Középfokú tanulmányait
Győrben, a Révai Miklós Gimnáziumban végezte 1947-1951 között. 1955-ben
szerzett meteorológus oklevelet
Budapesten az Eötvös Lóránd Tudományegyetem Természettudományi Karán. Több mint harminc évet ölelt fel tudományos tevékenysége az Országos
Meteorológiai Intézetnél és annak jogutódjánál az Országos Meteorológia Szolgálatnál. Pályafutása a gyakornoktól Központi Előrejelző Intézet igazgatójáig, a nagy múltú intézet tudományos tanácsadójáig
ívelt. 1963-ban egyetemi doktori, 1974-ben kandidátusi (földrajztudomány) címet szerzett, 1993-ban azt MTA doktora lett. A
Mosonmagyaróvári Karral már az 1980-as
évek közepén kapcsolatba került: meghívott előadóként az agrometeorológia nevű tantárgyat oktatta. 1989-től
Mosonmagyaróváron címzetes egyetemi tanár, 1992-2000
között egyetemi tanárként a Matematika-Fizika Tanszék, illetve a Környezettudományi Intézet munkáját irányította. 1996-ban a
mosonmagyaróvári meteorológiai
megfigyelőállomást meteorológiai főállomássá szervezte át. 2002-vonult nyugállományba, de professor emeritusként több országos projekt kidolgozásában vett részt. Fő kutatási területe az éghajlati
változékonyság és a növénytermesztés kapcsolatának vizsgálata volt. Kiemelten foglalkoztatta Magyarország agroklimatológiai erőforrásainak feltárása és elemzése. Tudományos közéleti tevékenységét az MTA
Meteorológia Tudományos Bizottság elnökeként, valamint az MTA Mezőgazdasági Vízgazdálkodási Bizottság tagjaként fejtette ki. 1966-1991 között Magyarországot képviselte a Meteorológiai Világszervezet
Agrometeorológiai Bizottságában.A hazai és nemzetközi agrometeorológai kutatások kiemelkedő egyénisége volt.
