Apja
Brand Mihály szűcs, anyja
Thell Erzsébet volt. 1829-ben szülőfalujából
Magyaróvárra került, ahol néhány évig sekrestyés volt.
Itt minden bizonnyal alkalma volt, hogy orgonista képességét fejlessze, már 10-12
éves korában helyettesítette szülőfalujában a kántort. Szorgalmának tanújele, hogy
14 éves korában elejétől végig lemásolta a Hummel-féle nagy zongoraiskolát.
Gyermekkorában szülőfalujában és a szomszédos falvakban zenészként működött főleg
templomokban. Orgonált, nagybőgőzött, hegedült és más hangszeren is játszott. Nem
tanult meg magyarul, csak jóval később, az 1860-as években. 1832 körül
Pozsonyba költözött és tanítóképzőt végzett. Módszeres
zenei képzésben nem részesült, stúdiumait autodidakta módon végezte, minden
szabadidejét továbbképzésre fordította. Egy ideig
Turányi
Károly zongora és zeneelmélet növendéke volt. Itt és ekkor lett
muzsikussá. 1833-tól egy
pozsonyi nyomdában szedőként
dolgozott, majd 1835-től Sopron megyében gróf
Pejachevich Péter családjánál volt házi zongoramester. Itt komponálta
első klasszikus mintákat követő műveit (
vonósnégyesek, H-moll nyitány). 1842-ben
Pestre költözött, s rövid időn belül a főváros zenei
életének ismert alakja lett. 1843-ban nyilvános koncerten mutatták be egyik zenekari
nyitányát. 1844-ben a Pest-budai Hangászegyesület levéltárnokának nevezte ki. Ők
mutatták be nagy sikerrel
D-dúr szimfóniáját és első miséjét. Mosonyi nemzetőrként
részt vett a szabadságharc küzdelmeiben. 1856-ban megismerkedett
Liszttel, akinek élete végéig híve és barátja maradt.
Az 1857-58-as esztendő döntő fordulatot hozott alkotóművészetében. Addig a német
romantika útján haladt, ezután tudatosan az önálló nemzeti zenei stílus
kifejlesztésére törekedett, nevét is ekkor magyarosította Mosonyira. Második alkotói
periódusának legfőbb állomása a
Szép Ilonka című opera. 1863-ban ismerte meg
személyesen
Richard Wagnert Pesten, s ettől kezdve
Liszt és
Wagner zenei irányának híve
lett. 1868-69-ben a Pesti Zenekedvelők Egyletének karnagya. 1860 és 1868 között a
„Zenészeti Lapok” egyik főmunkatársa, kritikákat, zeneelméleti tanulmányokat és
ismertetéseket írt (
A dalmű s a magyar Nemzeti Színház; A budapesti zenede; Bánk bán
stb). Mosonyi a XIX. századi magyar zene kiemelkedő képviselője,
Liszt és
Erkel mellett
nemzeti operánk legjelentősebb alkotója.
Mosonmagyaróváron a zeneiskola és egy utca viseli nevét.