Lexikon szócikk

Nikisch Artúr
Lébény-Szentmiklós 1855. október 12. - Lipcse 1922. január 23.
Foglakozása(i):
Apja, Nikisch Ágoston Sina báró cukorgyárában volt pénztárnok, anyja Robosz Ludovika. 1866 és 1873 között a bécsi konzervatóriumban Joseph Hellmesberger és Otto Desoff tanítványaként hegedűt és zeneszerzést tanult. 1874-től a bécsi udvari operaház hegedűse, játszott Liszt, Verdi, Wagner, Rubinstein és Brahms keze alatt. 1878-tól Lipcsében a városi színház karvezetője és másod-, 1879-től első karmestere. 1889-től a Bostoni Szimfonikus Zenekart dirigálta (USA) és több helyen volt vendégkarmester. 1893-1895-ig a budapesti Operaház igazgatója és első karmestere volt, működése alatt föllendült az operaélet, magas színvonalú Mozart és Wagner előadásokat tartottak, ekkor látogatott Budapestre Leoncavallo és Puccini. 1895-től a lipcsei Gewandhaus Zenekar karnagya, emellett élete végéig a Berlini Filharmonikusok Zenekarának vezetője. 1897-től a hamburgi filharmonikus koncertek vezetője. 1902-1907-ig Lipcsében a konzervatórium tanára, 1905-1906-ban operai karnagy és színházi direktor. 1904-től 1914-ig a Londoni Szimfonikus Zenekar karmestere. Hangversenykörútjai során Európa és az USA szinte valamennyi nagyvárosában fellépett. Korának egyik legjelentősebb karmestere volt, főként a romantikus német és orosz zeneszerzők műveit tolmácsolta kiválóan (Wagner, Schumann, Bruckner, Brahms, Csajkovszkij), továbbá Liszt műveit. Sokat tett a kortárs zenei alkotók népszerűsítéséért (Mahler, R. Strauss). Választékos színérzék, tartalommal kitöltött, nyugodt tempók és rendkívüli elegancia jellemezték karmesteri művészetét. Zenekari műveket, kamaraműveket és dalokat komponált.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • Magyar életrajzi lexikon Bp., 1967-1994. 2. p. 299-300.
  • Brockhaus-Riemann zenei lexikon Bp., 1982-1985. 2. p. 631-632.
  • Új magyar életrajzi lexikon Bp., 2001-2007. 4. 1079. p.
  • Rakos Miklós: Nikisch Artúr
    Zenekar Budapest, 1995- 11. évf. 2004. 4. sz. p. 21-35.
A szócikk szerzője:Tuba László