Lexikon szócikk

Frigyes főherceg
Gross-Seelovitz 1856. június 4. - Magyaróvár 1936. december 30.
Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Az Osztrák-Magyar Monarchia szárazföldi erőinek főparancsnoka 1910-1917 között. A Habsburg család úgynevevezett katonaágához tartozott, a Napóleonnal szemben Aspernnél győztes Károly főherceg unokája volt. Apja, Károly Ferdinánd főherceg, édesanyja Erzsébet főhercegnő, József nádor leánya volt. A magyaróvári uradalom nagyapjától szállt rá. Ezen kívül elsősorban Ausztriában voltak jelentős birtokai. 1871-ben a tiroli császári vadászoknál kezdte tiszti pályafutását hadnagyként. Szolgált a 13. és 25. pozsonyi közös gyalogezrednél, az 52. ezred tulajdonosa lett. 1882–ben nevezték ki tábornokká. 1889-ben a pozsonyi székhelyű 5. hadtest parancsnoka. 1905-ben léptették elő gyalogsági tábornoknak és 1907-től az osztrák honvédség (Landwehr) parancsnoka. Innét tette meg Ferenc József szárazföldi erők főparancsnokká. 1877-ben feleségül vette a belga Izabella Croy-Dülmen hercegnőt, akitől 8 leánya és végül 1897-ben Albrecht fia született. Ennek örömére építtette az albertkázmérpusztai templomot. A család 16 évig pozsonyi palotájában lakott és a nyarakat a féltoronyi kastélyban töltötték. A főherceg a hadtudományon kívül a magyaróvári uradalom mezőgazdasági kérdéseivel is foglalkozott. Frigyes szívesen vadászott, általában kedvelte a társaságot. Gyarapította az Albert Kázmér alapította Albertinát és általában sokat jótékonykodott, intenzív társadalmi életet élt. A háború kitörésével a kemény katona maximális odaadással látta el munkáját. A monarchia összeomlása után másfél évig önkéntes száműzetésben élt. Mivel Pozsony és Féltorony az ország határain kívül került, családjával 1920-ban Magyaróváron telepedett le. A köztársasági Ausztria lényegében kitiltotta és kifosztotta a Habsburgokat, a Kisantant országok nemkülönben. Magyaróváron a volt uradalmi tiszti lakban laktak, amit ma Habsburg háznak hívnak. A barokk épület sörgyár (Magyar utca) felé néző szárnyát emeletessé alakították 1922-ben. A Deák téri ház vált otthonává, ahol élete végéig élt. Fia itt végezte a gazdasági akadémiát. Frigyes népszerű volt, mint a város „első polgára”. Minden jelentősebb eseményre meghívták. Ő vezette először a város első autóbuszát, világháborús emlékműveket avatott, irredenta ünnepségeken vett részt stb. Nagyon egyszerű emberekkel is jó kontaktust tudott teremteni és ez imponáló volt. Segítette a hadastyán egyletet, mint kegyúr, pótolta a hadicélra elvitt harangokat. 1926-ban ünnepelték 70. születésnapját. Mint a város „első virilistája” jelentős összegeket költött és terményt adott segélyezésre, különösen a nagy gazdasági világválság idején. Frigyes utolsó éveit csendesen töltötte, a vadászatok és vendégségek sem voltak olyan gyakoriak. Itt halt meg a házában keringési rendellenességben. Temetését az akkori filmhíradó is rögzítette, amelyen a spanyol királytól Horthy kormányzóig rengeteg híresség jelent meg. 1931-ben elhunyt feleségével együtt a magyaróvári templom kriptájában nyugszik. 2006 júniusában avatták fel egész alakos szobrát, Paulikovics István alkotását, a Magyar utca elején.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Mosonvármegye: Magyaróvári Hírlap Magyaróvár, 1903-1945. 1936. 12. 31. p. 1-2.
  • Haller János: Nevezetes embereink kézirat oldalszám nélkül
  • Habsburg lexikon. Szerk. Brigitte Hamann. Bp., 1990. p. 137-138.
  • Habsburg Frigyes emlékére. Szerk. Nagyné Majoros Györgyi Mosonmagyaróvár, 2006. 46 p.
A szócikk szerzője:Enzsöl Imre