Iskoláit szülőhelyén,
Pécsett, Aradon, Nagyváradon végezte. 1859-1861-ben a
Magyaróvári Gazdasági Tanintézet hallgatója volt. A
selmecbányai Erdészeti Akadémián egészítette ki
tudását. 1863-tól
Magyaróváron tanársegéd, 1865-től
Keszthelyen oktatott, 1868-tól rendes tanár.
Bejárta Nyugat-Európa mintagazdaságait. 1874-ben már a
keszthelyi tanintézet igazgatója. 1884-től a
Magyaróvári Gazdasági Akadémia igazgatója. Növénytermesztési
szakterülettel foglalkozott. Kiemelkedő „Általános és különleges mezőgazdasági
növénytermelés” c. kétkötetes munkája. Sokat tett a kísérleti intézeti hálózat
kiépítéséért
Magyaróvárott. A növénytermesztési, a
növénykórtani és az állatgyógyászati állomások létesültek igazgatósága alatt.
1896-ban könyvet írt a magyar mezőgazdasági szakoktatás intézményeiről. Jelentős
szerepet játszott
Magyaróvár közéletében:
választmányi tagja volt a Mosonmegyei Gazdasági Egyletnek, elnöke volt a Magyaróvári
Széchenyi Körnek. 1888 júliusában az akadémia és a város nagyszabású ünnepségen
emlékezett meg 25 éves tanári jubileumáról. A millenniumi mezőgazdasági kiállítás
általa összeállított anyaga vált a Vajdahunyad-várban megalapított és elhelyezett
Magyar Mezőgazdasági Múzeum alapjává. Mivel a kivitelezést jórészt a
magyaróvári tanári kar végezte Balás vezetésével, őt
nevezték ki az új múzeum élére is. 1897-ben nyugdíjba vonult és elhagyta
Magyaróvárt. Személyesen irányította a múzeum könyvtárának
létrehozását. A múzeumban 21 kiállítás foglalkozott kora magyar mezőgazdaságával.
1903-ban leköszönt múzeumigazgatói állásáról és rövidesen elhunyt. Érdemeiért a
Vaskorona rend polgári tagozatát kapta az uralkodótól. A
magyaróvári vár udvarán látható reliefje. Emlékét
Mosonmagyaróváron utcanév őrzi. A Magyar
Mezőgazdasági Múzeum bevezető folyosóján olajképe látható.
