Szülei:
Vass Gyula asztalos,
Luksa Irén háztartásbeli. Felesége:
Kovács Magdolna, gyermekük:
Éva (1954-).
1943 és 1948 között a
győri kereskedelmi iskolában könyvelőnek tanult, 1960-tól 1965-ig a
Budapesti
Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán folytatta tanulmányait, melyek végén hőerőgépész, okleveles gépészmérnök képesítést szerzett.
Először a Belügyminisztériumban dolgozott alkalmazottként (1948-1951), majd 1951-től nyugdíjazásáig a
Mosonmagyaróvári Timföld- és Műkorundgyárban egészen 1987-ben történt nyugdíjazásáig könyvelőként, később művezetőként, 1965-től az erőmű vezetőjeként.
Szakértőként a gázkazán és nyomástartó edények témakörben tevékenykedett. Irányítása alatt épült a gyárban lévő erőmű, részt vett a kórház és a kenyérgyár kazánházának tervezésében és kivitelezésében. Szakmai cikkei és tanulmányai az
„Energiagazdálkodás” című folyóiratban jelentek meg.
Elnyerte az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület Dobó László Díját, 1985-ben az Ipar Kiváló Dolgozója kitüntetést kapta.
Tagja volt az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesületnek és a Győr-Moson-Sopron Megyei Mérnök Kamarának is.
Aktívan részt vett
Mosonmagyaróvár közéletében, a városvédő egyesületben is tevékenykedett. A
magyaróvári temetőben temették el.