Középiskolai tanulmányait
Budapesten és
Sopronban végezte.
Az első világháborúban többször kitüntették, 1918-ban súlyosan megsebesült. Felsőfokú tanulmányait az
első világháború alatt is folytatta, 1918-ban
Pozsonyban államtudományi doktori oklevelet szerzett.
Közigazgatási pályáját Sopron vármegyében kezdte. 1919 júniusában, a Tanácsköztársaság ideje alatt a
Sopron-környéki ellenforradalmi mozgalmak egyik vezetője volt. 1920. május 29-én iktatták be, mint Moson
vármegye főispánját, kormánybiztosát. Elődje
Zsembery István, aki Moson vármegye mellett Sopron vármegye
főispánja is volt. Berg mindössze három hónapig volt a vármegye főispánja, 1920 szeptemberében felmentették.
Főispánsága alatt, mikor bizonytalanná vált Nyugat-Magyarország és így Moson vármegye sorsa is, bekapcsolódott
a térség jövőjét illető tárgyalásokba. Több megyei település így
Moson,
Bezenye,
Lébény és
Pomogy is
díszpolgárává választotta. Visszavonult
abonyi birtokára, a közéletbe csak az 1920-as évek végétől kapcsolódott
be újra. A Független Kisgazdapárt képviselőjeként 1935-től tagja volt az országgyűlésnek.