Szülei:
Czimber Gyula, Németh Karolina Emma. Felesége:
Németh Zsófia, gyermekei:
Márta (1965),
Gyula Endre (1967).
Az elemi iskolát szülőfalujában végezte el, s 1974-ben érettségizett a
pápai Türr István Gimnáziumban. A
Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági Akadémián 1959-ben
mezőgazdasági agrármérnöki oklevelet, a
Gödöllői
Agrártudományi Egyetemen növényvédelmi szakmérnöki diplomát (1960), a Mezőgazdasági
és Élelmiszeripari Minisztérium Mérnöktovábbképző Intézetében mérnök-tanári
oklevelet (1964) szerzett.
Gödöllőn mezőgazdasági
egyetemi doktor (1964), az Eötvös Loránd Tudományegyetemen természettudományi
egyetemi doktor (1972), a Tudományos Minősítő Bizottságnál a biológiai tudomány
kandidátusa (1972), a mezőgazdasági tudomány doktora (1994) címet szerzett.
Tanulmányai befejezése után
Tanakajdon a Vas megyei,
később a Szabolcs-Szatmár megyei Növényvédő Állomás agronómusa lett (1959-60),
1961-től a
Mosonmagyaróvári Mezőgazdasági
Akadémián (később főiskola illetve egyetem) a Növénytan és Növényélettan Tanszéken
tanársegéd (1961-1965), egyetemi adjunktus (1965-1973), egyetemi docens (1973-1981),
egyetemi tanár (1981-), 1983-tól 2000-ig tanszékvezető. Tudományos munkájában
gyombiológiával, csírázásbiológiával, cönológiával és produkcióbiológiával
foglalkozott. Elsőként végezte el a magyar flóra keményhéjúság-ökologiai és
rendszertani értékelését. Kezdeményezésére vizsgálták először növekedés-analízis
módszerrel a kultúrnövények és gyomnövények kompetícióját. 1985-től jelentős
sikereket ért el a Szigetköz szegetális gyomvegetációjának kutatása terén. Részt
vett többek között a Magyar Tudományos Akadémia Botanikai Bizottsága (1980-), az MTA
Növénytermesztési Bizottsága (1997-), az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Botanikai
Szakbizottsága (1980-), a Magyarország kultúrflórája szerkesztő bizottsága (1986-)
munkájában. 1979-1988 között a TIT Győr – Sopron megyei Szervezete Biológiai
Szakosztályának elnöke, 1990-1996-ig a Veszprémi Akadémiai Bizottság
Természetvédelmi Munkabizottságának elnöke, a
Mosonmagyaróvári Városvédő Egyesület elnökhelyettese (1985-), az
„Acta
Óváriensis” szerkesztő bizottságának elnöke (1988-), a Magyar Természettudományi
Társaság Biológiai Szakosztályának elnöke (1992-) stb. Több mint három évtizeden át
volt a megyeiként indult, később országossá, sőt nemzetközivé fejlődött Kitaibel Pál
Középiskolai Biológiai Verseny versenybizottságának elnöke, előadója és
tisztségviselője a TIT helyi, megyei és országos szervezeteinek. Tudományos,
közéleti és oktatói tevékenységéért több kitüntetést kapott: Mezőgazdaság Kiváló
Dolgozója (1964), Kiváló Munkáért (1982), TIT Aranykoszorús Jelvény (1983),Kitaibel
Pál-emlékplakett (1986),Emberi Környezetért Emlékérem (1987), Bugát Pál-emlékérem
(1992), Hermann Ottó-emlékplakett (1993), Apáczai Csere János-díj (1993), Dr.
Újvárosi Miklós-emlékérem (2000), Juhász Nagy Pál-emlékérem (2001). 2009-ben
posztumusz Pro Urbe díjat kapott. Kétszáznál több szakirodalmi és ismeretterjesztő
közleményt adott közre magyar és idegen nyelven, önállóan és társszerzőként,
periodikákban és könyvekben. Sírja
Mosonmagyaróváron a Feketeerdei úti új köztemetőben van.
