Neves és jómódú
mosoni, közhivatalt viselő német
származású polgárcsalád elsőszülött gyermeke. Elemi iskolai osztályait
Mosonban járta ki, majd a
győri
(Magas) Építőipari Technikumban tanult. A GYÁÉV II. sz.
(mosonmagyaróvári) építésvezetőségén volt technikus, majd építésvezető.
Mint ilyen, minden jelentős építőipari beruházás bonyolításából kivette a részét.
Első jelentősebb munkája a LHÁG Hibridüzemének építésvezetése volt, 1961-től 1964-ig
már ő volt a művezetője a városközponti építkezés kezdeteit jelentő Gelka – Magyar
Nemzeti Bank sor beépítésének és a Móra Ferenc Általános Iskola felépítésének.
Építésvezetőként irányította az új Városközpont, a Karolina Kórház- és
Rendelőintézet átépítését, az új Rendőrség és a Művelődési Központ építését,
valamint a Magyar utca-Kötélgyártó utcák várostörténeti középkort idéző tömbjének
építési rehabilitációját. 1968 és 1972 között része volt a Kossuth gimnázium új
épületének és a Karolina Kórház akkori új szárnyának felépítésében. A 80-as évek
elején egy
egri szálló építésekor vezetésével alkalmazták
először az alagútzsaluzásos technológiát. Már betegen viselte gondját az új
győri színházépület befejezését jelentő vállalati
feladatának. Magántervezői munkája során megálmodott házai - köztük a sajátja is -
is magukon viselik az építészetről kialakított felfogását.
Csillag Évával 1971-ben kötött házasságából két gyermek,
Károly (ügyvéd) és
Eszter Nóra (nyelvtanár) született. A
minőségi építkezést vesszőparipájának tartó építész rövidre szabott élete, működése
alatt is több szakmai nemzedéket nevelt ki. Nekrológjában a pályatársak a
lehetetlent nem ismerő, stílusteremtő építészt búcsúztatták. Holttestét a
mosoni temető családi sírboltjában helyezték örök
nyugalomra.