Batthyány József főispán fia. Ősi főnemesi
család tizenegyedik gyermeke volt. A család 1876-ban, a nagy dunai áradás után
Dunakilitiből Köpcsénybe költözött. Iskolai tanulmányait
Kalksburgban, Kalocsán és
Ungváron
végezte. Érettségi után, mivel érdeklődési köre igen tág volt, előbb
mezőgazdaságtant, majd bölcseletet tanult az egyetemen. 1896-ban beiratkozott a
bécsi egyetem orvosi karára, ahol személyisége
megérett, visszatért ősei vallásos hitéhez. 1898-ban feleségül vette
Coreth Mária Terézia grófnőt. 1902 júliusában
nyitotta meg
Köpcsényben Magyarország első, községben
létesült, modern felszereléssel ellátott kórházát, amely naponta 80-100 beteget
fogadott. Az intézmény rendelésein a szegényebb betegeket ingyen kezelte és
gyógyította. Joggal érdemelte ki a „szegények orvosa” elnevezést.
Köpcsény Ausztriához való csatolása után, 1920
januárjától kórházát
körmendi kastélyában működtette,
melynek fenntartása sok pénzébe került. Évente 4-5000 szembeteg fordult meg ott,
akik szociális kezelésbe kerültek: ingyen ellátásban, útiköltség térítésben
részesültek. Szemüveget, gyógyszert is kaptak. Halála után holttestét
Körmendre szállították, ahol három napon át hívek ezrei
imádkoztak érte és hozzá. Sírja
Németújváron
található a ferences templom Batthyány sírboltjában. Tagja volt többek közt az
MTA-nak, az aranygyapjas rendnek, a felsőháznak. Szociális tevékenységéért, példaadó
keresztény életviteléért 2003. március 23-án
II. János Pál pápa boldoggá avatta. A Szent Péter téri szertartáson 6000
magyar zarándok vett részt. A
köpcsényi kastély
bejáratánál 1990 júniusában emlékkövet emeltek, melyen portré és felirat hívja fel a
figyelmet ottani tevékenységére.
Dunakilitin a
Batthyány kastély falán 1988. október 28-án helyeztek el tiszteletére emléktáblát. A
helyi általános iskola 1990. október 28-án vette fel a falu híres szülöttjének a
nevét. Az épület előtt 2003. október 25-én unokája jelenlétében avatták fel
Batthyány-Strattmann László mellszobrát.