Az elemi iskolát szülőfalujában és
Kiscellben végezte el.
1848-tól
Győr-Szigetben,
Somfalván és
Veperden dolgozott
segédtanítóként. 1851-1853 között a
győri tanítóképző intézetben tanult. A tanítói oklevél megszerzése után hét éven át
Lébényben
majd
Veszprém-Palotán (Várpalota) tanított. 1861 őszén hívták
Lébény-Szentmiklósra,
a tanítói állás betöltésére. 1863-ban
Simor János győri püspök nevezte ki főtanítónak. Kiváló énektanító és kántor is volt.
Tevékenysége elismeréseként többször kapott pénz- illetve könyvjutalmat. Neve többször szerepelt az országos sajtóban is. 1903. augusztus 15-én ünnepelték meg
55 éves néptanítói, és 50 éves okleveles tanítói jubileumát. Ez alkalomból igazgatói címet kapott. 1904-ben vonult nyugalomba. Főtanítói állását a
fia,
ifj. Kollerits Ferenc vette át. Síremléke a
mosonszentmiklósi temetőben
található.