetközi hegedűversenyt rendeznek fiatal tehetségek részére. 1994-ben, halálának 50. évfordulóján a szülőváros hazahozatta hamvait és a mosoni izraelita temetőben helyezte el. Emlékét a szülői házon 1983 óta Rieger Tibor domborműve, a Flesch Károly Kulturális Központ és egy lakótelep neve őrzi. 2008-ban emléktáblát helyeztek el a Flesch Károly Kulturális Központ épületében.

1819. november. 28.


200 éve született Iglón Bókay Lajos mérnök, honvéd főhadnagy. Tanulmányait szülővárosában kezdte majd Miskolcon, Késmárkon, Eperjesen és Lőcsén folytatta. 1845-ben, mérnöki diplomája megszerzése után telepedett le Győrben. 1848 novemberében az 1. honvéd utászezred önkéntese lett. Az egységet részben Moson megyeiekből állították ki. 1848 decemberében hadnagy, 1849 márciusában főhadnagy lett. Június 22-én a katonai érdemjel 3. osztályával tüntették ki visszamenőlegesen Buda ostrománál tanúsított bátor helytállásáért. Az augusztus 2-án vívott debreceni szerencsétlen csatában, amelyet Nagysándor József tábornok vívott a tízszeres orosz túlerővel szemben, katonáival együtt fogságba esett. Az osztrák hadseregbe sorozták be büntetésül. 1853-tól dolgozott Moson vármegyében, 1855-től már itt is lakott, ahol a főhercegi uradalomban vállalt munkát. 1860/61-ben megyei főmérnök volt. Jelentős munkát vállalt a szegényellátás területén: közreműködésével hozták létre Mosonban 1879-ben a „Erzsébet egylet”-et, amely a mosoni iskola legszegényebb tanulóit támogatta. Tagja volt a Moson megyei Honvédegyletnek, elnöke a Mosoni Társas Körnek, ahol együtt zenélt az ifjú Flesch Károllyal. Érdemei elismerésül 1891-ben a király koronás arany érdemkeresztet adományozott neki. Mosonban népszerű és megbecsült ember volt. Mosonban halt meg 1896. június 16-án.

1919. november. 29.



100 éve született Sérfenyőszigeten Cséfalvay Gyula. Az elemi iskolába szülőfalujában járt. Ezt követően gazdasági iskolát végzett Győrben. 1940-től 1959-ig, birtoka kisajátításáig egyéni gazdálkodó volt. 1959 után segédmunkás volt, majd anyagkönyvelő. 1969-ben agrármérnöki oklevelet szerzett a Mosonmagyaróvári Agrártudományi Főiskolán. 1970 tavaszától a Mosonmagyaróvári Kisállattenyésztő Szövetkezet főagronómusa, majd elnöke 1984-ig, nyugdíjba vonulásáig. Fiatalon bekapcsolódott a politikai életbe. Tevékenyen részt vett az 1930-1940-es évek agrárpolitikai mozgalmaiban. 1938-tól tíz éven keresztül az Arany- és Ezüstkalászos Gazdák mozgalmában dolgozott. 1940-től csatlakozott a Katolikus Agrárifjúsági Legényegyletek Országos Testületéhez. 1946-1948 között a Magyar Parasztszövetség tagja volt. Az 1947. évi választásokon a Barankovics István vezette Demokrata Néppárt képviselőjelöltje volt a megyei pártlistán. Az 1956-os forradalom után internálták, majd rendőri felügyelet alatt állt 1961-ig. 1989-ben belépett a Kereszténydemokrata Néppártba. 1990-ben pártja területi listájáról bekerült a parlamentbe, ahol négy éven keresztül dolgozott többek között a mezőgazdasági és kárpótlási bizottságban. Sérfenyőszigeten halt meg 1998. június. 16-án.

DECEMBER

1844. december . 4.


175 éve halt meg Budán Bendik Ferenc piarista szerzetestanár. Breznóbányán születetet 1785. november 6-án. Trencsénben és Vácon tanult, itt is szerzett doktori címet. Nyitrán és Pozsony-Szent-Györgyön hallgatott teológiát. Magyaróváron először 1814 és 1821 között tanított nyelvi tárgyakat, 1835 és 1844 között kilenc éven keresztül volt a magyaróvári piarista középiskola igazgatója. 1844-től Budán a piarista ház spirituálisa volt.

1944. december 5.



75 éve halt meg Mosonmagyaróváron Sattler János jogász, polgármester. Mosontétényben született 1894. február 18-án. Többgyermekes földműves család egyetlen gyermekeként a gimnázium alsó négy osztályát 1914-ben Magyaróváron a piaristáknál, a felsőbb osztályokat a soproni bencéseknél végezte. Önként bevonult csapatszolgálatra és csak 1919-ben tette le az érettségi vizsgát. A háborúban a 30. sz. tábori ágyúsezred szakaszparancsnokaként szolgált. 28 hónapon keresztül harcolt az olasz és orosz frontokon. Kitüntetései: bronz és ezüst Signum Laudis és Károly-csapatkereszt. Jogi tanulmányokat előbb Pozsonyban folytatott, a budapesti tudományegyetemen 1922-ben kapott államtudományi doktorátust. 1920-ban szerelt le és tiszteletbeli szolgabíróként Nezsiderben kezdte közigazgatási szolgálatát. 1923-ban lett tanácsnok az éppen akkor rendezett tanácsú várossá alakult Magyaróváron. Proszonits István halála után, 1925-ben egyhangúlag választották a város polgármesterévé. Hosszú ideig ő volt az ország legfiatalabb polgármestere. Ebben az évben házasodott, nezsideri származású feleségével (Silbernagel Adél) két fiút (Sattler János orvos és Sattler Ottó építész) neveltek fel. Pontos, lelkiismeretes és takarékos hivatalnok volt, vezetése alatt csökkent a város eladósodása. Főleg gazdaságossági megfontolásokból volt a legfőbb szószólója volt Magyaróvár és Moson 1939-ben megtörtént egyesítésének. Emlékét a városban utcanév őrzi. 1999-ben posztumusz Pro Urbe díjat kapott. 2009-ben, a városegyesítés 70. évfordulóján emléktáblát avattak a nevét viselő utcában. 2015. december 4-én avatták fel felújított síremlékét. 2016 decemberében egykori lakóházán emléktáblát helyeztek el.

