Jogi ismereteket tanult. 1773-ban már császári kamarássá nevezték ki.
1782-ben Békés vármegye, egyúttal 1783-tól Győr vármegye főispánja lett. 1785-ben tárnokmester és a Magyar Kamara elnöke.
1788-ban országbíró és a Helytartó Tanács elnöke lett. 1790-ben az alkotmányos kiegyezés egyik fő támogatójaként tartották számon.
1802-től az udvari kamara elnöke volt. 1808-ban az államminisztérium elnökévé választották. Három magyar királynak is fontos bizalmasa volt.
1813-14-ben a Habsburg Birodalom belügyminisztere. A bécsi kongresszus idején az átépített
oroszvári nagy kastélyában és annak csodálatos kertjében lampionos ünnepségeket rendeztek,
ahol Angliától Oroszországig megjelent Európa arisztokráciája (1814-1815), köztük számos uralkodó és miniszter volt jelen.
A házigazda René Rapin két francia művét németre fordította. Moson megye örökös főispánja volt.
Oroszváron helyezték nyugalomra a családi kriptában. A család legbefolyásosabb tagja szállt vele a sírba.