1934-ben érettségizett a
pápai református gimnáziumban és itt végezte a református teológiát is.
1936-ban szentelték lelkésszé. Rövidebb ideig dolgozott
Körmenden és
Csurgón is. 1940-1953 között a Somogy majd később Zala megyéhez tartozó
Surd községben hirdette az igét.
1953. november 22-én iktatták be a
mosonmagyaróvári lelkészi állásába, ahol egy közel ezer fős gyülekezetet gondozott.
Nevéhez fűződik a templomi orgona megépíttetése, amelyet 1958-ban avattak fel, továbbá az evangélikus templom külső felújíttatása is.
1968-tól
Rajkán, 1979-től
Hegyeshalomban és
Levélen is szolgált. 1984-ben vonult nyugdíjba, de emellett még tovább szolgált
Lébényben,
Bezin és
Enesén is.
2001-ben vasdiplomát, 2006-ban rubindiplomát kapott. 2001-ben
Mosonmagyaróvár város Pro Urbe-díjával tüntették ki.
Sírja a
magyaróvári temetőben található