1819. december 8.



200 éve született Bécsben Jummerspach Frigyes jószágigazgató, építész, gazdasági akadémiai tanár. Édesapja Johann Jummerspach bonni származású építész, édesanyja Johanna Thomas volt. Tanulmányait – köztük a képzőművészetieket – szülővárosában és a Magyaróvári Gazdasági Magán Tanintézetben végezte. A helyi főhercegi uradalom gyakornoka (1845) később vezetője lett. Felesége Péter Franciska volt. Fia Frigyes (Fritz) Münchenben lett jó nevű építész. Elsősorban építészként vált híressé. A legnagyobb általa tervezett és kivitelezett épület a nezsideri lovassági kaszárnya (1853-1860). A városban és a magyaróvári uradalom területén számos épületet épített. Munkái közül a mai Mosonmagyaróváron a volt cukorgyárat, a malom bővítését, a sörgyár átépítését, a Hildegard, és a Háromtölgy-kápolnát és az evangélikus templomot emelhetjük ki. 1869-ben apácazárdát és iskolát épített Rajkán. 1873-ban átépítette a máriakálnoki kegykápolnát, 1886-ban a (moson)szolnoki Szent Anna kápolnát stb. Külső munkákat is vállalt a szomszédos uradalmakban. 1845-tól 1884-ig tanított a magyaróvári tanintézetben gazdasági építészetet. Kiváló előadó volt. Szakcikkeit a „Wiener Landwirtschaftliche Zeitung”-ban jelentette meg. Uradalmi állásából 1892-ben ment nyugdíjba. Sokoldalúságára jellemző, hogy szenvedélyes műgyűjtő volt. Tagja lett a Mosonmegyei Történelmi és Régészeti Egyletnek. Lakásán német családi estéket rendezett, létrehozta az „Úri Bika” társaságot, ahol kulturális programokat (saját versek, dalok, zene, amatőr színház, felolvasások, tánc stb.) adtak elő. Később a Magyaróvári Férfidalárdában is énekelt. Magyaróváron halt meg 1898. november. 7-én. A magyaróvári temetőben nyugszik. Emlékét egykori lakóhelye, a Sóház falán emléktábla őrzi (1998). Halálának századik évfordulójára a Mosonmagyaróvári Városszépítő egyesület konferenciát rendezett.

1844. december 15.


175 éve született Bécsben Guido Krafft mezőgazdász, mezőgazdasági szakíró. Természettudományos tárgyakat tanult Bécsben majd 1862-től a Magyaróvári Gazdasági Tanintézet hallgatója volt. 1864-1866 között a Lobkowitz és Schwarzenberg hercegek csehországi birtokain végzett gyakorlati munkát. 1866-1869 között Magyaróváron a tanintézet tanára volt. Nagy szerepet vállalt a Magyaróváron 1869. július 5-10. között rendezett nemzetközi aratógépverseny szakszerű rendezésében és lebonyolításában, amelyen 15 cég 38 aratógépe vett részt. Ez az esemény volt utolsó magyaróvári szereplése: a tanintézet a magyar minisztérium fennhatósága alá került, ezért ő elhagyta Magyarországot. Jénában a kukoricáról írt botanikai tárgyú értekezésével 1869-ben doktori címet szerzett. 1869-től a bécsi főiskolán tanított, 1884-től a mezőgazdasági-erdészeti tanszék vezetője lett, aki a mezőgazdaság minden részterületéről előadásokat tartott. 1875-től jelentek meg monumentális, 5 kötetes tankönyvének kötetei, amelyek Európa-szerte a mezőgazdasági felsőoktatás alapművei lettek. 1876-tól haláláig Ausztria vezető mezőgazdasági lapjának, az „Österreichische Landwirtschaftliche Wochenblatt”-nak a szerkesztője volt. Bécsben halt meg 1907. február 21-én.

1619. december 20.


1560-ban született. Családja Horvátországból származott, de ő már Magyarországon született és nevelkedett. A bécsi egyetemen tanult, ahol filozófiai doktori fokozatot szerzett. Moson megye alispánja, királyi ügyigazgató és a korona ügyésze volt. Fő műve a „Directo methodica” 12 fejezetben tárgyalja a polgári perjog tételeit a hazai törvények, Werbőczy Hármaskönyve és a joggyakorlat alapján.

 

Gyorskeresés:

Cím:

Szerző:

Online előjegyzés, hosszabbítás:

Vonalkód:
Jelszó:

SFbBox by enter-logic-seo.gr

Kövess minket Instagramon is!

 

Olvasd a könyvtár blogbejegyzéseit!

 

Kapcsolat:

  • Cím:9200 Mosonmagyaróvár, Erkel F. u. 16.
  • Központ:: 06-96-555-553
  • Olvasószolgálat:06-96-555-563
  • Info-Pont:06-96-219-887
  • Website:http://www.hgkmovar.hu

Új könyveink