Magyaróvári német katolikus polgári család sarja volt. Kisgimnáziumot végzett a piaristáknál szülővárosában.
1830-ban lépett a hadseregbe. 1832-ben lett tizedes, azután 1839-ben őrmester az 1. Császár huszárezredben.
1848 nyarán részt vett a Délvidéken kezdődött harcokban a fellázadt szerbek ellen. Októberben ezrede a honvédséghez csatlakozott.
1849. január 9-én léptették elő hadnaggyá, majd január 20-án főhadnaggyá és ezredsegédtisztté a Központi Mozgó Seregnél, majd az I. hadtestben.
Az április 26-i
komáromi csatában tanúsított bátorságáért 3. osztályú katonai érdemjellel tüntették ki.
A világosi fegyverletétel idején alszázados ezredében. További sorsáról nincs információnk. A Moson megyei Honvédegyletnek nem lett a tagja, nem került vissza szülőföldjére.
