Ifj. Rázsó Imre mérnök édesapja. Középiskolai tanulmányait szülővárosában és
Iglón végezte. 1893-ban szerzett oklevelet a
Magyaróvári Gazdasági Akadémián. 1894-1895 között a növénytermesztési tanszék ösztöndíjasa volt.
1896-1897-ben többször tett külföldi tanulmányutat, ahol elsősorban a cukorrépa-termelés és cukorgyártás kérdéseivel foglalkozott. 1898-ban a
magyaróvári Növénytermelési Kísérleti Állomás munkatársaként bekapcsolódott a cukorrépa nemesítésébe.
Rövid
debreceni, kolozsmonostori és
kassai kitérő után 1904-ben visszatért
Magyaróvárra, ahol
Cserháti Sándortól átvette a növénytermelési tanszék vezetését, itt dolgozott 1922-ben bekövetkezett haláláig. 1919-1920 között helyettesítette a beteg
Ujhelyi Imrét az akadémia vezetésében.
1919-ben, amikor az akadémiát főiskolai rangra emelték ő lett az intézmény dékánja. Szakmai munkájában számottevő eredményeket ért el a különböző növényfajtákkal - kukorica, vetőburgonya, fehérjében gazdag takarmánynövények - végzett kísérleteiben.
Nagy érdemeket szerzett a cukorrépa nemesítésében, szaporításának fejlesztésében. Foglalkozott a talajerő-utánpótlás, a műtrágyázás kérdéseivel is. Több könyvet, kísérleti beszámolót írt, cikkei jelentek meg a
„Mezőgazdasági Szemlé”-ben, a
„Kisérletügyi Közlemények”-ben és a
„Köztelek”-ben.
Rázsó Imre, aki
Magyaróváron vette feleségül
Kosutány Tamás professzor lányát,
Máriát, tevékenyen részt vett a város közéletében: tagja volt a Széchenyi Körnek és számos gazdasági és jótékonysági egyesületnek.