Antal Erzsébet fia. A szegény katolikus
fiatalember kezdetben cipészinas volt. 1841-ben beállt újoncnak a császári-királyi
hadseregbe. 1842-ben őrvezető, 1846-ban tizedes volt a (19.) Schwarzenberg
gyalogezredben. 1848 nyarától ezrede 3. zászlóaljával részt vett a délvidéki
harcokban a felforgató szerbek ellen. Októbertől alakulatával csatlakozott a
honvédséghez és őrmester lett. 1849. január 17-től hadnaggyá nevezték ki a 65.
honvédzászlóaljban, Kiss Ernő tábornok seregében. Végigharcolta a szabadságharcot a
kapitulációig. 1849. szeptember 4-én már besorozták a császári hadseregbe,
közkatonának az újjáalakuló ezredéhez. 1851-ben a megbüntetettet tizedesként
szerelték le. Ezután uradalmi felügyelőként dolgozott a
pándorfalui nagybirtokon. 1868-ban belépett a Moson megyei
Honvédegyletbe. Az egyletben alhadnagyként tartották számon.
