Gimnáziumi tanulmányait szülővárosában végezte majd 1842-1844 között helyben
elvégezte az érseki tanítóképző mester és jegyzőképzőjét. 1840-től tanító
gyakornokként dolgozott, tanítói pályáját az
Ipolyságon kezdte, majd 1848-ban a
Győr megyei
Nagybajcsra került. A szabadságharc alatt
honvéd nemzetőrként szolgált. 1850-1866 között a Komárom megyei
Csicsó községben volt tanító és jegyző. 1866-ban került
Dunakilitire. Aktív tagja volt a Mosonvármegyei
Általános Tanítóegyletnek, az 1890-es években a Hédervári Tanítóegylet elnöke volt.
1892-ben, 52 éves tanítói tevékenységéért a királytól Koronás Ezüst Érdemkeresztet
kapott. Sírja a
dunakiliti temetőben
található.
