Középiskolai tanulmányait
Sopronban,
Iglón és
Budapesten
végezte. 1877-ben
Budapesten érettségizett majd a
budapesti egyetemen jogot tanult. 1882-től önkéntes majd tényleges huszár a 11. császári és
királyi huszárezredben. 1889-ben főhadnaggyá nevezték ki. 1886-tól császári és királyi kamarás. 1891-ben szolgálattevő kamarási minőségben
Ferenc Ferdinánd
udvartartásába nevezték ki. 1892/1893-ban - egyedüli magyarként - elkísérte
Ferenc Ferdinánd trónörököst tíz hónapos világ körüli útján. Az utazás során jártak
Indiában, Ausztráliában, Kínában, Japánban, Óceániában és Észak-Amerikában is. 1898-ban másodosztályú századosként kapott beosztást
Frigyes főherceg
udvartartásába, de már 1896-tól részt vett a főherceg vadászatain, a főhercegi család protokolláris rendezvényein valamint később szerepet vállal
Albrecht főherceg
nevelésben is. Életének színterei megegyeznek a főhercegi családéval:
Bécs,
Pozsony,
Féltorony,
Béllye
, majd a világháború után
Magyaróvár. 1914-ig hivatalosan a 11. huszárezred kötelékében állt: 1899-ben első osztályú százados, 1910-ben őrnagy, 1913-ban alezredes,
1914-ben ezredes. 1915 februárjától hét hónapon át az orosz fronton harcolt a császári és királyi 13. (jász-kun) huszárezred parancsnokaként. 1915 őszétől a tiroli császárvadászokhoz került, hogy az
olasz frontra kikerülő
Albrecht főherceget nevelje és védelmezze. A világháború után is hűséges maradt a főhercegi családhoz: részt vett a családtagok hivatalos
és családi rendezvényein. 1921-ben tábornokká léptették elő. Utolsó éveiben az
alsópetényi kastélyában élt.