Lexikon szócikk

Szülõhelyén apja fõjegyzõ volt. A gimnáziumot Magyaróváron és Gyõrben, a jogi egyetemet Pozsonyban és Budapesten végezte el. Sopronban kezdte gyakornokoskodását és 1899-ben kapott ügyvédi oklevelet. 1901-tõl Nezsiderben volt ügyvéd, de érdeklõdött a közügyek iránt is. 1903-ban Moson megye tiszti fõügyészévé választották. 1904-ben vette feleségül Mayer Johannát, a fõhercegi jószágigazgató leányát, akitõl két gyermeke született. Magyaróvárra költözött és 14 éven át látta el fõügyészi feladatát. Kezdeményezõ és szervezõ tehetsége korán megmutatkozott. Gyermekvédõ Liga szervezése, árvaház létesítése, a Moson vármegyei Tûzoltószövetség újjászervezése voltak az elsõ tettei. Az általa kialakíttatott Széchenyi teremben társas összejöveteleket szervezett, a háború kitörése után a közélelmezésért felelt. 1917. március 4-én királyi tanácsosi címet kapott. 1917 augusztusában fõispánná nevezték ki. A demokratizálódás híve volt, amit már beiktatási beszédében megfogalmazott. Felesége segítségével megszervezte a háborús hadikonyha intézményét. A baloldali radikalizálódás õt is kiszorította a helyérõl. Ennek ellenére kétszeri lemondását Károlyi Mihály nem fogadta el, sõt teljhatalmú kormánybiztosnak nevezte ki. 1919 februárjának végén testvérbátyjával, Hegyi Miklós alispánnal végérvényesen lemondtak. Õ volt Moson megyének megcsonkítás elõtti utolsó fõispánja. A konszolidáció után a fõhercegi uradalom jogtanácsosaként mûködött, majd visszavonult.