Lexikon szócikk

Markó Imre Lehel
Mosonszentandrás 1919. október 29. - Pölöskefő 1994. július 6.

Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Műve(i):
*Zala megye földrajzi nevei. (Másokkal közösen.) Zalaegerszeg, 1964.
*Kiskanizsai szótár. Bp., 1981.
Középiskoláit a keszthelyi premontrei és a pannonhalmi bencés gimnáziumban végezte. A bencés rendben ünnepélyes fogadalmat tett 1943. jún. 27-én, áldozópappá szentelték 1944. május 21-én. A rend tagjaként végezte el a budapesti Pázmány Péter Tudományegyetem magyar-latin szakát. 1944-1948 között a Pannonhalmi Gimnázium tanára volt, később Pápán volt lelkész. 1951-ben helyezték Kiskanizsára, itt kezdett el foglalkozni nyelvészettel. Először a kiskanizsai gyerekjátékokat rendszerező tanulmányát tette közzé az „Ethnographiá”-ban, majd érdeklődése fokozatosan a népnyelv felé fordult. Élete fő műve a Kiskanizsai szótár, amely enciklopédiája a település múltjának, néphagyományainak, gazdag szókincsének. Az 1960-as évektől részt vett a zalai földrajzi nevek és Zalaegerszeg utcaneveinek gyűjtésében és feldolgozásában. Jelentős érdemei voltak az országosan elsőként megjelent zalai földrajzi nevek hiánypótló mű közreadásában. Később részt vett Tolna, Vas, Komárom, Veszprém és Baranya földrajzi neveinek gyűjtésében és kiadásában is. Rendszeresen tartott előadásokat nyelvészeti, névtudományi konferenciákon. Közel négy évtizedes munkásságáért 1990-ben Zala Megye Tanácsa Alkotói-díjjal, 1992-ben Zala Megye Önkormányzati Közgyűlése és a Magyar Nyelvtudományi Társaság Pais-díjjal jutalmazta.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • A pannonhalmi Szent Benedek-rend névtára 1802-1986. Pannonhalma, 1987. 214. p.
  • Zalai életrajzi kislexikon Zalaegerszeg, 1997. p. 141-142.
  • Hajdú Mihály: Búcsú Markó Imre Leheltől
    Magyar nyelv Budapest, 1905- 90. évf. 1994. 4. sz. p. 492-493.
A szócikk szerzője:Tuba László