Lexikon szócikk

Kosutány Tamás
Nyírlugos 1848. március 7. - Budapest 1915. január 19.
Foglakozása(i):
Műve(i):
*Borászati vegytan alapjai. Magyaróvár, 1873.
*Magyarország legjellemzőbb dohányainak kémiai és növénytani vizsgálata. Magyaróvár, 1-3. köt. Bp., 1877-1881.
*A magyar búza és a magyar liszt sikértartalma. Bp., 1900.
*A mezőgazdasági chemiai technológia. Bp., 1908.
Apja Károlyi György gróf gazdatisztje volt. 1867-ben végzett a szatmárnémeti főgimnáziumban. Kitüntetéssel végezte a keszthelyi Georgikont. A pesti egyetemen vegyészetet hallgatott. 1870-ben állami ösztöndíjjal a hallei egyetemre ment mezőgazdasági kémiát tanulni. 1871-től a magyaróvári tanintézetben segédtanár, 1874-ben rendes tanár lett. 33 évig dolgozott városunkban, a „nagy tanári kar” tagjaként 1903-ig. A magyar agrokémia úttörő alakja volt. A város közéletében is aktívan részt vett, a Magyaróvári Széchenyi Kör elnökévé is megválasztották. Polihisztor volt, akinek érdeklődése a szeszgyártástól a takarmányozásig terjedt, és akinek könyvei mellett több száz cikke jelent meg a szaksajtóban. Tucatnyi könyvét több nyelvre lefordították. Az oktatáson kívül a diákokat étkeztető „Mensa Akademica” és az egyetemi körök (Kazinczy, gazdasági, sport) szervezője, vezetője volt. 1904-ben a fővárosi Országos Kémiai Intézet és Központi Kísérleti Állomás igazgatójává nevezték ki, közben tanított a műegyetemen. A mezőgazdasági kémia technológiáját ő dolgozta ki elsőként hazánkban. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület választmányi tagja volt. A „Köztelek” című lap vegytani rovatvezetője lett. 1883-ban ő alapította a „Mezőgazdasági Szemle” című neves folyóiratot, amelyet Magyaróváron 1904-ig szerkesztettek Cserháti Sándorral. 1894-ben az MTA levelező tagjává választották. 1904-ben a Vaskorona rend III. osztályát kapta, 1912-ben udvari tanácsosi címmel ruházták fel. Felesége cserszeg-gárdai Csesznyák Eleonóra volt, akitől négy leánya született. Mosonmagyaróváron emlékét relief őrzi az egyetem belső udvarán (1968).
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Magyar életrajzi lexikon Bp., 1967-1994. 1. 981. p.
  • Haller János: Nevezetes embereink kézirat oldalszám nélkül
A szócikk szerzője:Enzsöl Imre