Lexikon szócikk

Bittó Béla
Moson 1865. október 12. - Budapest 1943. április 7.

Foglakozása(i):
Műve(i):
*A sárosfalvi- és nádasdi Bittó és a vele vérrokon bári Báry-család. Bp., 1931.(Különlenyomat a Turulból.
*Fejezetek a magyar szabadalomtörténetből. Régi magyar ipari szabadalmak Kempelen Farkas korától a reformkor végéig 1782-1848. Készült Bittó Béla gyűjtése alapján. Összeáll. A. Szála Erzsébet. Előszó: Bendzsel Miklós. Sopron - Piliscsaba, 2002.
Apja Bittó Lajos földbirtokos, gabonakereskedő, anyja Petőcz Irma. Középiskolai tanulmányait Magyaróváron és Győrött végezte, s a bécsi tudományegyetemen Lieben és Stephan tanároknál főleg fizikai és kémiai tanulmányokat folytatott. Itt szerzett 1889-ben bölcsészdoktori oklevelet. Iskolái elvégzése után a kereskedelmi minisztériumba került, innen rövidesen a budapesti Vegykísérleti Állomáson, 1892 decemberében az Országos Magyar Chemiai Intézetben lett vegyész. 1896-tól a Szabadalmi Bíróság bírája, 1918-tól miniszteri tanácsosi rangot kapott, 1923-1935-ig a bíróság alelnöke, s emellett 1929 és 1934 között a Mérnöki Tanács tagja is volt. 1894-ben a budapesti műegyetemen zsírnemű vegyületek és cukrok tanából magántanári képesítést szerzett, 1913-tól ugyanitt címzetes nyilvános rendkívüli tanár lett. Kutatási területe: a zsírok és szénhidrátok kémiája, de agrokémiai és jogi, szabadalmi kérdésekkel is foglalkozott. Tanulmányai főleg a Magyar Tudományos Akadémia közleményeiben „(Matematikai és Természettudományi Értesítő”, „Magyar Chemiai Folyóirat”), a „Köztelek”-ben, a „Magyar Ipar”-ban és külföldi tudományos periodikákban jelentek meg. Sokszor töltötte a nyarat mosoni Ostermayer utcai házában. Nagylégen a családi sírboltba temették el.
A szócikkhez használt forrás(ok):
  • A Pallas nagy lexikona Bp., 1893-1904. 17. 195. p.
  • Révai nagy lexikona Bp., 1911-1935. 3. 358. p.
  • Mosonvármegye: Magyaróvári Hírlap Magyaróvár, 1903-1945. 1943. 04. 15. p. 1-2.
  • Új magyar életrajzi lexikon Bp., 2001-2007. 1. 759. p.
A szócikk szerzője:Tuba László