Az Osztrák-Magyar Monarchia szárazföldi erőinek főparancsnoka 1910-1917 között.
A Habsburg család úgynevevezett katonaágához tartozott, a Napóleonnal szemben
Aspernnél győztes
Károly főherceg unokája volt.
Apja,
Károly Ferdinánd főherceg,
édesanyja
Erzsébet főhercegnő,
József nádor leánya volt. A
magyaróvári uradalom nagyapjától szállt rá. Ezen kívül elsősorban
Ausztriában voltak jelentős birtokai. 1871-ben a tiroli császári vadászoknál kezdte
tiszti pályafutását hadnagyként. Szolgált a 13. és 25.
pozsonyi közös gyalogezrednél, az 52. ezred tulajdonosa lett. 1882–ben
nevezték ki tábornokká. 1889-ben a
pozsonyi székhelyű
5. hadtest parancsnoka. 1905-ben léptették elő gyalogsági tábornoknak és 1907-től az
osztrák honvédség (Landwehr) parancsnoka. Innét tette meg
Ferenc József szárazföldi erők
főparancsnokká. 1877-ben feleségül vette a belga
Izabella Croy-Dülmen hercegnőt, akitől 8 leánya és végül 1897-ben
Albrecht fia született. Ennek örömére építtette
az
albertkázmérpusztai templomot. A család
16 évig
pozsonyi palotájában lakott és a nyarakat a
féltoronyi kastélyban töltötték. A főherceg a
hadtudományon kívül a
magyaróvári uradalom
mezőgazdasági kérdéseivel is foglalkozott. Frigyes szívesen vadászott, általában
kedvelte a társaságot. Gyarapította az Albert Kázmér alapította Albertinát és
általában sokat jótékonykodott, intenzív társadalmi életet élt. A háború kitörésével
a kemény katona maximális odaadással látta el munkáját. A monarchia összeomlása után
másfél évig önkéntes száműzetésben élt. Mivel
Pozsony
és
Féltorony az ország határain kívül került,
családjával 1920-ban
Magyaróváron telepedett le. A
köztársasági Ausztria lényegében kitiltotta és kifosztotta a Habsburgokat, a
Kisantant országok nemkülönben.
Magyaróváron a volt
uradalmi tiszti lakban laktak, amit ma Habsburg háznak hívnak. A barokk épület
sörgyár (Magyar utca) felé néző szárnyát emeletessé alakították 1922-ben. A Deák
téri ház vált otthonává, ahol élete végéig élt. Fia itt végezte a gazdasági
akadémiát. Frigyes népszerű volt, mint a város „első polgára”. Minden jelentősebb
eseményre meghívták. Ő vezette először a város első autóbuszát, világháborús
emlékműveket avatott, irredenta ünnepségeken vett részt stb. Nagyon egyszerű
emberekkel is jó kontaktust tudott teremteni és ez imponáló volt. Segítette a
hadastyán egyletet, mint kegyúr, pótolta a hadicélra elvitt harangokat. 1926-ban
ünnepelték 70. születésnapját. Mint a város „első virilistája” jelentős összegeket
költött és terményt adott segélyezésre, különösen a nagy gazdasági világválság
idején. Frigyes utolsó éveit csendesen töltötte, a vadászatok és vendégségek sem
voltak olyan gyakoriak. Itt halt meg a házában keringési rendellenességben.
Temetését az akkori filmhíradó is rögzítette, amelyen a spanyol királytól
Horthy kormányzóig rengeteg híresség jelent meg.
1931-ben elhunyt feleségével együtt a
magyaróvári
templom kriptájában nyugszik. 2006 júniusában avatták fel egész alakos szobrát,
Paulikovics István alkotását, a Magyar
utca elején.