Középiskolai tanulmányait
Pesten és
Pécsen végezte majd jogot tanult a
zágrábi jogakadémián.
Viczay Héder halála után (1873) a fiúágon kihalt Viczay család örököse lett és ekkor vette fel a Héderváry nevet.
1880-ban
Teleki Margit grófnővel kötött házasságából két fia született:
Khuen-Héderváry Sándor (1881-1946) diplomata, és
Khuen-Héderváry Károly (1888-1960) politikus.
1875-1881 között a győrszigeti kerületet szabadelvű párti országgyűlési képviselője volt.
1882-1883 között Győr vármegye főispánja, 1883-tól húsz éven át Horvát-Szlavón-Dalmátország bánja volt.
1903-ban két alkalommal rövid időre az uralkodó Magyarország miniszterelnökévé nevezte ki.
Ezt követően a közreműködésével alapított Nemzeti Munkapárt színeiben politizált.
1910-1912 között ismét az ország miniszterelnöke volt. Pályafutása alatt megkapta az I. osztályú
Vaskorona-rendet, az Aranygyapjas rendet és a Szent István-rend nagykeresztjét is.
Földi maradványait 1918. február 21-én helyezték nyugalomba
Héderváron a Boldogasszony-kápolna körüli családi temetőben.
Itt nyugszanak feleségének
Teleki Margit (1860-1922) grófnőnek a földi maradványai is.