A legnagyobb magyar. Apja
Széchényi Ferenc gróf, anyja
Festetich Julianna grófnő volt. Moson megyei kötődései: A napóleoni háborúk korában többször megfordult a
pándorfalui katonai gyakorlótéren, ahol jó ismerősöket szerzett.
Pozsonyba menve
Nagycenkről útja Moson megyén vezetett keresztül.
Egy gyorskocsiban utazva
Oroszvár felé pillantotta meg élete nagy szerelmét és későbbi feleségét,
Seilern Crescentia grófnét (1824. augusztus 24.). A gyönyörű asszony első férje
Zichy Károly (moson)szentmiklósi földesúr, az udvari kamara elnöke volt. Álma a Metternich által is túl szépnek tartott, művelt asszonyról, csak férje halála után válhatott valóra.
Házasságkötésük 1836-ban
Budán, közös életük is ott és
Nagycenken folyt. Az utolsó rendi országgyűlésre Sopron megyében nem sikerült követté választatnia magát az alsó táblára, ezért egyik mostohafia,
Zichy Henrik főispán támogatásával Moson megye egyik követévé választották 1847. október 18-án.
Az esemény az úgynevezett régi városháza emeleti nagytermében történt
Magyaróváron. Amikor
Budán 1848 szeptember elejére elmeállapota a polgárháború víziójától megromlott, felesége
Döblingbe, az elmegyógyintézetbe szállítatta. Tragikus halála után az ismét főispánná választott gróf
Zichy Henrik Wéber Henrikkel megfestette Széchenyi arcképét (1860).
Ugyanígy tett Moson vármegye is a kiegyezés után.(A képek a helyi Hansági Múzeumban találhatók). 1881-ben Magyaróvári Széchenyi Kör néven alakult kultúregyesület a megyeszékhelyen, amely 1927-től Széchenyi Kaszinó, 1938-tól Széchenyi Társaskör néven működött. 1941-ben arcdomborműves táblával jelölték meg követté választásának helyét, amelyet
Dobóczky Imre helyi szobrász és
Réthy Ferenc kőfaragó készítettek.
Ezt egy évvel később avatta csak fel
Antal István nemzetvédelmi propagandaminiszter. 1990-ben alakult meg a ma is működő Mosonmagyaróvári Széchenyi Polgári Kör. Portrészobrát, amelyet
Meszlényi Molnár János szobrászművész készített, 2005. szeptember 25-én avatták fel a Széchenyi lakótelepen.