Lexikon szócikk

Mosonyi Mihály
Boldogasszony 1815. szeptember 2. - Pest 1870. október 31.
Foglakozása(i):
A személynév névalakjai:
Műve(i):
*D-dúr szimfónia (1844)
*A-moll szimfónia (1856)
*Ünnepi zene (1860)
*Pusztai élet (1857)
*Magyar gyerekvilág (1859)
*Szép Ilonka (1861)
*Álmos (1862)
*Kantáták, egyházi művek, kórusművek, misék, zongoradarabok, dalok, átiratok
Apja Brand Mihály szűcs, anyja Thell Erzsébet volt. 1829-ben szülőfalujából Magyaróvárra került, ahol néhány évig sekrestyés volt. Itt minden bizonnyal alkalma volt, hogy orgonista képességét fejlessze, már 10-12 éves korában helyettesítette szülőfalujában a kántort. Szorgalmának tanújele, hogy 14 éves korában elejétől végig lemásolta a Hummel-féle nagy zongoraiskolát. Gyermekkorában szülőfalujában és a szomszédos falvakban zenészként működött főleg templomokban. Orgonált, nagybőgőzött, hegedült és más hangszeren is játszott. Nem tanult meg magyarul, csak jóval később, az 1860-as években. 1832 körül Pozsonyba költözött és tanítóképzőt végzett. Módszeres zenei képzésben nem részesült, stúdiumait autodidakta módon végezte, minden szabadidejét továbbképzésre fordította. Egy ideig Turányi Károly zongora és zeneelmélet növendéke volt. Itt és ekkor lett muzsikussá. 1833-tól egy pozsonyi nyomdában szedőként dolgozott, majd 1835-től Sopron megyében gróf Pejachevich Péter családjánál volt házi zongoramester. Itt komponálta első klasszikus mintákat követő műveit (vonósnégyesek, H-moll nyitány). 1842-ben Pestre költözött, s rövid időn belül a főváros zenei életének ismert alakja lett. 1843-ban nyilvános koncerten mutatták be egyik zenekari nyitányát. 1844-ben a Pest-budai Hangászegyesület levéltárnokának nevezte ki. Ők mutatták be nagy sikerrel D-dúr szimfóniáját és első miséjét. Mosonyi nemzetőrként részt vett a szabadságharc küzdelmeiben. 1856-ban megismerkedett Liszttel, akinek élete végéig híve és barátja maradt. Az 1857-58-as esztendő döntő fordulatot hozott alkotóművészetében. Addig a német romantika útján haladt, ezután tudatosan az önálló nemzeti zenei stílus kifejlesztésére törekedett, nevét is ekkor magyarosította Mosonyira. Második alkotói periódusának legfőbb állomása a Szép Ilonka című opera. 1863-ban ismerte meg személyesen Richard Wagnert Pesten, s ettől kezdve Liszt és Wagner zenei irányának híve lett. 1868-69-ben a Pesti Zenekedvelők Egyletének karnagya. 1860 és 1868 között a „Zenészeti Lapok” egyik főmunkatársa, kritikákat, zeneelméleti tanulmányokat és ismertetéseket írt (A dalmű s a magyar Nemzeti Színház; A budapesti zenede; Bánk bán stb). Mosonyi a XIX. századi magyar zene kiemelkedő képviselője, Liszt és Erkel mellett nemzeti operánk legjelentősebb alkotója. Mosonmagyaróváron a zeneiskola és egy utca viseli nevét.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Bónis Ferenc: Mosonyi Mihály Bp., 1960. 278 p.
  • Magyar életrajzi lexikon Bp., 1967-1994. 2. 248. p.
  • Zenei lexikon Bp., 1965. 2. p. 637-638.
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon Bp., 1982-1985. 2. p. 370-372.
A szócikk szerzője:Tuba László