Középfokú tanulmányit 1951-1954 között
Mosonmagyaróváron a mezőgazdasági technikumban végezte.
1954-1957 között a
Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémia hallgatója volt. 1957-1999 között, 42 éven át a Lajta-Hansági Állami Gazdaságban dolgozott időrendben
gyakornokként, kerületi vezető állattenyésztő agronómusként, állattenyésztési főosztályvezetőként végül kerületi igazgatóként. Itt részt vett az állattenyésztési fejlesztések megvalósításában, a
korszerű technológiák bevezetésében. Kiemelkedő szerepe volt a tejtermelés, a hízómarhatartás és a juhászati ágazat nemzetközi színvonalra történő emelésében. 1999-től 2010-ig a Kaiser Food
Élelmiszeripari Kft. Mosonmagyaróvári Kolbász-és Szalámigyárát vezette. 1977-ben szerzett doktori címet. Alma Materétől nem szakadt el. 1963-2010 között óraadó tanárként és gyakorlatvezetőként részt
vett az oktatásban. 1991-ben címzetes egyetemi docensé nevezték ki, a Kar érdemei elismeréseként 1996-ban az „Óvár emlékérem” első fokozatával tüntette ki. Aktív tagja volt a Mezőgazdasági Szakemberek
Klubjának és az Óvári Gazdászok Szövetségének is, 2017-ben Wittmann Antal-díjat kapott. 2017-ben a mezőgazdaság és az élelmiszeripar területén végzett kiemelkedő teljesítménye elismeréséül Ujhelyi
Imre-díjat kapott. Az 1956-os
mosonmagyaróvári események résztvevőjeként élete végéig ápolta és őrizte ’56 szellemiségét. 2017-ben
Mosonmagyaróváron
polgármesteri elismerésben részesült szakmai életútja, 1956 emlékének ápolása és a városhoz való kötődése megbecsüléseként. Tisztelői 2025. május 26-án vettek végső búcsút tőle a
magyaróvári
temetőben
