Apja
Hornyánszky György hegyeshalmi tanító, anyja
Bobok Borbála, testvére
Hornyánszky
Gyula evangélikus lelkész, fia
Hornyánszky Gyula klasszika-filológus, egyetemi tanár. Hornyánszky
Viktor György
Modorban az evangélikus gimnáziumban kezdte
középiskolai tanulmányait, ezt követően a magyar nyelv elsajátítása végett
Nagybaráton, az 1848-1849-es tanévtől pedig a
pozsonyi evangélikus gimnáziumban tanult. Ezután
Hegyeshalomban tanítóskodott, majd
Heckenast Gusztáv, Petőfi egykori kiadója
bíztatására
Pesten lett újságíró a
„Pester Zeitung”-nál.
Az 1850-1860-as években több könyv, köztük egy történelem tankönyv szerzője, több
német nyelvű evangélikus időszaki kiadvány szerkesztője. 1863-ban másodmagával
nyomdát alapított, amelynek 1872-ben lett egyedüli tulajdonosa. Kezdettől fogva
vállalt könyvkiadást is. Nyomdája 1883-1895 között nagy szerepet vállalt a Magyar
Tudományos Akadémia kiadványainak előállításában, kiadásában és szerkesztésében.
1863-tól az ország legnagyobb evangélikus kiadója, Bibliát nyomtatott román, szerb
és más nyelveken, s dolgozott az angol biblia-társulat részére is. Kiadóként és
szerkesztőként a szakma legjobbjai között tartották számon, kitűnt igényességével.
Színvonalas kiadványai közül említést érdemel a
Magyar Nyelvtörténeti Szótár három
kötete. Hornyánszky nyomdáját az első világháború előtt az ország legjobb tudományos
nyomdájaként, a tipográfia példaképeként szokták emlegetni. Sok kiváló szakember
tanult itt. Hornyánszky Viktor György egyik alapítója volt a Budapesti
Könyvnyomdászok és Betűöntők Egyletének, szerkesztette az
„Evangelisches
Wochenblatt” (1856-1860) és a
„Protestantische Jahrbücher” című lapokat. Halála után
özvegye és fiai vezették tovább a nyomdát az 1923. évi megszűnésig. A Farkasréti
temetőben temették el, de síremlékét időközben felszámolták.